Portugália és Spanyolország
Paraméterek
Szerző | Szilágyi István |
Cím | Portugália és Spanyolország |
Alcím | Történelem és politika a 20. században |
Kiadó | Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány |
Kiadás éve | 2006 |
Terjedelem | 292 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 87056 1 2 |
A kilenc tanulmányt tartalmazó, három szerkezeti egységre tagolódó kötet írásai a 2002-2005 közötti periódusban születtek. Könyv formájában megvalósuló közzétételüket, csokorba gyűjtésüket a két Ibériai-félszigeti ország párhuzamosan futó és sok tekintetben hasonló vonásokat mutató huszadik századi történelme és az azonos fejlődési pályaív indokolja. |
|
|
Leírás
A kilenc tanulmányt tartalmazó, három szerkezeti egységre tagolódó kötet írásai a 2002-2005 közötti periódusban születtek. Könyv formájában megvalósuló közzétételüket, csokorba gyűjtésüket a két Ibériai-félszigeti ország párhuzamosan futó és sok tekintetben hasonló vonásokat mutató huszadik századi történelme és az azonos fejlődési pályaív indokolja. Az 1970-es évtized közepéig a két állam a nemzetközi rendszer és a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés perifériájára szorult. A Francisco Franco és Antonio Oliveira de Salazar nevével fémjelzett tekintélyuralmi diktatúrák okozta politikai elszigetelődésből és peremhelyzetből a demokratikus rendszerváltás jelentette a kiutat. Portugáliában a politikai átmenet nyitányát a Fegyveres Erők Mozgalmának 1974. április 25-i hatalomátvétele, a „szegfűk forradalma” jelentette. A hamarosan a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjába kerülő, s Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, az átmenet és rendszerváltozás megegyezéses útját megtestesítő Spanyolországban az önmagát túlélt autoritárius berendezkedés felszámolásának kezdete az agg diktátor 1975. november 20-án bekövetkezett halálához köthető. A két ország együttes tárgyalási folyamatot követően Madridban és Lisszabonban egyszerre és egy időben – 1985. június 12-én – írta alá az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásról szóló dokumentumot. 1986. január 1-jétől lettek teljes jogú tagjai az integrációnak. Kohéziós országokként az 1992-es Maastrichti Egyezmény óta Európai Unió névre hallgató közösség részéről nemzeti jövedelmük 4%-át elérő strukturális és felzárkóztatási támogatásban részesültek. Ennek következtében Portugáliában az egy főre jutó GDP aránya a csatlakozáskori 52%-kal szemben 2006-ban már a közösségi átlag 74%-ra nőtt. Ugyanezek az értékek Spanyolország esetében 70%-ról 92%-ra változtak. A Portugáliában és Spanyolországban végbement robbanásszerű társadalmi-politikai és mentalitásbeli modernizáció, változás, átalakulás, demokratizálódás, külpolitikai nyitás és gazdasági fejlődés eredményeképpen megnőtt Lisszabon és Madrid önálló nemzetközi mozgástere és érdekérvényesítő képessége Portugália és Spanyolország aktív szerepet vállalt és vállal az Európai Unió külpolitikájának kidolgozásában, érvényre juttatásában s az integráció horizontját a latin-amerikai térséggel, a portugálul beszélő népek közösségével, valamint a Maghreb országok csoportjával bővítette.
Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2006.
Írta: Szilágyi István
Tartalom
Előszó
I. SPANYOLORSZÁG – EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS KULTURÁLIS NAGYHATALMISÁG
Spanyolország az európai integrációban - sikertörténet és közösségi szerepvállalás
Nemzeti identitás és külpolitika a demokratikus Spanyolországban
II. PORTUGÁLIA – FÉLPERIFÉRIÁLIS MODERNIZÁCIÓ ÉS RENDSZERKONSZOLIDÁCIÓ
Félperiféria integrációja – Portugália az Európai Unióban
Hivatásos katonából „professzionális” demokrata
Közpolitika és regionalizáció Portugáliában
III. PORTUGÁLIA ÉS SPANYOLORSZÁG A NEMZETKÖZI VISZONYOK RENDSZERÉBEN
„Egy világ vagyunk”
Az Európai Unió „harmadik világ” politikája és a portugál spanyol szerepvállalás
Portugália és Spanyolország: kohéziós országok az Európai Unióban
Nemzeti identitás és szuverenitás az Európai Uniós csatlakozás tükrében