Leírás
A fogak morfológiájának, variációinak, fejlődésének és törzsfejlődésének ismerete fontos az embertan és ehhez köthetően az orvosi tanulmányokat folytatók számára. Ennek ismeretében lehet értékelni a normálistól eltérő rendellenességeket, ill. a patológiás elváltozásokat, megbetegedéseket. A jegyzet nyújtotta ismereteket a jövő biológia tanárai, a biológia más területeivel foglalkozók, valamint az orvosi-, fogorvosi tevékenységet folytatók is felhasználhatják.
A jegyzet az egyes fogtípusok jelölésével, felismerésével, morfológiájának részletes leírásával, valamint az arc és a fogak fejlődésével, törzsfejlődésével és a variációs formák leírásával foglalkozik.
JATEPress, 2011.
Írta: Dr. Kocsis-Savanya Gábor egyetemi docens
Kapcsolódó témakör:
Paraméterek
Szerző | Kocsis-Savanya Gábor |
Cím | Odontológia |
Alcím | A fogak antropológiája |
Kiadó | JATEPress |
Kiadás éve | 2011 |
Terjedelem | 112 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 315 042 9 |
Tartalom
Bevezetés
0. AZ ODONTOLÓGIA (fogantropológia) meghatározása, rövid tudománytörténete
1. A FOG MEGHATÁROZÁSA, RÉSZEI – Irányok, nevezéktan
1.1. A fog meghatározása
1.2. A fog részei
1.3. Iránymegjelölések a szájüregben, a fogakon. A fog felületeinek leírása, nevezéktana
2. A FOGAK JELÖLÉSE
3. FELISMERÉSI (MÜHLREITER) JELEK
4. MARADÓ FOGAK MORFOLÓGIÁJA – Általános leírás
4.1. Maradó fogak morfológiája. Metszőfogak
4.1.1. Maradó felső középső metsző
4.1.2. Maradó felső oldalsó metsző
4.1.3. Maradó alsó középső metsző
4.1.4. Maradó alsó oldalsó metsző
4.1.5. A felső és alsó metszők közötti különbségek
4.2. Maradó fogak morfológiája. Szemfogak
4.2.1. Maradó felső szemfog
4.2.2. Maradó alsó szemfog
4.2.3. A felső és az alsó szemfogak közötti különbségek
4.3. Maradó fogak morfológiája. Kisőrlő fogak
4.3.1. Felső első kisőrlő
4.3.2. Felső második kisőrlő
4.3.3. Alsó első kisőrlő
4.3.4. Alsó második kisőrlő
4.3.5. A felső és alsó kisőrlők megkülönböztetése
4.4. Maradó fogak morfológiája. Nagyőrlő fogak
4.4.1. Felső első nagyőrlő
4.4.2. Felső második nagyőrlő
4.4.3. Felső harmadik nagyőrlő
4.4.4. Alsó első nagyőrlő
4.4.5. Alsó második nagyőrlő
4.4.6. Alsó harmadik nagyőrlő
4.4.7. A felső és alsó nagyőrlők összehasonlítása
5. TEJFOGAK MORFOLÓGIÁJA – A tejfogak elkülönítése a maradó fogaktól és morfológiai leírásuk
5.1. A tej- és a maradó fogak közötti különbségek
5.2. felső középső tejmetsző
5.3. Felső oldalsó tejmetsző
5.4. Alsó középső tejmetsző
5.5. Alsó oldalsó tejmetsző
5.6. Felső tejszemfog
5.7. Alsó tejszemfog
5.8. Felső első tejmoláris
5.9. Felső második tejmoláris
5.10. Alsó első tejmoláris
5.11. Alsó második tejmoláris
5.12. A tej- és a maradó fogak elkülönítésének fontossága
6. FOGSOROK, FOGAZAT
7. AZ ARC ÉS AZ ÁLLCSONTOK FEJLŐDÉSE
8. A FOGAK FEJLŐDÉSE, ÁTTÖRÉS, FOGVÁLTÁS
8.1. A fogak fejlődése
8.2. A fogak áttörése és a fogváltás
8.3. Az életkor előre haladásával bekövetkező változások
9. A FOGAK ÉS AZ ÁLLKAPOCSÍZÜLET TÖRZSFEJLŐDÉSE
9.1. Alapfogalmak
9.2. A fogak törzsfejlődése a gerincesek törzsében
9.3. Rágásformák és fogformák
9.4. Az állkapocsízület törzsfejlődése
9.5. A fogak törzsfejlődése a főemlősök rendjében
10. A FOGAZAT POLYMORFIZMUSA
10.1. A fogak morfológiai jellegeinek osztályozása
10.2. Az Arizona State University „Dental Anthropology System”
10.2.1. Metszőfogakon megjelenő variációk
10.2.2. Metsző- és szemfogakon megjelenő variációk
10.2.3. Szemfogakon megjelenő variációk
10.2.4. Kisőrlő fogakon megjelenő variációk
10.2.5. Nagyőrlő fogakon megjelenő variációk
10.2.5.1. Felső nagyőrlők variációi
10.2.5.2. Felső és alsó nagyőrlők variációi
10.2.5.3. Alsó nagyőrlők variációi
10.3. Populációkra jellemző fogazati jellegek