Leírás
Alig hihető, de igaz: Petőfi Sándornak, a magyar nyelvterületen és a világirodalomban is legismertebb költőnknek 1896 óta nem jelent meg átfogó, tudományos megalapozottságú, a szerző önálló kutatásain (is) alapuló életrajza, és már 72 éve, hogy Illyés Gyula sok kiadást megért Petőfi-könyvét először olvashatták. Azóta egyrészt megszaporodtak a költőről, koráról, kapcsolatairól, eszmei tájékozódásáról szóló ismereteink, az ezeket feldolgozó résztanulmányok, sőt könyvek, másrészt azonban a kultusz és az ideológiai kisajátítások már-már eltakarták az olvasó elől Petőfi igazi arcát. Az Osiris Monográfiák második kötete az irodalomtörténet-írásnak ezt a régi adósságát törleszti. Kerényi Ferenc a költő tudományos igényű kiadásának több mint egy évtizede szerkesztője és sajtó alá rendezője, több népszerű kiadás szövegének gondozója, számos emlékhely kiállításának rendezője. Négy évtizede foglalkozik a reformkorral és benne Petőfivel; most összegezhette tapasztalatait. Munkája kritikai életrajz. Tartalmazza a költő tüzetes biográfiáját, feltárja életműve keletkezéstörténetét, bemutatja egykorú fogadtatását, a Kiadások és értékelések című bibliográfiai esszében a recepció legfontosabb irányait is. Mivel a könyvben maradéktalanul érvényesül a régi igazság, hogy tudniillik a valóság mindig izgalmasabb a legszebb legendánál is, vélhetően újabb olvasókat és újraolvasókat toboroz Petőfi Sándornak.
Osiris Kiadó, 2008.
Osiris Monográfiák–sorozat
Írta: Kerényi Ferenc
Lektor: Baranyi Ferenc, Margócsy István
Kapcsolódó kiadványok:
Paraméterek
| Szerző | Kerényi Ferenc |
| Cím | Petőfi Sándor élete és költészete |
| Alcím | Kritikai életrajz |
| Kiadó | Osiris Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 564 oldal |
| Formátum | A/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 389 983 0 |
Tartalom
Előszó
A születéstől az első közlésekig (1823-1842)
A családtörténet Kiskőrösig
Kiskőrösön
Kiskunfélegyházán
Iskolák, tanítók
Aszódon
A Petrovics család tönkrejutása
A selmeci kudarc
Selmectől Sopronig
A császár mundérjában
Költő és/vagy színész?
A pápai diák
Az első közlésektől az első kötetekig (1842-1844)
Az utolsó vakáció
Ismét vándorszínész
A vándorlások újabb esztendeje
Az irodalmi beérkezés
A Pesti Divatlap segédszerkesztője
A három kötet
Népköltészet, közköltészet, folklorizálódás
Csak népköltő? (1845)
A Cipruslombok Etelke sírjáról költője
A felvidéki út
1845 nyarának útjai
A Szerelem gyöngyei
A Versek 1844-1845
A Felhők-korszak (1845-1846)
A korszak lehetséges körülhatárolása
A Tigris és hiéna
A regényíró Petőfi
A korszaknak nevet adó versciklus: a Felhők
A Felhők-korszak más versei
A Felhőktől az összes költeményekig (1846)
A Tízek Társasága
A Felhők-korszak után
A dömsödi műhely
A további költői pálya kereteinek meghatározása
A világirodalom áramában
A Júlia-szerelem és versei
Közjáték
Az összegező költő
A nemzeti költő státusában (1847-1848. március)
Az Összes költemények megjelenésére várva
Az Összes költemények
A költői világnézet néhány kérdéséről
A szerelmi szabadságharc
Szalontán, Aranyéknál
A házasság előkészületei
Koltón
Családi otthon és műhely
A forradalom és szabadságharc költője (1848. március-1849)
Petőfi napja?
A forradalmár költő elszigetelődése
Az apostol szellemi környezete
A honvédtiszt-költő viszontagságai
Petőfi halála
A családtagok sorsának alakulása
Kiadások és értékelések
Források és rövidítések
Névmutató
Címmutató
Képmelléklet