Professzionális nevelés - értékközvetítés társas-lelkületi alapon
Paraméterek
Szerző | Szenczi Árpád |
Cím | Professzionális nevelés – értékközvetítés társas-lelkületi alapon |
Alcím | Kézikönyv pedagógusképzéshez és a pedagógus szakvizsgához |
Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2018 |
Terjedelem | 320 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 9955 78 3 |
Eredeti ár:
4.120 Ft
3.914 Ft
Online kedvezmény:
5%
A XXI. század professzionális nevelési reformjának kulcsaként helyezi át Szenczi Árpád a pedagógiai közvetítő művészet Karácsony Sándor által megfogalmazott kritériumait mai diskurzus környezetbe a nevelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében. E művelet magja, a négy intelligencia-tartomány (OQ, EQ, TQ, SQ) együttes kezelésének gondolata... |
|
|
Leírás
A XXI. század professzionális nevelési reformjának kulcsaként helyezi át Szenczi Árpád a pedagógiai közvetítő művészet Karácsony Sándor által megfogalmazott kritériumait mai diskurzus környezetbe a nevelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében. E művelet magja, a négy intelligencia-tartomány (OQ, EQ, TQ, SQ) együttes kezelésének gondolata, mellyel a szintetizáló professzionális nevelés kiutat kínál az anómiás, öncélú, közösségi és metafizikai érdektelenség csapdájából a hagyomány iránt érzékenyítő, és a megújító kreativitás forrásait megnyitó enkulturáció során épülő társas-lelkületi jellem és transzcendentálisan megnyíló személyiség kiteljesedése felé.
„Könyvem gondolatai arra is irányulnának, hogy meddig tart a pedagógiai interdiszciplináris határ. A pedagógia magyarul neveléstudomány. Ennek értelmében szükséges eldönteni a nevelés hatáskörét, illetékességét, érvényességét. Munkám során igyekszem ezt betartani. Ennek értelmében a nevelés lehetőségét, kötelezettségét, mikéntjét vizsgálom csupán, de úgy gondolom, hogy ez elégséges is. Így nem kívánok az emberi szocializálódás útvesztőibe bonyolódni, hiszen ebben a szociológiának, politológiának van leginkább érvényességi területe. A pszichológia egyre bővülő alrendszereibe sem kívánok belekontárkodni, csupán neveléslélektani fókuszpontokat (herbarti realé, pneuma pedagógiai relációi) érintek. Ugyancsak kerülöm az enkulturáció szakterületeit, mert itt pedig több száz szaktudománynak van a felségterülete. A nevelés ügyének viszont a comeniusi értelemben vett elemi, panszófikus ismeretvilágban és a herbarti értelemben vett elemi emberi, természetes működésben, együttesen – mai nyelven megfogalmazva – elemi, általános műveltségben,
képességekben lenne az illetékességi területe. Természetes viszont, hogy a bevezető gondolatok értelmében a pedagógia sohasem zárkózhat elefántcsont-toronyba. Mindig abból kell kiindulnia, hogy „mi van, mi a helyzet itt és most?”.
Elemző munkám során elsősorban a magyar viszonylatrendszerben gondolkodom, hiszen a mi nemzetünk is a civilizáció 21. századi állapotába lépett. Emiatt nem kerülhetem el a magyar pedagógia 1952-ig tartó (Karácsony Sándor halála) időszakát. Ez a pedagógia Európában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is folytatódott, azonban Magyarországon tiltott volt, de ma már a tűrt kategóriába került…
Munkámban az egyetemi, főiskolai hallgatók számára szeretnék összefoglalni néhány pedagógiai alapkérdést. Hol áll a mai magyar pedagógia, milyen változások történtek az elmúlt évtizedben? Természetesen a gyakorló pedagógusoknak is ajánlom ezt az összegző munkát, hiszen eddigi gyakorlatukkal összevethetik neveléstani megállapításainkat.
Hallgatói segédkönyvünk pedagógiai-filozófiai alapvetése abban rejlik, hogy két irányból közvetíti a mai helyzetet. Egyrészt a magyar gyökereket keresi és nevezi meg a változó nevelésben, másrészt az európai polgári pedagógiai irány eredményeit is bemutatja. A kettősség célja, hogy a mai magyar pedagógia eredményeihez történelmi hagyatékot, folytonosságot és szintézist nyújtson a hallgatók számára.”
A szerző
Eötvös József Könyvkiadó, 2018.
