Felsőoktatási tankönyvek
Ez a tanulmánykötet egy közös, „interszekcionális” tudástermelés eredménye. Köszönhető ez nemcsak a kutatás köré szerveződő szerzők különböző osztály, gender és etnicitásbeli kutatói pozíciójának, de leginkább annak a közel kétszáz interjúalanynak, akik megosztották e szerzőkkel saját mobilitásuk történetét, és betekintést engedtek a sokszor rögös, a szegénység és a marginalizált kisebbségi helyzet traumájától kísért életútjukba.
A szerző a társadalomelmélet története és mai irányzatai mellett a legalaposabb társadalmi jelenségek (a gazdaság, a politika, a mindennapi élet, az erkölcs, az etnikai identitás, a kultúra, a művészet, a tudatosság, a vallás, a globalizáció) komplex szemléletű bemutatására törekszik.
Ez a kötet azzal a céllal készült, hogy bepillantást nyújtson a tehetségfejlesztés világába. Szócikkei segítségével az olvasó hiteles képet kaphat a tehetség fogalmáról, felismeréséről, fajtáiról, fejlesztésének módozatairól, a tehetségesek speciális csoportjairól, a tehetségfejlesztő programok tervezéséről és értékeléséről, tantervi munkálatokról, tanítási-tanulási modellekről, kutatási programokról stb.
A köznevelésben az oktatáseredményesség mérése a tanuló dolgozatának értékelésétől a nemzetközi mérésekig jól kidolgozott, az eredmények érdeklődésre, közérdeklődésre és a döntéshozók figyelmére tartanak számot. A nevelés eredményességének mérései ezzel szemben ritkák, kevésbé ismertek, esetleg nem mutatnak túl a tanulók iskolához való viszonyának elemzésein.
Felkelteni a múlt iránti érdeklődést és önálló gondolkodásra ösztönözni a fiatalokat soha meg nem unható élmény és kihívás. Ehhez azonban nem elég kiválóan tudni a történelmet, azt is meg kell érteni, mi játszódik le a diákok fejében miközben a múlt eseményeiről tanulnak.
Magas színvonalú érdeklődést és kognitív képességeket, illetve a szakmai kommunikációval összefüggő érvelési kompetenciákat szeretnénk a fiatalok körében meggyökereztetni. Mindezeken túl természetesen tiszteletet ébreszteni azon kutatók és alkotók iránt, akik felfedezéseikkel tőlük telhetően hozzájárultak és hozzájárulnak az emberiség boldogulásához, humanizáltabb együttéléséhez és egy más típusú, alkotóbb szellemiségű életminőség kialakításához.
A könyv összefoglalja mindazt, amit mindenkinek, aki tudományos írásba kezd, tudnia kell vagy legalábbis tudnia illene. Bár elsősorban a tudományos írást elkezdő, azzal viaskodó diákoknak szól, de azok is hasznosítani tudják, akik az egyetemeken a szakdolgozati követelményeket fogalmazzák meg. Így ezek a követelmények a jövőben talán a mainál valamivel egységesebbek lesznek.
Karácsony Sándor a hazai neveléstudomány rendkívüli műveltségű alakja, aki a mai napig hatást gyakorol a pedagógiai gondolkodásra, a református pedagógiára. A kötet megmutatja, hogy a vallás nevelési forrásként hogyan jelenhet meg egy ember életében, különösképpen Karácsony Sándor munkásságában, pedagógiai nézetrendszerében.
A kötet azon olvasóknak szól, akik rendelkeznek kvalitatív kutatásmódszertani alapismeretekkel, hiszen így az abdukció bonyolult elemeit a létező információk bázisára építve megszilárdíthatják és kibővíthetik ismereteiket.
A könyv szélesebb körben is közérthető formában ötvözi Alfred Adler, az individuálpszichológia megalapítójának, valamint az IP amerikai pszichoterápiás tradíciójának felfogását az eklektikus tanácsadással (counseling), teljesen gyakorlati szellemben, így nemcsak a segítő foglalkozásúak, nevelők és pedagógusok részére hasznos, de szélesebb érdeklődésre tarthat számot a pszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták, sőt klinikusok körében is, bármely irányzat oldaláról érkezzenek.
Ezzel a rövid összefoglaló könyvvel nem célom, hogy teljes körű ismeretséget szerezzenek a betegségekről, de kell, hogy legyen egészségügyi intelligenciájuk, mert szervi bajban, egészségkárosodásban szenvedőket tanítanak, gondoznak, ezért szükségük lesz hivatásuk kiteljesedéséhez alapvető tájékozottságra az ember betegségeivel kapcsolatban. (a szerző)
Modern társadalmunkban egyre többen szenvednek a kiégéstől, az életuntságtól és a stressztől. A pedagógus modellszerepe igen fontos a diákok számára: ha a pedagógust nem érdekli az, amit tanít, a tanulók is érdektelenné válnak.
Ez a hallgatói jegyzet azok számára készült, akik érdeklődnek a kisiskoláskor jellemzői iránt. Helyenként kitekintünk az óvodáskor vagy épp a serdülőkor felé is, ám a fókuszban mindvégig a 6-10 év közötti gyerekek jellemzői állnak.
A tehetségesekkel minden korban kiemelten foglalkoztak, azonban az, hogy kit tekintettek tehetségesnek, időről-időre változott. A tehetséggondozás kiemelkedő feladata a pedagógiai munkának. Ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani ez a jegyzet.
E könyv egybegyűjti a felnőttkori tanítás-tanulás tárgyköréből a szerző évtizedek során felvetett kérdéseit és az e kérdések mögött meghúzódó problémákat, valamint a problémák megoldásának általánosítható érvényű módozatait.
A nemzetközi együttműködésben készült Angol – magyar – szlovák pedagógiai terminológiai szakszótár különleges vállalkozás: több mint egy hagyományos szótár...
A kötetben a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferencián elhangzott tíz előadás szerkesztett változatát olvashatják az oktatás és neveléstörténet iránt érdeklődők.
A könyv az andragógia és a felnőttkori tanulás alapfogalmain, elméletein és történetén, valamint a felnőttkor legfontosabb jellemzőin keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy az andragógia miért korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, eredményei hogyan segíthetik közvetlenül a felnőtteket.
Talán meglepő a könyv címe, amely aranykornak nevezi a hazai felsőoktatás 1990–2010 közötti periódusát. Pedig ez az időszak a magyar felsőoktatás európaivá válásának, kiterjedésének, intézményrendszere kiszélesedésének két évtizede, amelyet – ugyan a drasztikusan növekvő hallgatólétszámmal messze nem lépést tartva, de – bővülő források is jellemeznek.
A kézikönyv segíti mindazokat, akik az eddigieknél szisztematikusabban kívánják az egyéni tehetséggondozó programokat kidolgozni és megvalósítani. A könyv öt fejezetben ad kapaszkodókat a gyakorlati szakembereknek céljuk eléréséhez.
A tanulási motiváció vizsgálata a pedagógiai kutatások egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Különösen fontos az iskolai kontextusban lezajló tanulási-tanítási folyamatok motivációs hátterének megértése.