Klinikai pszichológia
Az R-PAS a Mérei-rendszer méltó dialóguspartnere a tudományos diskurzusban. A Manuál magyar nyelven történő megjelentetésével azt szeretnénk lehetővé tenni, hogy a Rorschach nemzetközi világának hatalmas tudása elérhetővé váljon a magyar klinikusok számára is.
Evészavarok, autizmus, alkoholizmus, depresszió, pánikbetegség, skizofrénia – a mentális betegségek sok ember életét megnehezítik. De miért léteznek egyáltalán? Miért nem küszöbölte ki őket mindeddig az evolúció, ha ennyi szenvedéssel járnak?
Ez a könyv csemege a szakemberek számára. Mindannyiunkban ott van a kérdés, hogyan követünk el hibákat a segítői munkánk során, miként tudjuk felvállalni és kezelni azokat, és kell-e miattuk szégyenkeznünk? Itthon is jól ismert, sokat publikáló pszichoterapeuták válaszolnak ezekre a kérdésekre a maguk módján.
A SCID-5-AMPD, a személyiségzavarok alternatív modellje, a DSM-5-ben már szerepel a hagyományos modell mellett, és a tervek szerint a további kiadásokban, és így a klinikai gondolkodásban is, felváltja majd a jelenlegi kategorikus személyiségzavar modellek és paradigmák helyét.
A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak felállításában, segítséget nyújtva az egyes diagnosztikus kritériumok vizsgálatában és értékelésében.
A SCID-5-PD Használati Útmutató tartalmazza a SCID-5-PD használatának leírását, az opcionálisan alkalmazható SCID-5-SPQ pedig olyan rövid, 20 perc alatt felvehető önkitöltős szűrőeszköz, mellyel csökkenthető a SCID-5-PD klinikai interjú elvégzéséhez szükséges idő. A SCID-5-PD olyan értékes eszköz, melynek segítségével a klinikusok és kutatók pontosabban tudják diagnosztizálni a személyiségzavarokat.
Hermann Rorschach (1884–1922) svájci pszichiáter egyéb szakmai tevékenysége gyakorlatilag feledésbe merült az általa kidolgozott tintafoltteszt árnyékában. Freud és Jung nyomdokain haladva a személyiség szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul, illetve a személyiséget alakító tudattalan tényezők feltárására törekedett.
Hermann Rorschach (1884–1922) svájci pszichiáter egyéb szakmai tevékenysége gyakorlatilag feledésbe merült az általa kidolgozott tintafoltteszt árnyékában. Freud és Jung nyomdokain haladva a személyiség szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul, illetve a személyiséget alakító tudattalan tényezők feltárására törekedett.
Hermann Rorschach (1884–1922) svájci pszichiáter egyéb szakmai tevékenysége gyakorlatilag feledésbe merült az általa kidolgozott tintafoltteszt árnyékában. Freud és Jung nyomdokain haladva a személyiség szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul, illetve a személyiséget alakító tudattalan tényezők feltárására törekedett.
Hermann Rorschach (1884–1922) svájci pszichiáter egyéb szakmai tevékenysége gyakorlatilag feledésbe merült az általa kidolgozott tintafoltteszt árnyékában. Freud és Jung nyomdokain haladva a személyiség szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul, illetve a személyiséget alakító tudattalan tényezők feltárására törekedett.
Igen értékes olvasnivalóval gyarapodott a hipnoterápia hazai szakirodalma. A gyakorlatiasságot szem előtt tartó könyvsorozat ötödik kötete a hipnoterápia horizontját rendkívül fontos irányban tágította ki: a transzgenerációs üzenetek, hatások rendszerszemléletű értelmezése felé. A családterápiában több elmélet foglalkozik a transzgenerációs hömpölygés erejével. Jó látni, hogy ez az áramlat a hipnoterápia gyakorlatát is elérte.
A könyv a filozófia és a pszichológia határvonalán játszódó vizsgálódásokba vonja be az olvasót, fókuszában három sajátos tapasztalati tartománnyal, melyek mindegyike módosult tudatállapotot feltételez. Ezek az álom, a trauma és a pszichedelikus élmény – ez utóbbi kapcsán a szerző vizsgálja a misztikus élményt és a skizofrén hallucinációkat is.
Könyvünk a sportoláshoz, fizikai aktivitáshoz, sporttevékenységhez kapcsolódó pszichiátriai kérdésekkel foglalkozik, edzőknek, (sport)szakembereknek, sportolóknak ajánlott. 16 fejezetben mutatja be a sportban előforduló pszichiátriai betegségeket, illetve kizárólag az élsportban jellemző speciális jelenségeket, kórképeket. A pszichopatológián keresztül nem csak a szorongásos, hangulati zavarok és evészavarok, hanem a kevésbé ismert alvászavarok, a sportszemélyiség és a szerhasználati problémák is terítékre kerülnek.
A könyv világosan és közérthetően mutatja be a sportpszichológia alapelveit és gyakorlatát az edzői munkafolyamatban. A legfrissebb kutatásokra és elméletekre támaszkodva ismerteti azokat a gyakorlatias pszichológiai eszközöket és technikákat, amelyeket az edzők arra használhatnak, hogy a leghatékonyabb fejlődést és a legnagyobb teljesítményt kihozzák sportolóikból. A könyv lépésről lépésre nyújt útmutatást a kulcsfontosságú témákról.
Erősen ajánljuk, hogy az e könyvben és a csatolt irodalomban található technikákat sokféle szempontból elemezze az olvasó szakember: mennyire felel az meg személyiségének, elméleti tudásának, gyakorlati jártasságának, a szakmai morálnak és a páciensek konkrét szükségleteinek.
Otto F. Kernberg talán mindenki másnál jobban meghatározta a borderline személyiségzavarról és a nárcizmusról, valamint ezen zavarok pszichoanalitikus kezeléséről kialakított képünket. Legújabb izgalmas könyvében további szempontokkal gazdagítja tudásunkat a személyiségzavarban szenvedő betegek kapcsolataiban megjelenő agresszív és szexuális jelenségekről.
Az alkohol, a nikotin és a drogok mellett „függőséget okozó dolog” lehet az étel, a munka, a szex, a pénz – vagy akár egy másik ember is. Az alapvető függőségi folyamat lényegében azonos.
Azon túlmenően, hogy Brazília a napfény, a futball, a karnevál és a szamba országa, a világ legnagyobb pszichodráma-közösségének is otthona. Ezt a sodró, magával ragadó kultúrát hangsúlyozza a kötet címe is: Szambadráma.
A kötetben a szégyenérzés általános pszichológiai és pszichoanalitikus elméleteinek ismertetésén túl jelentős mértékben részesülünk a terápiás helyzetben nap mint nap jelentkező olyan konfliktusok elemzésével, amelyek ezzel a még nem teljesen kiismert érzelemmel hozhatók kapcsolatba.
Ma már kétségtelen, hogy a szelfpszichológia gyökeresen megváltoztatta az emberi psziché működéséről vallott felfogásunkat. A szelfpszichológia Kohut munkásságával, a pszichoanalízis elméleti és gyakorlati kereteiben indult virágzásnak – ő maga a nemzetközi társaság egyik vezető személyisége volt.