2.950 Ft

Menny.:

Őssejt-biológia

2.950 Ft

Menny.:

A könyv a korszerű őssejt-biológia legfontosabb eredményeit foglalja össze, kitérve az orvosbiológiai alkalmazásokra és a legígéretesebb terápiás lehetőségekre.
Kívánságlistára teszem

Leírás

Az „őssejt” (németül: Stammzelle) kifejezés 1868-ban tűnt fel először a szakirodalomban. Ernst Haeckel – a darwini evolúciós elmélet lelkes híve – nevezte el így azt a hipotetikus egysejtű organizmust, amiből a törzsfejlődés során az összes egy- és többsejtű élőlény kialakult. Egy későbbi munkájában (1877) a megtermékenyített petesejtre, a zigótára is kiterjesztette ezt a definíciót. A következő évtizedekben elsősorban a Weismann-féle csíraplazma-elmélet (August Weismann, 1885) követőinek, Theodor Boverinek (1887) és Valentin Haeckernek (1892) a munkáiban találkozunk az elnevezéssel. Ők a csíravonalat alkotó, vagyis a genetikai információt a következő nemzedéknek átadó sejteket tekintették őssejteknek. Angol nyelvterületen Edmund B. Wilson The Cell in Developrnent and Inheritance című könyve (1896) népszerűsítette ezt. Ezek nyomán terjedt el igazán a „stemcell” kifejezés, melynek értelmezése már közelít mai felfogásunkhoz.

Közben a vérképzőrendszer fejlődésének és regenerációjának kutatói között éles vita bontakozott ki a különböző vérsejttípusok eredetét illetően. A „duális modell” hívei szerint a mieloid sejtek a csontvelőben, míg a limfoid sejtek a lépben és a nyirokcsomókban keletkeznek, tehát eltérő eredetűek. Az „unitárius” teória követői szerint viszont a vörösvérsejtek, a granulociták és a nyiroksejtek közös őstől eredeztethetők. Ezt a feltételezett közös őst sokféle névvel (haemoblaszt, haemocitoblaszt stb. – Pappenheim és Ferrata, 1911) illették, mígnem a századforduló után – elsősorban Alexander Maximow (1909) és Ernst Neumann (1912) munkái nyomán – általánossá vált a vérképző őssejt elnevezés. Létezésüket James Edgar Tillnek és Ernest Armstrong McCullochnak, a Torontói Egyetem kutatóinak sikerült kísérletileg is igazolni (1963–64). Ma is használt definíciójuk később született meg; Lajtha Lászlótól, a Paterson Institute for Cancer Research (Manchester) igazgatójától származik (1979). Szerinte az őssejtek olyan klonogén sejtek, amelyek – legalábbis populációs szinten – önfenntartásra és egy vagy több differenciálódott sejttípus, illetve sejtfejlődési sor létrehozására képesek. Érdekes, hogy a megtermékenyített petesejt e szerint a definíció szerint nem őssejt, noha valamennyi szöveti sejt belőle eredeztethető. Az ugyancsak Manchesterben dolgozó Raymond Schofield (1978) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az őssejtek csak megfelelő mikrokörnyezetben, más szóval niche-ben létezhetnek. Maga az őssejt – és szűkebb környezete, a niche – olyan strukturális és funkcionális egységet alkot, amelyben az őssejt sorsa és működése részben saját genetikai programjától, részben a niche-ből érkező jelzések összességétől függ. Ebben a könyvben a fenti alapokból kiindulva létrejött – és azóta rengeteget fejlődött – korszerű őssejt-biológia legfontosabb eredményeit kívánom röviden összefoglalni, kitérve az orvosbiológiai alkalmazásokra és a legígéretesebb terápiás lehetőségekre.

Medicina Könyvkiadó, 2017.

Írta: Uher Ferenc

Paraméterek

Szerző	Uher Ferenc
Cím	Őssejt-biológia
Kiadó	Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve	2017
Terjedelem	188 oldal
Formátum	B/5, keménytáblás
ISBN	978 963 226 621 3

Tartalom

Előszó helyett

1. Pluripotens őssejtek

1.1. Embrionális őssejtek

1.2. A pluripotencia genetikai alapjai

1.3. Primordiális csírasejtek

1.4. Indukált pluripotens őssejtek

1.5. A pluripotens őssejtek irányított differenciáltatása

1.6. Betegségmodellek

2. Szöveti őssejtek

2.1. A szöveti őssejtek általános jellemzői

2.2. A bőr homeosztázisa és regenerációja

2.3. Őssejtek a bélhámban

2.4. A vérképzés

2.5. Mezenchimális őssejtek

2.6. A vázizom szatellitsejtjei

2.7. Neurális őssejtek

2.8. Egyéb szöveti őssejtek

2.9. Őssejt – transzdifferenciáció

3. Az őssejtek élettana

3.1. Önszerveződés – organoidok

3.2. Anyagcsere

3.3. Öregedés

3.4. Daganatképződés – tumorőssejtek

4. Az őssejtek orvosi alkalmazásának lehetőségei és korlátai

4.1. Őssejt-transzplantáció

4.2. Regeneratív orvoslás

4.3. Szövetmérnökség – „tissue engineering”

Függelék I. Növekedési és differenciálódási faktorok

Függelék II. A könyvben szereplő ős- és elődsejtek

Tárgymutató

Kapcsolódó kiadványok

Őssejtek, sejtek, sejtések

Raktáron

6.800 Ft

Kosárba