Felsőoktatási tankönyvek
Az MTA mellett működő Alkalmazott Filozófiai Társaság immár tizedik önálló kötetében a család témakörében számolnak be az alkalmazott filozófia, az etika, a pedagógia, a szociológia, a pszichológia és szociálpszichológia, az informatika és a demográfia kutatói.
Képzési segédlet az Életminőség és emberi jogok, Demokráciára nevelés gyakorlata, Nem formális nevelés, Készség- és személyiségfejlesztés tantárgyak gyakorlati ismereteinek elsajátításához.
Az internet, az okoskészülékek és a közösségi platformok térhódítása lehetővé tette, hogy a 21. század embere digitális tartalmak befogadója és előállítója is legyen, valamint mikro- és makronarratívák segítségével szociális kapcsolódási igényét is kielégítse. Mindez megváltoztatta korunk emberének kommunikációs és tanulási szokásait is.
A szakképzés pedagógiai alapkérdéseinek áttekintésénél a kultúrtörténeti háttér bemutatásán túl rendkívül fontos a tanulási folyamatok új jelenségeivel is foglalkozni, így a digitális pedagógia tárgyköréhez kapcsolódva azokkal a törekvésekkel, amelyek az új információs technológiák oktatási alkalmazásával függenek össze. E tanulmánygyűjtemény a digitális pedagógia témaköréhez kapcsolódó kutatói tevékenység eredményeinek a szintézisét adja, elsősorban a műszaki oktatásban alkalmazható aspektusokra koncentrálva.
A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években. Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet – reményeink szerint – a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.
A kötet tanulmányozása segíti az egyén eligazodását a tudatosabb életvezetésben, a tanuló tanárok szakmai kompetenciáját a fogalmak értelmezésével, a vizsgálati eredmények megismerésével. Továbbá a fogalmak – boldogság, jóllét, elégedettség – terminológiai kuszasága indokolja a szakmaközi együttműködést, a különböző tudományterületek szakemberei körében a megfelelő diskurzus lefolytatását.
Lifelong learning – magyarul: az élethosszig tartó tanulás – eszméje az utóbbi évtizedek során nemcsak a legfontosabb pedagógiai paradigmává vált egész Európában, hanem az Európai Unió oktatáspolitikai reformkoncepcióinak összefoglaló fogalmává is. Az élethosszig tartó tanulás 1996-ben kikiáltott európai éve óta a lifelong learning-program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen válasznak számít Európában.
Ez a felsőoktatási tankönyv az életmód és azon belül is az aktív szabadidőeltöltés alapismereteibe kívánja az olvasót bevezetni, elsődlegesen segítséget nyújtva az életmód és az egészségfejlesztés területén szakképzettséget szerző hallgatóknak az ezirányú kurzusukra történő felkészülésben, de ugyanolyan jól használható minden olyan alap-, mester- vagy szakirányú továbbképzés segédanyagaként is, ahol a jelen ismeretek fontossággal bírnak.
A könyv célja, hogy átfogó képet adjon a csehszlovákiai magyar elitről, azon belül elsősorban a pedagógusokról a prozopográfia módszerével. A pedagóguselitet a korszak folyamatosan változó oktatáspolitikai és pedagógusképzési irányelveinek függvényében vizsgálja.
Ez a könyv az emberi erőforrások helyzetéről igyekszik – a terjedelme miatt nem teljes, inkább mozaikos – képet adni a 21. század közepe felé haladva. Három része – és ezen belül a bevezetésen és befejezésen kívül tizenegy fejezete – ennek a kérdésnek különböző aspektusait elemzi.
Kötetünk a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán 2018-ban megrendezett, a Kulturális Örökség Európai Évéhez kapcsolódó konferencia előadásainak szerkesztett változatait gyűjti csokorba.
Sem a történelem, sem a filozófiatörténet folyamatossága nem ragadható meg csupán abban, hogy az események, illetve a gondolatok valahonnan valahová tartanak. Fontos ismerni a belső mechanizmust is, például azt, ahogy az újban mindig megtalálhatók a régi, a megelőző gyakorlatok, világlátások maradványai...
A kötet részletesen bemutatja az ún. multikulturális nevelés főbb kérdéseit, a multikulturális társadalom jellemzőitől a roma, illetve a bevándorló gyerekek és fiatal felnőttek helyzetén, illetve a velük való foglalkozás, a lehetséges oktatási formák, módszerek részletes elemzésén át a multikulturális, gyerekbarát iskola jellemzőinek számbavételéig.
Milyennek látták régen az emberek az értelmi fogyatékos személyeket, milyen volt a korabeli társadalomban betöltött helyzetük, státuszuk? Hogyan alakult sorsuk a társadalmi többség által már nem tolerált viselkedésű és ezért kirekesztett „bolondok” helyzetéhez képest az elzáró, majd gyógyító, fejlesztő, nevelő intézményekben? Bekerültek-e egyáltalán az értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek ezekbe az „asylumokba”?
Nem könnyű ez a tantárgy, de nem is az ördögtől való, az andragógus pályán rögtön hasznosuló tantervkészítő tudást és jártasságot ígér.
A pszichológiában és a pedagógiában is lezajló affektív forradalom ráirányította a figyelmet arra, hogy a tanulás, a hatékony tanulás nem mindössze ismeretek reprodukálását jelenti, és nem kizárólag a kognitív képességek függvénye, nem elhanyagolható kompetenciaelemként az attitűdök is reflektorfénybe kerültek...
Mind határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az iskola értelmesen elsajátított, jól szervezett, a mindennapi életben is használható tudást közvetítsen. E kötet középpontjában a tanulók fogalomrendszerének fejlődésében megfigyelhető ellentmondásos jelenségek állnak.
Célestin Freinet száz évvel ezelőtt kezdte el tanítói pályáját, amelynek során olyan pedagógiát dolgozott ki, amely napjainkban is tanulsággal szolgál. Ez a szótár nemcsak a megismerkedést segíti a Freinet-pedagógiával, hanem a belső összefüggések hálójának felfedezését is támogatja a régi és az új érdeklődők számára egyaránt.
Az eredményes iskolai oktatás és tanulás alapvető feltétele a jól használható olvasáskészség. Az iskolában eredménytelen tanulók egyre kevésbé képesek a társadalomba beilleszkedni, perifériára szorulnak. A különböző becslések szerint ma a tanulók negyede-harmada funkcionális analfabéta, nem tud megfelelően olvasni. Számukra az olvasás eredménytelen, fárasztó, demotiváló.
Ez a szöveggyűjtemény Maróti Andor különböző években született írásait tartalmazza, három nagyobb témakörben. A kultúra, a műveltség és a közművelődés fogalma köré csoportosítva vizsgálja azok jelentését és a velük összefüggő problémákat.
„A gyerekek ártatlanok, tiszták és őszinték.” ,,A gyerekek ördögfiókák, akiket keményen kell fogni.” Nemcsak olvasmányélményeinkkel esengenek egybe ezek a kijelentések, hanem sokszor a saját tapasztalataink vagy a másoktól hallott történetek is igazolják ezeket az ellentétes megfogalmazásokat. A tudományos gondolkodás 25-30 éve foglalkozik azzal, hogy milyennek látjuk a gyerekeket.