Írta: Dr. Szenczi Árpád
Lektor: Bognárné Dr. Kocsis Judit PhD, Prof. Dr. Lázár Imre egyetemi tanár, Veréb Lilla neveléstudományi MA szakos hallgató
Tartalom
Bevezetés
1. Az emberi természet sajátosságai
1.1. A leképezhető világ lelki individualizálódása
1.2. Az önismeret fokozatos alakulása, kiteljesedése
1.3. A testi-lelki jelenségek egysége
1.4. A lelki élet egysége, a lelkületi komponensek szintézise
2. A nevelés antropológiai fókuszpontjai
2.1. A kálvini út
3. A pedagógia alapfogalmai, tendenciái
3.1. A nevelés meghatározása
3.2. Korunk néhány nevelésértelmezése
3.3. Filozófiai elképzelések a nevelésről
3.4. Nevelési modellek
3.5. Alternatív elképzelések a nevelésről
3.6. A professzionális nevelés értelmezése
4. A professzionális nevelés alapja: a nevelési cél- és feladatrendszer kettős determinációja
4.1. Változó társadalom – változó nevelés
4.2. A társadalmi determináció: az enkulturáció
4.3. A lelki szükségletek determinációja
4.4. A „klasszikus” nevelési feladatok és a lelki szükségletek harmonikus, együttes kezelése
5. A szintetizáló professzionális nevelés (SZPN) rendszere
5.1. A szintetizáló professzionális nevelés ökológiai háttere
5.2. A jellemformálás, az életfilozófia és a világnézet összefüggései
5.3. A lelkiismeret pedagógiai-antropológiai fejlesztési lehetőségei az SZPN programban
5.4. Az IQ, EQ, SQ, TQ szintézise
5.5. Az SZPN modell alapja, célja a lelkiismeretes, transzcendens ember
5.6. A gyermeki fejlődés sajátosságaira épülő SZPN iskola jellemzői
5.7. Az SZPN célja a jellemformálás: a társas-erkölcsi neveltség, életfilozófia, életvezetés kialakítása
5.8. A kompetenciák szerepe az SZPN-ben
6. IQ-alapú komponensek és fejlesztésük
6.1. A tudás iránti motívumok feltárása
6.2. A gyermek új tapasztalatok iránti szükséglete
6.3. Az egyéni tudat és az IQ viszonya
6.4. A kognitív kompetencia tartalma
6.5. A kognitív kompetencia fejlesztése
6.6. Az „Én” (személyiség) sikeres evolúciója
7. Az EQ, SQ viszonyrendszere és fejlődése
7.1. Az identitástudat jellemzői
7.2. A hitből fakadó nemes érzület kialakítása
7.3. Spiritualitás, hit és személyiség
7.4. A lelki komponensek kiművelése: a tiszta értelem, a nemes érzület és a szent akarat
7.5. Az esztétikai értékek és a professzionális nevelés összefüggései
7.6. Környezettudatos magatartás mint erkölcsi és esztétikai érték
8. A társas-lelkületi képességek – TQ – fejlődése, fejlesztése
8.1. Szocializálódás
8.2. A társas lelkület értelmezése
8.3. A társas lelkület és a professzionális nevelés viszonya
8.4. A tanulói közösségek társas-lelkületi elemzése
9. A professzionális nevelési rendszer felépítése
9.1. Az utóbbi évtizedek gyorsuló technológiai fejlődése
9.2. A folyamatos fejlesztés makroszintű stratégiájának érvényesítése
9.3. A professzionális nevelés pedagógiai funkciói: értékközvetítés és képességfejlesztés
9.4. A köznevelési rendszer felépítésének törvényi háttere
10. Pedagógiai tervezés, helyi programok
10.1. A tervezés antropológiai alapjai, pedagógiai alapelvek
10.2. A tanterv és az iskolai interakció
10.3. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának helyi kezelése
10.4. A helyi tervezés dokumentumai az iskolában
10.5. A rejtett tanterv és a kulturális antropológia
11. A professzionális nevelési folyamat összetettsége, szervezeti keretei, munkaformái, módszertani kérdései
11.1. A tanítás-tanulás mint professzionális nevelés
11.2. A tanulás pedagógiai és pszichológiai elméleteinek összefüggései.
11.3. Tanuláselméletek pszichológiai, pedagógiai értelmezése
11.4. Tanulásmodellek
11.5. Tanulás, Karácsony Sándor gondolatai nyomán
11.6. Az oktatási (professzionális nevelési) folyamat szerkezete
11.7. A professzionális nevelés szervezeti keretei
11.8. A foglalkoztatási formák modelljei
11.9. Módszerek a pedagógiai folyamatban
11.10. Az indirekt nevelés és a tudás relációja
12. A pedagógus személyisége, egyénisége, karizmatikus beállítódása, legfontosabb kompetenciái
12.1. A pedagógiai mesterség – „közvetítő művészet”
12.2. A pedagógus mint vezető, irányító, segítő
12.3. A keresztyén lelkületű pedagógus jellemzői
Összegzés: a hipotézisek, metafizikai alapok, posztulátumok igazolása
Felhasznált irodalom