Partik, drogok, ártalomcsökkentés

1. Bevezetés

2. Rekreációs droghasználat Magyarországon: előzmények

2.1. Droghasználat és partikultúra Magyarországon: kvantitatív kutatási előzmények

2.2. A rekreációs színtér típusai

2.3. Rekreációs droghasználat a normál populációs felmérések tükrében

2.4. A rekreációs droghasználat egészségügyi következményei

2.5. Kezelési szükséglet

2.6. A kábítószerpiac jellemzői

3. A magyarországi táncos-zenés rekreációs színtéren megjelenő droghasználat jellemzői

3.1. A kutatás célkitűzései

3.2. A kutatás módszertana

3.2.1. Minta

3.2.1.1. A vizsgált városok

3.2.1.2. Szórakozóhelyek

3.2.1.3. Interjúalanyok

3.2.2. Eszközök

3.3. Városleírások – az eredmények városok szerinti bemutatása

3.3.1. Budapest

3.3.1.1. Általános jellemzők

3.3.1.2. Szórakozóhelyek Budapesten

3.3.1.3. Interjúalanyok Budapesten

3.3.1.4. A droghasználat jellegzetességei

3.3.1.5. Észlelt problémák és veszélyek a rekreációs színtéren

3.3.1.6. Eddigi válaszlépések, a megoldás lehetőségei és akadályai

3.3.2. Győr

3.3.3. Szombathely

3.3.4. Veszprém

3.3.5. Siófok

3.3.6. Pécs

3.3.7. Szeged

3.3.8. Debrecen

3.3.9. Eger

3.3.10. Miskolc

3.4. A problémaészlelés nézőpontjai

3.4.1. Nemzeti stratégia és drogpolitikai történések

3.4.1.1. A drogpolitika nézőpontja

3.4.1.2. A biztonságos szórakozóhely program

3.4.2. A civil oldal

3.4.2.1. A biztonságos szórakozóhelyek egyesülete

3.4.2.2. Segítő szervezetek

3.4.2.3. Az ártalomcsökkentők szakmai közhasznú egyesülete

3.4.3. Krízisintervenciós központok

3.4.4. Drogambulanciák

3.4.5. Szórakozóhely-tulajdonos, -üzemeltető

3.4.6. Szórakozóhely-alkalmazott

3.4.7. Segítők

3.4.8. Rendőrség

3.5. Összefoglalás

4. Kvalitatív panelvizsgálat a budapesti elektronikus zenei partiélet szereplői, valamint a drogpolitika megvalósítói körében

4.1. Bevezető

4.1.1. A kutatás szakmai háttere

4.1.2. Módszertan

4.1.3. A parti mint szórakozási forma lehetséges tipológiája

4.2. A mélyinterjúk tapasztalatai

4.2.1. Bevezető

4.2.1.1. Mintavétel

4.2.2. Személyes szerhasználat

4.2.2.1. A személyes szerhasználat szakaszai

4.2.2.2. Droghasználat a partikon

4.2.3. A prevenció és az ártalomcsökkentő szolgáltatások szerepe

4.2.3.1. Tapasztalatok és vélekedések a prevencióról a partik világán kívül

4.2.3.2. Tapasztalatok és vélekedések az ártalomcsökkentésről a partik világában

4.3. Fókuszcsoportok tapasztalatai

4.3.1. Mintavétel

4.3.2. Miért pont partizni járnak a fiatalok?

4.3.3. A partiélmény – mitől lesz jó egy parti?

4.3.4. Drogok és parti az egyéni életpályában

4.3.5. Drogok és parti 2005-ben

4.3.6. Droghasználati mintázatok az egyes szcénákban

4.3.7. Ártalomcsökkentés

4.3.8. Új szintetikus szerek

4.4. A partikultúra jelene és jövője (mi van a szcénákban?)

4.4.1. Professzionalizálódás

4.4.2. Átjárhatóság

4.4.3. Várakozások

4.5. Összegzés

5. Összefoglalás és javaslatok

6. Irodalom

7. Mellékletek

7.1. Interjúvázak az I. kutatáshoz

7.1.1. A szórakozóhelyek tulajdonosaival/üzemeltetőivel készült interjúk kérdései

7.1.2. A szórakozóhelyek alkalmazottaival készült interjúk kérdései

7.1.3. A szórakozóhelyeken segítő tevékenységet végző szakemberekkel készült interjúk kérdései

7.1.4. A rendőrökkel készült interjúk kérdései

7.1.5. Az ambulanciák képviselőivel készült interjúk kérdései

7.1.6. A krízisintervenciós szakemberekkel készült interjúk kérdései

7.1.7. A helyettes államtitkárokkal készült interjúk kérdései

7.1.8. A biztonságos szórakozóhely program képviselőjével készült interjú kérdései

7.2. Interjúvázak az II. kutatáshoz

7.2.1. Fókuszcsoport guide

7.2.2. A partizókkal készült interjúk kérdései

7.2.3. A szakértői interjúk kérdései

7.3. A Budapesten azonosított szórakozóhelyek teljes listája

7.4. A rekreációs szintéren történő droghasználat említése a nemzeti stratégiában

7.5. A biztonságos szórakozóhelyek feltételei

7.6. Az első magyarországi ártalomcsökkentő konferencián megalakult „partiszervíz munkacsoport” cselekvési javaslatai

7.7. A leggyakrabban használt illegális szerek beszélgetések során felmerült tipikus elnevezései