Személyiség-pszichológia
Sylvia Löhken legújabb könyvének középpontjában az úgynevezett intro-, extro- és centrovertált személyiségek jellegzetes tulajdonságai és igényei, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakori viselkedésmódok állnak.
Ez a kötet azokról a páciensekről szól, akiknek a személyisége a mérsékelten diszfunkcinálistól a súlyosan zavart személyiségig terjedő kontinuum mentén helyezkedik el; és a személyiségzavarok felmérésének és kezelésének legújabb eredményeire összpontosít.
A szorongás korunkban népbetegségnek számít. Az állandó nyugtalanságtól a pánikrohamokig sokféle formában jelentkezhet. Ezek a problémák gyakran vezetnek újabbakhoz, például a teendők halogatásához, stresszevéshez, közösségi médiafüggőséghez, konteókkal való azonosuláshoz. Súlyosabb esetben a szorongás melegágya lehet az alkoholizmus vagy más szerfüggőség kialakulásának is.
A szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is...
A kötet a társas én olyan új, kiterjesztett felfogását mutatja be, amely nemcsak a társas motiváció és a társas megismerés kutatásának legújabb eredményeiből merít, hanem összefüggéseket is felmutat ezen folyamatok és a magasabb szintű, személyközi és csoportközi változók közt.
Közhely, hogy minden nap számos különböző társas helyzetben kell szerepelnünk, „viselkednünk”: a családban, a munkahelyen, a volán mögött vagy a metrón, a liftben, az óvodában vagy az iskolában, baráti körben, a kocsmában. Az is közhely, hogy mindezekben a helyzetekben bonyolult emberi viszonyok sűrű szövevénye vesz körül bennünket. Sejtjük, hogy e helyzeteknek megvannak a maguk, jobbára rejtett, nyíltan nem megfogalmazott érintkezési „játékszabályai”, normái.
E. H. Erikson epigenetikus személyiség-fejlődési modellje különösen jól használható a mindennapi gyakorlatban, mivel élethosszig követi végig a különböző személyiségfejlődési szinteket és azok egymásba való átalakulását, ezeket fejlődési vagy pszichoszociális kríziseknek nevezte el.
Hogyan fejtsük meg azokat a jeleket, amelyeket a testünk küld, hogy régmúlt idők traumáinak, konfliktusainak nyomait és eredőjét megértsük? Mert meg kell értenünk, ha szakítani akarunk egyéni vagy társas életünk ismétlődő problémáival, amelyek forrása a szellemi emlékezet számára már régen elérhetetlen, de ott vannak mélyen bevésve a zsigereinkben.
A könyv bemutatja a trauma transzgenerációs lélektani hatásait, a vele folytatott klinikai munkát, új elméleti keretet kínál a transzgenerációs trauma megértésére. A transzgenerációs atmoszféra olyan originális koncepció, mely lehetőséget ad számos ismert jelenség új elméleti keretben, egymással összefüggésben való megértésére, így értelmezhető benne a trauma első generációra kifejtett lélektani hatása; a transzmisszió módja; a transzgenerációs trauma örököseiben megjelenő lélektani hatások és a terápiás sajátságok.
Hogyan lehet a traumából való megküzdésünkből pozitív változás? A traumatikus élmények maradandó nyomot hagynak a testünkön és lelkünkön, a történtek és a múlni nem akaró fájdalom megbénít. Dr. Edith Shiro klinikai szakpszichológus ötlépéses modellje alapján azonban megtapasztalhatjuk a poszttraumás növekedést, vagyis fájdalmunkból előnyt kovácsolhatunk.
A kötet célja, hogy bemutassa a valláspszichológia kötődéselméleti megközelítése alapvetéseit és magyarországi mintán részben megismételje, részben pedig új elemekkel egészítse ki az irányzathoz tartozó meghatározó empirikus vizsgálatokat.
A kötet a pszichológia napjainkban legforrongóbb és legizgalmasabb területét foglalja össze. Fő célközönségén – a pszichológia szakos egyetemi hallgatókon – kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus” olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni. (Változatlan utánnyomás, 2023.)
A kötet átfogóan és érzékletesen tárgyalja a pszichológia két központi fogalmát: az affektusok szabályozását és a mentalizációt. Megalapozott és megvilágító hatású munkájában a négy kiváló pszichoanalitikus és kutató a kötődés és az érzelmi fejlődés szerepére helyezi a hangsúlyt, ötvözve a fejlődéslélektan, a kötődéselmélet és a pszichoanalitikus gyakorlat eredményeit.
Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként. Arról a múltról, amelyről talán még fel sem ismertük, hogy milyen módon áll a jelen keservei mögött, vagy éppen szinte teljesen átvilágítottuk, hatásain mégsem sikerült változtatnunk.
Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele.
Az empátia fogalma nem új fogalom, több mint száz éve szerepel a pszichológiai irodalomban, sok definíciója született, több elméletalkotó foglalkozott vele. A könyv ismerteti az empátia jelentőségét különböző gyógyító tevékenységekben, a pszichoterápiában, az oktatásban és a mindennapi élethelyzetekben is.
Az emberi szellem működésének három összetevőjét, az érzelmeket, a gondolkodást és a kommunikációt, illetve ezek összefüggéseit mutatja be Bärnkopf Zsolt könyve. A könyv fejezeteihez feladatok, kérdőívek is tartoznak. Ezek segíthetnek tisztázni a magunkról kialakult, kialakított képet, és megkönnyítik, hogy ezen érdemben változtatni tudjunk.
Mindenkinek vannak szerető és bölcs ősei, akiket megtanulhat segítségül hívni. A velük való kapcsolatteremtés képessé tesz arra, hogy a negatív családi mintákat áldássá alakítsuk át. Daniel Foor, Ph. D., amerikai terapeuta két évtizede vezet származási vonalaink gyógyításával foglalkozó kurzusokat.
Ez a könyv arról a közös munkáról szól, amelynek valószínűleg része volt abban, hogy elindulhattak az életbe, vagy már meg is érkeztek a babák, akiknek korábban valamilyen oknál fogva nem sikerült világra jönniük. Azoké benne a főszerep, akik hozzám fordultak, miután felismerték, valami gátolja őket abban, hogy megérkezzen hozzájuk a várva várt gyerek.