Személyiség-pszichológia
A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet.
Elinor Greenberg elismert amerikai pszichológus és Gestalt-terapeuta, aki a borderline, nárcisztikus és szkizoid személyiségtípusok diagnosztizálásában és kezelésében szerzett szakértelméről ismert. Könyvében feltárja a borderline, nárcisztikus és szkizoid személyiségzavarok dinamikáját, azaz hogy ezek viselkedései hogyan nyilvánulnak meg, és ezek a működések hogyan befolyásolhatják a kapcsolatokat.
A könyv bemutatja, hogyan adhat erőt a drámaterápia a borderline személyiségzavarral (BPD) küzdőknek, és hogyan segíthet nekik elfogadni és kontrollálni az általuk tapasztalt belső érzelmi káoszt. A könyv a BPD-vel (és az érzelmileg instabil személyiségzavarral) kapcsolatos – etiológiára, tünetekre és társbetegségekre irányuló – jelenlegi kutatások bázisára építve igazolja a drámaterápia hatékonyságát egyéni és csoportos formában, személyiségzavarra szakosodott osztályokon és vegyes diagnózisú rehabilitációs osztályokon való alkalmazás során.
Nem túlzás azt állítani, hogy a 21. század elejére – Karl Jaspers ismert kifejezésével élve – az emberiség globális „határszituációba” került. A válság okai és megoldási lehetőségei közt ritkán szokták emlegetni a pszichológiai aspektusokat, noha Carl Gustav Jung már a múlt század közepén azt állította, hogy az emberi nemet fenyegető legnagyobb veszélyek éppenséggel pszichológiai jellegűek.
Alfred Adler könyvében az individuálpszichológiát mint önálló tudományt tárja fel, bemutatja különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan alkalmazható a mindennapi életben. Foglalkozik a kisebbértékűségi érzéssel, a felsőbbségi komplexussal és ehhez kapcsolódóan többek között, szerelemről, házasságról, szexualitásról, a társas élet problémáiról is ír.
Szeretnénk változtatni azon, ami rosszul működik az életünkben, ami ismételten fájdalomhoz, kudarchoz vezet – de… valahogy nem megy. Mintha valami nem engedné. Hiába látjuk, hogy így nem jó, hiába próbáljuk akár máshogy csinálni, mindig valami hasonló sül ki a dologból...
Jacques Mehler és Emmanuel Dupoux munkája az emberi gondolkodás fejlődésének egy sajátos szakaszát vizsgálja: arra a kérdésre keres választ, mi történik az emberi lény életének abban a korszakában, amikor gondolkodása látszólag még nem bontakozott ki.
Az individuálpszichológia kézikönyveként régóta elismert, Emberismeret című mű közérthető bevezetést kínál Adler elképzelésének alapjaiba, mely során eltávolodott kollégája, Freud gondolataitól. Ez magába foglalja a kisebbrendűségi és felsőbbrendűségi komplexust; az emlékeket és álmokat; a szerelmi házasságot és gyermekeket; illetve a szexualitást és szexuális problémákat.
Az utóbbi kb. fél évszázadban mind több adat bizonyítja, hogy az ember nagyon is nyitott lény: tekintetén, mimikáján, gesztusain át nagyon sok nemverbális csatorna is összekapcsolja emberi környezetével, beszéde, a szavakon túl, sok lelki tartalmat rejt és közvetít, és az ember minden vonása, sajátossága – pl. külseje, öltözéke, tárgyainak rendszere stb. – voltaképpen kommunikációt is hordoz.
Életük során sokan átélnek kisebb-nagyobb kríziseket. A skála széles: személyes veszteségektől munkahelyi problémákon át, partnerkapcsolati nehézségeken túl depresszív és szorongásos állapotokig terjedhet. Az ezekkel a kihívásokkal való megbirkózáshoz fontos, hogy az illető saját forrásait mozgósítani tudja. 60 válogatott erőforrás-gyakorlat praktikus formában segíti pácienseit nehéz helyzetek esetén a megfelelő erőforrásaikhoz való gyorsabb eljutásban.
