Leírás
Mindannyiunknak vannak szülei, nagyszülei, azaz felmenői, rokonai. Egy család, amelyhez mi is tartozunk. Vajon hatással vagyunk-e egymásra, és ha igen, milyen összefüggések fedezhetők fel a családfakutatás és -elemzés során? Hogyan befolyásolhatja családunk az életünket anélkül, hogy erről tudomásunk lenne… amikor például azt hisszük, hogy mi döntünk, vagy mi választunk foglalkozást, életmódot.
Ezekre a kérdésekre ad választ a ma 96 éves Anne Ancelin Schützenberger világhírű pszichoterapeuta, a Csoport-pszichoterápia Nemzetközi Társaságának (IAGP) társalapítója, aki munkája során különleges összefüggéseket fedezett fel kliensei és saját élettapasztalatai által, miközben a családfát és a rokonsági összefüggéseket kutatta. Kutatásai során felismerte, hogy adott élet- és betegségminták újra és újra visszatérnek életünkbe egy meghatározott rend szerint, amelyek generációkon keresztül haladnak tovább a megadott vérvonalon.
Egyes nők generációkon keresztül mindig ugyanabban az életkorban betegszenek meg, például 42 éves korukban alakul ki náluk a rák egyfajta típusa. Más emberek egy adott életkortól kezdve hirtelen irracionálisan kezdenek viselkedni. Ezek a sorsok véletlenszerűen alakulnak így, vagy pusztán genetikai örökségről lenne szó?
Mindezek a jelek Anne Schützenberger számára tisztán mutatják a feloldatlan családi konfliktusokat, a láthatatlan családi hűség mintáját. Csak, ha feloldják ezeket a láthatatlan kötelékeket – adott esetben a pszichoterápia segítségével –, következhet be a gyógyulás.
Aki elég bátor, és szembe tud nézni családi történeteivel, az elmondhatatlan kincsekre lelhet e módszer segítségével. Ez a kincs azonban nem csak az övé lesz, hanem egész családjára és utódaira is hatással lehet, mert felszabadítja őket a legkülönfélébb helyzetekből, amit egyébként a Bert Hellinger által is megjelenített családi mező hordoz, és amit lépten-nyomon „öntudatlanul” megvalósítunk saját életünkben. Ha ezeket feltárjuk és feloldjuk, akkor boldogabb, szabadabb életet élhetünk mi is és a családunk is. Azt az életet, amiért megszülettünk, ami valóban mi vagyunk, és nem a nagymama vagy a nagybácsi feldolgozatlan és megoldásra váró programja az, ami bennünk életre kel.
Ezekre a kérdésekre ad választ a ma 96 éves Anne Ancelin Schützenberger világhírű pszichoterapeuta, a Csoport-pszichoterápia Nemzetközi Társaságának (IAGP) társalapítója, aki munkája során különleges összefüggéseket fedezett fel kliensei és saját élettapasztalatai által, miközben a családfát és a rokonsági összefüggéseket kutatta. Kutatásai során felismerte, hogy adott élet- és betegségminták újra és újra visszatérnek életünkbe egy meghatározott rend szerint, amelyek generációkon keresztül haladnak tovább a megadott vérvonalon.
Egyes nők generációkon keresztül mindig ugyanabban az életkorban betegszenek meg, például 42 éves korukban alakul ki náluk a rák egyfajta típusa. Más emberek egy adott életkortól kezdve hirtelen irracionálisan kezdenek viselkedni. Ezek a sorsok véletlenszerűen alakulnak így, vagy pusztán genetikai örökségről lenne szó?
Mindezek a jelek Anne Schützenberger számára tisztán mutatják a feloldatlan családi konfliktusokat, a láthatatlan családi hűség mintáját. Csak, ha feloldják ezeket a láthatatlan kötelékeket – adott esetben a pszichoterápia segítségével –, következhet be a gyógyulás.
