Mesepedagógia, meseterápia
A mesepedagógia naponta ismétlődő mesélés és mondókázás, a pedagógus közös játéka a gyerekekkel, amely minden résztvevő számára örömforrást jelent. Mesehallgatás közben a gyerek egy olyan világba érkezik, ahol nem létezik lehetetlen. Mesét hallgatva, a mesehősök útját járva új probléma-megoldási módokat, új viselkedésmintákat tanul. A meseterápia a művészetterápia – azon belül a biblioterápia – egyik ága. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt alkalmazható módszer az önismereti céltól egészen a súlyos életválságok megoldásáig.
A nagy sikerű Mit kezdjünk az akaratossággal? című könyv folytatásában a pszichológus-pedagógus szerzőpáros a gyermekkorban jelentkező félelmek és szorongások enyhítéséhez nyújt segítséget.
A közkedvelt gyermekpszichológus-pedagógus szerzőpáros az akaratosság és a szorongás témája után ezúttal a gyermeki agresszió kezeléséhez nyújt értékes segítséget. A témaválasztás aktualitásához sajnos kétség sem férhet, hiszen a feszültség, a frusztráció, a konfliktusok, az erőszakos viselkedés a kutatások szerint növekvő mértékben vannak jelen gyermekeink életében, és megfelelő beavatkozás hiányában tartós károkat okozhatnak.
A pszichológus-pedagógus szerzőpáros könyve kettő az egyben: szülőknek szóló, gyakorlatias szemléletű pszichológiai útmutató és óvodás-kisiskolás gyerekeknek szánt kreatív segítő mesegyűjtemény.
Nem könnyű dolog iskolába lépő kisgyerek szülőjének lenni: egy hat év körüli gyereket jó szívvel elengedni előre kiismerhetetlen iskolai körülmények közé – szinte olyan, mintha az Üveghegyen túlra küldenénk őt. Szerencsére azonban vannak olyan segítőtársak, akikben megbízhatunk, gyermekeink lelkében munkájuk eredménye stabilan és kitörölhetetlenül jelen van. Ezek a megbízható társak nem mások, mint a mesék.
Kevesen merték ilyen következetesen nevén nevezni a kártékonyan rosszat; kevesen voltak képesek ilyen érzékenyen felismerni, és az igazi értékekre irányítani a figyelmet. Bárdos József fontos könyve gyakorlati segítséget kínál pedagógusnak, szülőnek a gyerekeknek szánt kortárs művek, szövegek közti eligazodásban. Hangsúlyozza „hogy a gyermek számára mennyire fontos a művészettel, az irodalommal való rendszeres találkozás.”
A mesélést nem lehet elég korán kezdeni. Ma már mindannyian tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos szerepet játszik a gyermek korai fejlődésében a mesélés, az odafigyelés, a közvetlen fizikai kontaktus. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a televízió, a számítógép vagy más gépi hang és kép éppúgy nem tudja pótolni az emberi szót, mint ahogyan az elektromos hinta az érintést.
A könyvben a világ különböző tájairól származó mesék rövid leírását és elemzését olvashatjuk. A kiválasztott történetek mindegyike a férfi és a nő kapcsolatának szépséges, ugyanakkor gyötrelmekkel teli fejlődését mutatja be a mese-elemek részletes kibontásán keresztül.
A könyv, amelyen a székelykevei (Szerbia) Szőcs Boldizsár (1911-2001) mondja el nyolc meséjét, a „Népmesetár” első darabja, Beszédes Valéria szabadkai népmesekutató gyűjtése.
A mesék titokzatos és varázslatos világába nyújt bepillantást a kézikönyv. Az elemzett művek főként a tankönyvekben szereplő mesék közül kerültek ki. A műértelmezések mellett táblai vázlatok, valamint számos szóbeli és írásbeli feladat könnyíti meg a pedagógusok munkáját.
A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik. Sokszor megtapasztalom, hogy egy-egy határhelyzet átlépése vagy egy új élethelyzet megnyitása pontosan úgy történik, ahogyan megszületünk: a kihordás és a vajúdás hosszú, olykor meglehetősen nehéz időszaka előzi meg. Ebből a tapasztalatból születtek meg az itt hallható mesék.
A kötetben szereplő tanulmányokból kitűnik, hogy a Mosoly terapeuták nehéz terepen – például gyermekonkológiai vagy akut pszichiátriai osztályokon –, állandóan változó feltételek mellett dolgoznak, mely munkamód nagyfokú improvizációs és alkalmazkodóképességet igényel.
A kötetbe Kovács Ágnes kolozsvári származású néprajzkutató, népmesekutató születésének 100. évfordulója tiszteletére Benedek Katalin és Raffai Judit folkloristák válogattak a népmesekutató eddig kiadatlan, illetve nehezen hozzáférhető tanulmányai közül. A CD-melléklet bukovinai székely és palóc népmesék Kovács Ágnes által szerkesztett hanganyagát tartalmazza.
Boldizsár Ildikó mesekutató, a meseterápia meghonosítója új könyvében a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. A mesekutatás módszertanát felhasználva és megújítva hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból alkotta meg azt a hálózatot, amely lenyűgöző módon mutatja be a segítségnyújtás ősi formáit.