A modern társadalmakban – a jólét és a technikai fejlődés nyújtotta kényelem növekedésének ellenére – egyre elterjedtebbé válik az úgynevezett noogén depresszió. Ez azonban különbözik az idegrendszeri működés zavara vagy egy súlyos veszteségélmény következtében fellépő depressziótól: az érintettek feleslegesnek érzik magukat, az életüket pedig üresnek, értelmetlennek, jövő nélkülinek látják.
Viktor E. Frankl és az általa kidolgozott logoterápiás irányzat alapvetése, hogy még a legsúlyosabb nehézségek közepette is értelmet találhatunk az életben, és éppen ezen értelemtalálás lehet a fogódzó nemcsak a megpróbáltatások átvészeléséhez, hanem a mindeközben tapasztalt lelki gyarapodáshoz is. De mi a helyzet akkor, ha olyan súlyos pszichés kórképekkel szembesülünk, mint a skizofrénia, és olyan, az igazságérzetünknek ellentmondó emberi tragédiákkal, mint amilyen egy kisgyerek számára testvére elvesztése? Ezekben az esetekben is sikerrel alkalmazható a logoterápia?
Meghatározza-e az IQ-nk a sorsunkat? Korántsem annyira, mint hinnénk. A kötet bemutatja, mely tényezőkön múlik, ha magas IQ-val bíró emberek csúfos kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak ezzel szemben meglepő sikereket aratnak.
A Fedezd fel újra az életed! tizenegy krónikus, önsorsrontó személyiségmintára tér ki, amelyeket a könyv életcsapdákként tárgyal. A tényleges klinikai tapasztalatból vett esettanulmányok egyik értéke abban rejlik, hogy segítik az olvasókat valóban magukra vonatkoztatni az életcsapdákról kifejtett gondolatokat. Ráadásul a szerzők által bemutatott technikák változást indukáló erővel bírnak. Megközelítési módjuk integratív: felöleli a kognitív, a viselkedési es az analitikus pszichológiát egyaránt, és az empirikus tapasztalattal támogatott terápiára épít, miközben megtartja a kognitív terápia gyakorlatias, problémamegoldó fókuszát.
Ferenczi Sándor preanalitikus írásai az életmű majd egyharmadát átölelő időszak munkásságának gyűjteményes dokumentuma, amely 1908 februárjáig, a történelmi jelentőségű Freud – Ferenczi találkozásig, a pszichoanalitikus időszak kezdetéig követi nyomon Ferenczi orvosi és közéleti tevékenységét.
A kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.
A krétai gyökerekkel rendelkező görög–amerikai dr. Alex Pattakos és felesége, Elaine Dundon mentálhigiénés és üzleti tanácsadóként sok éve elhivatottan azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák: lehet és kell értelmet felfedezni a munkában, a munkahelyen és a hétköznapi életben. Legismertebb könyvük a Gondolataink fogságában, amelyet már több mint húsz nyelvre lefordítottak.
Dr. Mark R. Laaser biblikus megközelítésben tárja fel az önuralom és a szexuális integritás kérdéskörét. Félretesz minden tabut, ami a szexuális zavarokhoz kapcsolódik, és rendkívüli érzékenységgel biztosít szakmai rálátást a téma mélyebb és teljesebb megértéséhez.
Bradshaw klasszikus műve megjelenésekor valódi szenzáció volt, és közérthetőségének, érzelmi erejének, valamint gyakorlati használhatóságának köszönhetően ma is kevés hasonlóan jó könyvet lehet ajánlani azoknak, akik tájékozódni szeretnének a témában, és eredményesen gyógyítani sebzett belső gyermeküket.
Az intelligenciakutatás a pszichológia páratlan sikertörténete, ugyanakkor – talán pont ezért – ellentmondásos terület is. Ebben a könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy magyar nyelven eddig páratlan részletességgel áttekintse az intelligenciakutatás sokszor provokatív, de ma már nehezen megkérdőjelezhető eredményeit.
Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.