Ökozónák a Földön
Paraméterek
| Sorozat | Földrajzi tanulmányok |
| Szerző | Keveiné Bárány Ilona |
| Cím | Ökozónák a Földön |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2015 |
| Terjedelem | 104 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 315 253 9 |
Eredeti ár:
3.150 Ft
2.992 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Az ökozóna fogalmát elsősorban a geotudományok használják, és a Föld zonális nagy térségeit értik alatta. A klímazónák képezik a felosztás alapját, mivel az egyes klímatípusokhoz jól elkülönülő morfológiai formák, talaj típusok, élővilág, valamint mező- és erdőgazdasági hasznosítás társulnak. |
|
|
|
Leírás
Az ökozóna fogalmát elsősorban a geotudományok használják, és a Föld zonális nagy térségeit értik alatta. A klímazónák képezik a felosztás alapját, mivel az egyes klímatípusokhoz jól elkülönülő morfológiai formák, talaj típusok, élővilág, valamint mező- és erdőgazdasági hasznosítás társulnak. Az ökozónák több biomot foglalnak magukba (pl. trópusi esőerdők Közép-Amerikában és Új-Guineában hasonlóak, ha a vegetáció típusát, szerkezetét, a talajokat és a klímaviszonyokat tekintjük, de fejlődéstörténetük különbözik egymástól). Ezt figyelembe véve a „World Wildeh Found” 8 nagy biogeográfiai birodalmat (arktikus, patearktikus, afrotropikus, indomaláj, ausztrál-ázsiai, neotropikus, óceániai és antarktikus) különített el a Földön. A geográfusok az abiotikus faktorokra helyezik a hangsúlyt, szerintük növény- és állatvilágnak a klímához, talajhoz, morfológiához, egyszóval az abiotikus környezethez való alkalmazkodása a nagy földrajzi zónák adottságai alapján jött létre. Nyilván nem tekintünk el attól, hogy például a szavannák és félsivatagok futómadarai régiónként fejlődéstörténeti alapon is elkülönülnek (Afrika: strucc; Ausztrália: emu; Dél-Amerika: nandu) egymástól. Számunkra azonban a jelenlegi ökozónák integrált működése az elsődleges. A tájhasználat során az ember megváltoztatta a zónák jellemzőit, s ezek a folyamatok már nem földtörténeti, hanem emberöltős időtartamban is igen gyors változásokhoz vezettek.
Lektor: Kiss Tímea
Tartalom
1. Bevezetés
2. Az ökozóna fogalmának kialakulása é fejlődése
3. Az ökozónák elhelyezkedését meghatározó földrajzi tényezők
3.1. Éghajlat
3.2. Morfológia
3.3. Talaj
3.4. Élővilág
3.5. Tájhasznosítás
4. A globális ökozónák
4.1. Poláris jégsivatagok és a szubpoláris-tundra ökozónája
4.2. Boreális hideg-mérsékeltöv tűlevelű erdőinek ökozónája
4.3. Nedves (óceáni) mérsékeltöv lombos erdőinek ökozónája
4.4. Száraz mérsékeltöv (kontinentális) füves szteppéinek ökozónája
4.5. Télen nedves meleg mérsékeltöv (mediterrán) ökozójána
4.6. Mindig nedves meleg mérsékeltöv (monszun hatású) ökozónája
4.7.Trópusi és szubtrópusi száraz területek ökozónája
4.8. Nyáros nedves trópusok (szavannák és trópusi monszun) ökozónája
4.9. Állandóan nedves trópusok (trópusi esőerdők) ökozónája
5. Irodalom