Mi micsoda–sorozat
Mit tudnak ma a tudósok a Naprendszerről? Hogyan lehetsz űrhajós? Milyen az élet a súlytalanság állapotában? Ezenkívül megtudhatod, hogyan lövik az űrbe az Ariane-rakétát az európai űrkikötőből, vagy miből készül a világ legdrágább öltözéke, az űrruha.
A Naprendszerben keringő valamennyi égitest közül a Mars hasonlít leginkább a Földhöz. Már az ókorban is megmozgatta a csillagászok fantáziáját. Mostanra az űrszondáknak és a marsjáróknak köszönhetően számos titkát megismerhettük. Ha minden jól megy, a nem túl távoli jövőben oda is látogathatunk.
A növények fontos megújuló nyersanyagok, hihetetlen, hogy mi mindent ki lehet hozni belőlük. A fűből papírt, a repcéből üzemanyagot lehet készíteni, a kukoricából biogázt erjesztve áram termelhető, a burgonyából pedig bio műanyag állítható elő! No de milyen lehetőségek adódnak még, és tényleg környezetbarát minden megújuló nyersanyag?
A földkérget kőzetek alkotják: az óriási hegyek, a meredek sziklák, az apró kavicsok a folyóban és a tengerpart homokja mind különféle „kő”. Az utcakő és a házak is kőzetekből készülnek, az autókhoz és a vasúthoz fémekre van szükségünk, amelyet ércásványokból nyernek ki...
Napenergia, elektromos áram és hidrogén: az autógyártók keresik a környezetünket kevésbé terhelő újszerű hajtásmódokat. Egyáltalán nem újdonság az elektromos autó. Villanyautók már 100 évvel ezelőtt is futottak az utakon! Vajon megjelennek-e a közeljövőben a repülni is tudó autók?
Milyen csodálatos művet alkotott a természet! Testünk minden porcikája nélkülözhetetlen. Egyaránt szükség van a csontjainkra, amelyek megtámasztanak, az izmainkra, amelyek mozgatnak, a szerveinkre, amelyek életben tartanak bennünket. És mindezt a koponyában található, jelentéktelennek tűnő szürke massza irányítja: az agy.
Mi a szél? Hogyan keletkezik a hurrikán? Tudtad, hogy minden másodpercben 100 villám sújt le valahol a Földön? Fagyoskodunk a hideg szélben, izzadunk a nyári hőségben, jól megázunk az esőben: nap mint nap ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak.
Gigantikus piramisok, kolosszális istenszobrok és félelmetes múmiák – az emberiség egyik legnagyszerűbb kultúrájának néma tanúi. Ötezer évvel ezelőtt a sivatag közepén jött létre az ókori egyiptomi birodalom.
Az ókori görögök sok nagyszerű dolgot találtak fel, amelyek még ma is hatással vannak az életünkre. Például mi is járunk színházba, szurkolunk az olimpiai sportolóknak, és demokráciában élünk.
Fénykorában a Római Birodalom majdnem 6 millió négyzetkilométer szárazföldi területet foglalt magában a Földközi-tenger partján. Milyen lehetett Róma, a világhatalom központja? Hogyan élték életük hétköznapjait az ókori rómaiak?
Elragadó tengeri emlősök. Erősek, mégis szelídek. Az óriás kék bálna, akárcsak az egészen kis disznóbálna vagy a különleges narvál, minden tengerben otthon vannak.
Kíváncsi vagy, milyen szerepet kapott Budapest fejlődésében, hogy a Duna partján fekszik? Mitől világváros Budapest? Mit rejtenek a föld alatti közművek? Hogyan működik a város? Hová járnak szívesen a fiatalok? Ez nem útikönyv, nem is útikalauz, annál sokkal izgalmasabb!
A cápák és rokonaik, a ráják lenyűgöző teremtmények. Hogyan születnek a cápabébik? Mit eszik és hogyan vadászik egy csúcsragadozó? Ismerkedj meg közelebbről a tenger félelmetes uraival! Tudd meg, miért olyan életbevágóan fontos tagjai a tengeri életközösségeknek!
A földtörténeti középidőben 160 millió éven át dinoszauruszok uralták a szárazföldet. De nem voltak ám egyedül! Az égen repülő őshüllők köröztek, a vízben tengeri őshüllők hajkurászták a halakat. És persze a szárazföldet benépesítették egyéb hüllők, emlősök, rovarok és sok minden más is.
