A pszichoterápia klasszikusai
Forrásértékű munka! Magyarul most olvasható először a világhírű analitikus Thrills and Regressions című kötete, amelyben az ember primitív ösztöneinek elemzése során a borzongásos élményt veszi „górcső” alá.
Ha az emberi természet érdekes, még inkább az az egészen kis emberpalánta belső világa. Hogyan élik meg magukat és környezetüket? Vajon már a kezdet kezdetén van énjük, vagy valami ahhoz fogható? Miképpen kötik össze a különálló hangokat, mozgásokat, érintéseket, a látott képeket és saját érzéseiket?
A csoportanalízis a kiscsoportokban végzett pszichoterápia egyik formája, s egyúttal olyan módszer, amelynek tükrében feltárul a csoport és az egyéni viselkedés társas arculata.
A kötet a fenomenológiai elemzés mesterdarabja, ugyanakkor okfejtéseit a szerző gazdagon megtámogatja a legújabb neurológiai és fejlődéstani kutatások eredményeivel. Ezeknek az új elképzeléseknek a kiterjesztése a klinikum területére drámai és lenyűgöző kihívást terít a szakemberek elé.
Kohut legelső munkája magyar nyelven! A szerző a pszichoanalízis egyik legnagyobb megújítója; ebben az alapvető művében teljesen új fejezetet nyitott az önmagunk lelki folyamatainak megértésén alapuló terápiák történetében.
A szelfpszichológia alapvető tételeit Heinz Kohut, bécsi születésű chicagói pszichoanalitikus (1914-1981) fogalmazta meg először. A 60-as és korai 70-es években, amikor a vak ragaszkodás az „eredeti Freudhoz” a pszichoanalízis fejlődését megakasztotta, ez forradalmi tett volt.
A kötet az Otto Kernberg és munkatársai által súlyosan destruktív és öndestruktív borderline páciensek kezelésére kidolgozott áttétel-fókuszú pszichoterápia (transference-focused psychotherapy: TFP) alapjait mutatja be. A TFP feltáró dinamikus terápia, amelynek személyiség-, betegség- és terápiaelmélete a tárgykapcsolat-elméletre épül.
A szülő-csecsemő viszony élvonalbeli pszichoterápiás iskoláinak elemzéséből Stern leszűri azokat a tényezőket, melyek változást idéznek elő.
Az én és az elhárító mechanizmusok nemcsak a pszichoanalitikus kezelés egyik legfontosabb „harcászati” kézikönyve, ismerete nélkülözhetetlen minden olyan segítő foglalkozásban, ahol a páciens és a gyógyító párbeszéde fontos.
Bálint Mihály eredeti nézetei már korai tanulmányaiban megfigyelhetők; végső alakjukat jelen kötetben érték el, mely utolsó munkája (1968). Ebben fogalmazza meg elképzelését az őstörésről.
Azok a fogalmak és jelenségek azonban, amelyeket M. Klein írt le és használt elsőként – megkerülhetetlen alapfogalmai a modem pszichodinamikus elméletnek és terápiás gyakorlatnak.
A kötetben tárgyalt kérdések az emberi személyiség, és ennek megfelelően a pszichoterápia alapkérdéseihez tartoznak. Bálint Mihály talán a legjobb ismerője és valódi felfedezője volt ennek a területnek, amelynek 1930 és 1952 között született cikkeit tartalmazza ez a harmadik magyarul megjelenő Bálint-mű.
A kötetben tárgyalt kérdések az emberi személyiség, és ennek megfelelően a pszichoterápia alapkérdéseihez tartoznak. Bálint Mihály talán a legjobb ismerője és valódi felfedezője volt ennek a területnek, amelynek 1930 és 1952 között született cikkeit tartalmazza ez a harmadik magyarul megjelenő Bálint-mű.
Kernberg írásai a határeseti állapotokról a pszichiátriai és pszichoanalitikus irodalom kiválóságai. Ez a kötet egyike azoknak, melyek tanulmányozása minden klinikus számára elengedhetetlen.
Winnicott leghíresebb könyvében a képzelet, a kreativitás, a játék eredetét kutatja, a belső pszichés realitás kialakulását, és azt a köztes teret, amely a külső világot összeköti a pszichével.
Olvasva ezeket az esszéket, sűrűn kellett segítségül vennem a mai lehetőségeket, hogy eligazodjam Bálint Mihály angolul hozzáférhető klasszikus szövegeiben a bőségesen betűzdelt ógörög, latin, francia és német idézetek között. S visszatérő élményem volt: még ezt is tudta? Ezt az élményt szeretném eljuttatni az Olvasóhoz! (Biró Sándor fordító)
Anna Freud a gyermekanalízis megalapítója és egész életében elkötelezett kutatója volt. A jelen válogatásban az 1945 és 1956 között megjelent írásaiból választottuk ki azokat, amelyek leginkább érdeklődésre tarthatnak számot a hazai olvasók körében.
A könyv a pszichoanalízisnek egy meglehetősen mostohán kezelt területével foglalkozik – a normalitással. A szerzőt főként a felnövekedésnek azok a közönséges, mindennapos problémái érdeklik, amelyekkel minden szülő szembesül, és – tünetek esetén – minden klinikus is.
Ebben a kötetben Ferenczi késői technikai írásai szerepelnek. Ezek, különösen az aktív technikáról szóló tanulmányai évtizedekkel megelőzték a pszichoanalitikus mozgalom természetes fejlődését.