Mesepedagógia, meseterápia
A mesepedagógia naponta ismétlődő mesélés és mondókázás, a pedagógus közös játéka a gyerekekkel, amely minden résztvevő számára örömforrást jelent. Mesehallgatás közben a gyerek egy olyan világba érkezik, ahol nem létezik lehetetlen. Mesét hallgatva, a mesehősök útját járva új probléma-megoldási módokat, új viselkedésmintákat tanul. A meseterápia a művészetterápia – azon belül a biblioterápia – egyik ága. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt alkalmazható módszer az önismereti céltól egészen a súlyos életválságok megoldásáig.
Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei.
Boldizsár Ildikó író-mesekutató – az Esti mesék-sorozat záróköteteként – ezúttal olyan történeteket válogatott össze, amelyek mind a szeretetről szólnak, ám nemcsak annak hatalmáról mesélnek, hanem azokról a nehézségekről is, amelyek a szeretettel legyőzhetők. Az esti mesék között akad európai, ázsiai, dél-amerikai is, sőt: Oscar Wilde és Jókai Móra egy-egy klasszikus meséjével is megismerkedhetünk ebben a gyönyörű, színes kötetben.
Mester Györgyi mesekönyve azért oly különleges, mert módszertani segédlettel van kiegészítve. Az alkotó szerkesztő olyan tárgymutatókkal vértezte fel, amely sokoldalú segítséget ad a pedagógusok és szülők számára a felhasználáshoz. (Körmöci Katalin)
Fekete Világkerülő Ember azért oly fekete, mert magára hagyták a színek: elmenekültek mellőle a kékek, sárgák, zöldek és pirosak, a fehérekről nem is beszélve. Megállítható-e az elsötétülés, és hogyan? Mi történik, ha a világ legszomorúbb boszorkánya összetalálkozik a világ legboldogtalanabb emberével?
Bizonyára mindenki, aki egyszer maga is átélte a fogfájás kínzó élményét, szeretné gyermekeit megóvni ettől a szenvedéstől. Annál is inkább így van ez, mert mindenki tudja, milyen nagy az egészséges fogak jelentősége szervezetünk egészségi állapota szempontjából, mivel a rossz fogak sokféle betegséget okozhatnak.
A Gingalló című, magyar népmeséket egybegyűjtő kötetet jó szívvel ajánljuk nagyobb óvodásoknak éppúgy, mint alsó tagozatos iskolásoknak. A tíz téma köré csoportosított történeteket közmondások és szólások kísérik, ám az eddigiektől eltérően ezeket most elrejtettük két nagy képben is. Láng Anna szólás-mondásokat megjelenítő böngészője segít abban, hogy a népköltészeti alkotásoknak ez a különleges szelete se merüljön feledésbe, hanem beépüljön a gyerekek aktív szókincsébe.
Boldizsár Ildikó legújabb kötete egyéni és csoportos eseteket mutat be a szerző praxisából, a problémák és a kliensek sokféleségével bizonyítva a meseterápia változatos és széleskörű alkalmazási lehetőségeit.
Ez a könyv nem mesegyűjtemény, hanem eszköztár ahhoz, hogy a saját meséinket tudjuk elmondani. A könyv szerzői, akik szülőként és tanárként is gyakorlott mesemondók, bevezetnek a mesemondás mesterségébe, a gyakorlatok és a mintául szolgáló történetek pedig segítenek életre kelteni ezt a módszert.
A magyar mesekutatás egyik legígéretesebb tehetségének, a tragikus körülmények közt idejekorán elhunyt Honti Jánosnak szenteltünk emlékülést 2010 októberében a DE Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán, az IKKA tanszék és az Alkalmazott Narratológiai Műhely közösen.
A világ népmeséit egy-egy tematika, illetve korcsoport mentén közreadó Népmesekincstár-sorozat legújabb darabjának középpontjában az iskolakezdés áll. Az Így megyek az iskolába című kötet a 6-8 éves korosztály gondolkodásához illeszkedő mesegyűjtemény.
A gyermekpszichológus szerző által írt okos és megnyugtató könyv segít megérteni a nehéz érzések természetét, eloszlatja a gyermeki félelmeket, és megtanítja, hogyan lehet jól kezelni a szorongató, kellemetlen belső élményeket. A tudatos jelenlét alapú mese elsősorban a 4-9 éves korosztály számára ajánlott, de nagyobb gyerekek, sőt felnőttek is jó hasznát vehetik a benne foglalt ismereteknek.
A mesék és a hozzájuk kapcsolódó mondókák, a kisgyermekek számára ismerős nyelven beszélnek testet öltésről, emberekről, családról, állatokról, növényekről, segítenek megismerni a minket körülölelő izgalmas, gyönyörű világot.
A mesékben, mondókákban, népdalokban a ház, vár, palota, a templom gyakran magát az embert jelképezi, amelynek ezen a nyelven ablaka a szem, ajtaja a száj, kupolája a homlok. A 4–6 éves gyerekek ezt a várat járják, építik...
Miért hallgatunk/olvasunk meséket? Erre kínál válaszokat a sajátos mesei világlátás jellemzőinek bemutatásával a könyv. A szerző külön fejezetben foglalkozik a gyermekirodalom és a mese érintkezésével, a mesék antropológiai és metafizikai megalapozottságával, a mesék gonoszával.
A Jeles napok meséi című kötetben szereplő írások nemcsak a lelki feltöltődést segíthetik az óvodapedagógusok és a tanítók számára, hanem a pedagógiai munkájukra való felkészülést is. Mivel a történetek az egész nevelési évet átölelve követik az ünnepek, jeles napok időrendi sorrendjét, hiteles néprajzi és egyéb tényszerű adatokat közvetítenek, ötleteket kínálnak, így megkönnyíthetik az ünnepekre való ráhangolódást, felkészülést.
Nagy szükség volna arra, hogy a magyar gyermekirodalom-elmélet utolérje önmagát, hogy az alkotók, a kritika, a kiadók, a pedagógusok, szülők eligazodását segíteni tudja. A dilemmák feloldásában segít Bárdos József könyvsorozatának hatodik kötete.
A karácsonyhoz kapcsolódó jelképek összekötik a földrészeket, a régi korok és a ma embereit, az ünnepet és az ünneplőket. A karácsonyi dobozban szinte a világon mindenhol található angyalhaj, gyertya, csillag, de van, ahol diótörőt vagy cukorbotot is rejt a ládika. Az újévhez szintén majdnem ugyanazok a tárgyak és szokások kapcsolódnak mindenütt.
A Népmesekincstár Plusz-sorozat harmadik darabja hiánypótló kötet a családok és pedagógusok számára. Kiderül belőle, miért nem szabad vetni a bolondok napján („Ne vess!”), és melyik napon érdemes kincskeresésre indulni. A mesekalendáriumban olvashatunk mesét Sárkányölő Szent Györgyről, Miklós püspökről, a mulatós kedvű Szent Péterről, bölcs pásztorokról és fifikás királylányokról.
Hiány, árulás és átok: három nagy téma, három fejezet, amelyek áttekintik a kapott (előtalált) életfeladatot – mert bizony sokféleképpen tud hiányozni az apa és az anya; mert vannak, akik a szülő helyett fizetnek élettartozást; és olyanok is, akiket egy teremtő szülői szó varázsolt el. De látni fogjuk a megmenekülés, a kilépés útját és tétjét, valamint a megdolgozás állomásait is.
A szerző neve régen ismert a mesét szerető gyermekek és a nekik mesélő szülők körében. Jelenlegi könyve nem mese, hanem a mese története.