Leírás
A kötet tanulmányai az 1945 utáni magyar közoktatás-politika és pedagógia néhány kérdéskörét dolgozzák fel. Egy olyan időszakra koncentrálnak tehát, amelyre a politika mind külsőségeiben mind tartalmában erősen rányomta a bélyegét. A közelmúlt tanulmányozása számos elméleti és módszertani kérdést vet fel a neveléstörténészek számára. A személyes érintettség, a különbözőképpen megélt, felidézett, meg- és rekonstruált emlékek sajátos történetkutatói attitűdöt igényelnek. Az e korszakból származó írásbeli dokumentumok kezelése, forrásértékük megállapítása fokozott odafigyelést igényel. A szerzők igyekeztek a szakszerű történeti kutatás kritériumait érvényre juttatni, és arra törekedtek, hogy az elmúlt évtizedek egy-egy pedagógiai történésének, jelenségének korabeli forrásokon alapuló, ma érvényesnek tűnő értelmezését adják. Így került feldolgozásra az Új Iskola utolsó tanéve, a neveléstudomány akadémiai jelenlétének átalakulása, a tanítóképzés 1951-es tanterve, a gyermekvédelem korabeli állapota, a korszakból származó válogatott fotóanyag, az 1956-os balatonfüredi pedagógus-tanácskozás, az időszakhoz kötődő közoktatás-politikai vezetők tevékenysége.
Eötvös József Könyvkiadó, 2006.
Szerkesztette: Szabolcs Éva
Paraméterek
| Szerző | Szabolcs Éva |
| Cím | Pedagógia és politika a XX. század második felében Magyarországon |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2006 |
| Terjedelem | 181 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 7338 29 2 |
Tartalom
Bevezetés (Szabolcs Éva)
Golnhofer Erzsébet: Rendszerváltások a tudomány legitimációjában – Magyarország, 1945-1949
Bevezetés: múlt és valóság
A tudomány legitimációja: folyamatosság és megszakítottság
A Magyar Tudományos Tanács és a neveléstudomány
Áment Erzsébet: A politika „szorításában”. Az Új Iskola utolsó tanévének krónikája az 1948-49-es évkönyv és a korabeli pedagógiai sajtó azonos időszakának tükrében
Előzmények
A koalíciós évek bizonytalansága
Az oktatás helyzete
Hogyan élte át az Új Iskola ezt a változást?
Politikai lépések a pedagógiai munka tervszerű irányítására
A pedagógiai munka tervszerűsítése
Nevelési munkaverseny az Új Iskolában
Támadás a „domboldalak kísérleti iskolái” ellen
Az Új Iskola évkönyvéből
Mikonya György: Pedagógiai életképek az 1945 utáni magyar nevelés történetéből
Kutatásmetodikai megfontolások
A korszakolás és a szimbólumok
Gyermeksorsok a háborúban és közvetlenül utána
Iskolai hétköznapok a háború végén és közvetlenül 1945 után
Az iskolai élet alakulása
Különleges iskolák
A mozgalmi pedagógia intézményei
A mozgalmi jelleg további megjelenési formái
A gépállomások és a traktoroslányok
A kitelepítettek, bebörtönzöttek iskolai élményei
Egy speciális probléma: az egyetemi felvétel
A túlzás
Az egyházi iskolák megszüntetése
A Vörös Hadsereg katonái és a hozzájuk való viszony
Gombos Norbert: Tanítóképzés az ötvenes években. Az 1951. évi tanterv
Hegedűs Judit: Politikai élet az ötvenes évek javítóintézeti világában
Az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács terve
Kutatások a fiatalkori bűnelkövetésről
A fiatalkorúak „erkölcsi züllése” a számadatok tükrében
Börtönviszonyok az ötvenes években
A javítóintézetek a gyermekvédelem rendszerében
A javítóintézeti neveltek
Pedagógiai munka a javítóintézetekben
Politikai élet az intézetben
Egy érdekes probléma – disszidensek az intézetből
Mann Miklós: A minisztérium vezető tisztségviselőiről
Szabolcs Éva: Az 1956-os balatonfüredi pedagóguskonferencia
A szovjet pedagógia kérdései a konferencián
A múlt pedagógiájának megítélése
Mann Miklós: Rendszerváltás és a Hazafias Népfront tervezett kötete