Aki elég bátor, és szembe tud nézni családi történeteivel, az elmondhatatlan kincsekre lelhet e módszer segítségével. Ez a kincs azonban nem csak az övé lesz, hanem egész családjára és utódaira is hatással lehet, mert felszabadítja őket a legkülönfélébb helyzetekből, amit egyébként a Bert Hellinger által is megjelenített családi mező hordoz, és amit lépten-nyomon „öntudatlanul” megvalósítunk saját életünkben. Ha ezeket feltárjuk és feloldjuk, akkor boldogabb, szabadabb életet élhetünk mi is és a családunk is. Azt az életet, amiért megszülettünk, ami valóban mi vagyunk, és nem a nagymama vagy a nagybácsi feldolgozatlan és megoldásra váró programja az, ami bennünk életre kel.
Mit rejtenek valós családi történeteink? Mi a titok?
Fordította: Hegedűs Beatrix
Paraméterek
| Szerző | Schützenberger, Anne Ancelin |
| Cím | Ős-szindróma |
| Alcím | Transzgenerációs pszichoterápia és a családfa rejtett kötelékei |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 238 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 226 589 6 |
Tartalom
Ábrák listája
Előszó: Az élő múlt, avagy a nagypapa papagája
Köszönetnyilvánítás
I. rész
Transzgenerációs megközelítés
1 Transzgenerációs terápia genealógiája
2 Családterápia és a genogram / genoszociogram
3 Láthatatlan hűség
4 Pszichoszomatikus / szomatopszichikus: elme-test kapcsolat
5 A kripta és a fantom
6 Származás és halál
7 A genoszociogram és az évforduló-szindróma: kutatásom
8 Hogyan építsd fel a genoszociogramodat?
9 Transzgenerációs klinikai gyakorlatom
II. rész
Esettanulmányok egyszerűsített genoszociogrammal
10 Évforduló-szindróma és a láthatatlan családi hűség
Charles: évforduló-szindróma és láthatatlan hűség
Mark: balesetek ismétlődése a családban
Jacqueline: az örmény népirtás
Valerie és Roger: „örökölhetsz-e” autóbaleseteket?
11 Családi alakzat és a kettős évforduló-szindróma
Sebezhetőség és évfordulós stressz
Két fiútestvér, egy túlélő
Lucien: családi vérfertőzés
„Mrs. Andrew”
A Martin-Leroux család: háromszoros családi vérfertőzés
Két Mrs. Brown: megoldatlan családi vérfertőzés
Házasságok által létrejövő kapcsolati spirálfolytatása
Hamis testvérek, akik ugyanazon fedél alatt nőttek fel, avagy az újraszervezett család
12 Örökség és családszerkezet
A Mortelac család: több generáción keresztül ismétlődő gyermekhalál
Jóslatok és átkok a történelemben
„Határozott szavak” hatása
Delenda – egy apa dühe és a gyermek neme: a Cato-átok
A lelkész: félreértett kemény szavak
Van Gogh, Dali és Freud: helyettesítő gyermek és helyreállító gyermek
Cendrine és mások: az évforduló megjelölése
Négy további példa Noelle: szokások és ételazonosulási konfliktus
13 Konkiúzió: az emberi lombkorona
1. Melléklet: A kripta és a fantom definíciója Ábrahám Miklós és Török Mária szerint
2. Melléklet: Josephine Hilgard statisztikai kutatása (1952-89) az évforduló-szindrómára vonatkozóan
3. Melléklet: A női lélek
4. Melléklet: Helyettesítő vérfertőzés példája az irodalom világából
5. Melléklet: „Emlékszem” családi emlékek és a befejezetlen gyász stigmája
6. Melléklet: Az „ágyúgolyó szelének” traumája
7. Melléklet: Vérfertőzés és másodlagos vérfertőzés
8. Melléklet: Évforduló-szindróma
9. Melléklet: Két esettanulmány az évforduló-szindrómáról
10. Melléklet: Néhány történelmi adat
Hivatkozások
Bibliográfia
Név- és tárgymutató