Felsőoktatási tankönyvek
Gyógypedagógia szakos hallgatók fontos alapozó tantárgya a fejlődéstan és az öröklődéstan. Életüket a szellemileg és/vagy testileg csökkent képességű gyermekek nevelésére, oktatására szentelő pedagógusoknak hivatásuk maradéktalan ellátásához tájékozottnak kell lenni mind az egészséges emberi fejlődésben, mind a gondozottjaik visszamaradott állapotaihoz vezető okokban, mind a gyermekek fejlődésének kóros folyamataiban.
A kötet a 2011-ben elhunyt Zsolnai József professzor pedagógiájának a foglalatát adja. Az első rész bemutatja Zsolnai József pedagógiai koncepcióját és tudományos munkásságát. A második rész szemelvényeket közöl Zsolnai József pedagógiai munkáiból. Végül a harmadik részben Zsolnai József barátai, kollégái és tanítványai emlékeznek a személyére és a vele való szakmai együttműködésre.
A magyar zeneoktatás történetéről ez idáig átfogó munka nem jelent meg. Egyes, bizonyos időben behatárolt iskolatípusok zenélésének megjelenésformáiról ugyan jelentek meg tanulmányok ‒ egy általános zenetörténeti keretbe ágyazva ‒, a zeneoktatás legfontosabb jellemzőinek kialakulása, feltételeinek kutatása és bemutatása az iskolák alapításának kezdeteitől azonban elmaradt. A szerző célja, hogy lehetővé tegye az intézményes ének-zene oktatás történetének áttekintését, és utat nyisson a történeti zenepedagógia differenciáltabb és a korunk követelményeinek megfelelő kutatás számára.
A szerző izgalmas, járatlan úton vezeti végig olvasóit. Az intellektuális képességzavart mutató tanulók énhatékonyságát vizsgálja a tipikus fejlődésű tanulókkal összevetve. Az énhatékonyság vizsgálati modelljében alkalmazott eszközökkel hazánkban korábban nem mértek atipikus fejlődésű tanulókat.
Hogyan alakult ki az intelligencia? Tényleg csak élő rendszerekben jelenhet meg spontán módon? Egyáltalán, mit neveznek a különböző szakértők intelligenciának?
A monografikus jellegű tanulmánykötet megjelentetésével az a célunk, hogy bemutassuk egyetemi oktatóink, doktoranduszaink útkeresését az oktatásügy egyik legnyomasztóbb kérdéskörében, az olvasás és újraolvasás megszerettetésében.
Tanulmánykötetünk az iskola optimalizálását meghatározó felsorolt tényezők mozgósításának lehetőségeit elemzi új kutatási eredmények alapján.
Újszerű, valóban a mai igényeknek megfelelő funkcióértelmezését keresik és találják meg a kötet szerzői és szerkesztői az ősrégi szocializációs intézménynek: az iskolának.
Noha a nagy nemzetközi kutatásokból évtizedek óta tudjuk, hogy a kelet- és délkelet-ázsiai régió számos országában kimagaslóan hatékony az oktatás, és ez az adott országok gyors fejlődésének egyik kulcsa, a magyar olvasónak alig vannak ismeretei ezeknek az országoknak a pedagógiájáról.
Hatodik módszertani füzetünk eredetileg az OKAIM-modell fejlesztésének műhelyébe kívánt bepillantást nyújtani. Egy 1999-ben megindult koncipiáló munka jegyében gondolta végig szerzőnk a közoktatási minőségügy „garanciális elemeit”.
Kötetünkben arra keressük a választ, hogy a magyar oktatási rendszer szereplői (köznevelés, pedagógusképzés) hogyan alkalmazkodnak a digitális transzformáció kihívásaihoz egyéni és szervezeti szinten, hogyan változik a gyakorlatuk, vagyis képesek-e „elfelejteni” a korábbi gyakorlatot és újratanulni a digitális eszközök nyújtotta pedagógiai lehetőségeket.
Ez a szakkönyv elsősorban azok számára íródott, akik 2010-ben még általános iskolások voltak, mert a normális oktatás nem olyan, amilyennek megismerték. Ennek ellenére ez a könyv nem arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar politika mit hogyan szúrt el, hanem arról, hogy miképpen lehetne az iskolarendszert sokkal intelligensebben kormányozni, hogyan csinálják ezt más európai országok...
Könyvünk elsősorban hallgatóknak, valamint gyakornok és kezdő gyakorló óvodapedagógusoknak szeretne segítséget nyújtani az óvodapedagógia legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseinek megválaszolásában, eligazodni az óvodapedagógia színes világában. Kötetünk szerzőit az oktatásirányítás, a felsőoktatás és a köznevelés területeiről kértük fel, hogy minél szélesebb rálátást biztosítsunk az óvodapedagógia egy-egy területére.
„A jegyzet alkalmas arra, hogy az érvényes mintatanterv alapján a drámapedagógus-képzés alaptankönyve legyen a Károli Egyetemen, s akár más pedagógusképzési kurzusokon is jól használható. Jól eligazít a hazai drámapedagógia terminológiájában, alapfogalmai között, értelmezhető leírást ad az egyes módszerekről” (Trencsényi László lektor). Mindenekelőtt a drámapedagógiai foglalkozások rendjébe illeszthető játékok gazdag gyűjteménye, kiegészítve a szerző tapasztalataival.
A kötet a nemzetközi és a hazai kvalitatív pedagógiai szakirodalomra, illetve folyamatos gyakorlati kutatómunkára alapozva foglalja össze a kvalitatív kutatási paradigmával kapcsolatos ismereteket.
A Kutatás-módszertani kiskönyvtár című sorozatnak ez a kötete régi adósságot törleszt, mivel eddig nem volt olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely az érdeklődőt eligazította volna a neveléstörténeti kutatások módszertani kérdéseiben.
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak a pedagógusoknak és pedagógusjelölteknek, akik tudatosan szeretnék elfogadó és demokratikus nevelési attitűdjüket fejleszteni, és rendszerben leírva szeretnék látni azt, amit eddig is spontán módon alkalmaztak, vagy ezután szeretnének alkalmazni.
A Bildung (képzés, művelődés) fogalma a 18. század második felétől kezdve a pedagógiai és filozófiai gondolkodásban egyaránt kitüntetett szerepet töltött be német nyelvterületen. E fogalom képes volt néhány alapvető, de egymásnak bizonyos tekintetben ellentmondó törekvésnek, szellemi igénynek az összefogására, melyek a polgárosodó Németországot ebben az időszakban jellemezték...
Bíró Zsuzsanna Hanna az 1895 és 1945 közötti német szakos bölcsészek rekrutációs bázisáról, nemi, vallási, nemzetiségi összetételéről, származási helyéről, apjuk iskolázottságáról s tanulmányi előmenetelükről értekezik új, revelatív, máskor vitára késztető, de mindig megalapozottan, árnyaltan kifejtett mondanivalójú kötetében.