Leírás
A szerző hiánypótló munka megalkotására vállalkozott, ugyanis Vág Ottó évtizedekkel korábban megalkotott munkáit leszámítva, melyek számos elemükben egy letűnt kor pedagógiai gondolatmódját reprezentálják, nem született kisgyermekkori nevelés történeti kérdéseivel foglalkozó igényes összegző munka. A könyv újszerűségét adja, hogy a hagyományos eszmetörténeti megközelítés mellett törekszik a társadalomtörténeti nézőpont érvényesítésére is. Így a munkában megjelennek a gyermekkor- és családtörténet, a korszerű problématörténet, továbbá a reformpedagógiai értelmezések újabb eredményei is. Emellett felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia hazai szakirodalmának forrásait is.
A munka három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezet az intézményesülés előtti korszak kisgyermekneveléséről szól, a második részben az óvodák kialakulásának intézményesülési folyamatát, kiemelkedő személyiségek életútját, pedagógiai munkásságát elemzi. Ebben a fejezetben részletesen kitér a különböző reformpedagógiai irányzatok kisgyermek nevelési vonatkozásaira is. A harmadik részben a nagy magyar óvodafejlődés sajátosságainak rendszerbe foglalására tett kísérletet, felhasználva saját korábbi kutatásainak eredményeit is.
A könyv szerkezete világos, jól áttekinthető. A fejezetek végén szereplő feladatok jelentős ösztönzést jelentenek a reflektáló feladatmegoldáshoz, és az önálló problémamegoldáshoz is. Emellett a hazai szakirodalom alapos és részletező feldolgozásával, számos eddig a kisgyermeknevelés történetében nem szereplő szempont és összefüggés is feltárásra kerül.
Lektor: Németh András, Kövér Sándorné
Paraméterek
| Szerző | Sztrinkóné Dr. Nagy Irén |
| Cím | Óvó-iskola, gyermekkert, óvoda |
| Alcím | A kisgyermekkor neveléstörténete |
| Kiadó | Didakt Kiadó |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 152 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 87800 5 8 |
Tartalom
Előszó
A kisgyermeknevelés intézményesülése előtti korszak
1. Bevezetés a felnőtt létbe
2. Társadalom, gyermek, nevelés az ókori civilizációkban
2.1. Az ókori Kelet államai
2.2. A görög nevelés
2.3. A római nevelés
3. Gyermek, család, nevelés a középkorban és a reneszánszban
3.1. A keresztény nevelési eszmény
3.2. Humanista gondolkodók a kisgyermekkorról
4. A reformáció és a kora újkor a kisgyermekről
4.1. Luther és Kálvin nevelési elvei
4.2. Comenius „anyaiskola” eszméje a 17. században
4.3. Locke „tabula rasa” elmélete
5. A gyermek a felvilágosodás századában
5.1. A nevelés mindenhatósága
5.2. „Szeressétek a gyermekkort!”
6. A filantropizmus és a neohumanizmus
6.1. „A szívem által vagyok, ami vagyok.”
Az intézményesülés utáni korszak
1. A kisgyermekek helyzete a 18. században: a dolgozó gyermek
2. A kisgyermeknevelés kezdeti intézményei
2.1. A „dame school”-ok Angliában
2.2. Kötőiskolák Elzászban
2.3. Játékiskolák Hollandiában
2.4. Óvóintézet a szászországi Detmoldban
2.5. Előiskolák Olaszországban
3. Robert Owen pedagógiai kísérlete
3.1. A Jellemalakító Intézet
3.2. Az „infant school”
4. Az óvodai mozgalom elterjedése a 19. században
4.1. Az angol óvodák
4.2. A francia típusú óvodák
4.3. A magyarországi óvóiskolák
4.4. A német típusú óvodák
4.4.1. Wirth óvodapedagógiai nézetei
4.4.2. Fröbel pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai
4.4.3. Az adományok
4.4.4. Fröbel munkásságának jelentősége
5. A gyermekkor felértékelődése, új pedagógiák születése
5.1. Társadalmi, filozófiai, politikai mozgalmak
5.2. Az „anyaság” szentsége: Ellen Key
5.3. A nevelés, mint tapasztalatok bővítése: Dewey
5.4. A funkcionális nevelés elmélete: Claparéde
5.5. A kisgyermeknevelés reformja Montessori pedagógiájában
5.5.1. Pedagógiai, pszichológiai alapelvei
5.5.2. A reform lényege: az eszközrendszer
5.5.3. A nevelő személyisége
5.6. A Kicsinyek Háza
5.7. A Waldorf-pedagógia
5.7.1. Az alapító: Rudolf Steiner
5.7.2. Hogyan nevel a Waldorf-intézmény?
5.8. „A lényegnek meg kell jelennie”: a Freinet pedagógia
5.8.1. „Az életen keresztül az életért, a munkán át.”
5.8.2. A gyermekrezervátum
6. A kisgyermeknevelés a 20. század második felében
A magyar óvodai nevelés története
1. Az óvodai nevelés kialakulásának társadalmi, történelmi háttere
1.1. Brunszvik Teréz, az óvodaalapító
1.2. Nevelőmunka az első óvodában
1.3. Rehlingen Antal, a kor legképzettebb „óvónevelője”
2. A magyar óvodaügy fejlődése a 19. században
2.1. Óvóképzés a 19. században
3. A kisdedóvási törvény
3.1. Az óvodai nevelés célja
3.2. Az óvodák tárgyi, személyi feltételei
3.3. Az óvónők képzéséről
4. Óvodáink a századfordulón
4.1. A kisdedóvó intézet feladata
4.2. Az óvodai foglalkozások
4.3. A játék
5. A reformpedagógia hatása a hazai óvodák fejlődésére
5.1. A gyermektanulmányi mozgalom
5.2. A Montessori-pedagógia elterjedése
5.3. A korszak népszerű iskolakoncepciói
6. Ellentmondásos évtizedek
6.1. Előrelépés az óvónők képzésében
6.2. Óvodáink politikai célok szolgálatában
6.3. A népi-nemzeti irányzat
7. Óvodaügy a pártállami időszakban
7.1. A bizonytalanság évei
7.2. A mennyiségi mutatók bűvöletében
7.3. Az ideológiai célok hegemóniája
7.4. Nevelőmunka az óvodában c. kézikönyv
7.5. A nevelésügy átfogó fejlesztésének évtizedei
7.6. Az óvóképzés fejlődése
8. A nevelésügy változásai a rendszerváltás után