Török nyelv és kultúra

A mai törökség több mint harminc beszélt nyelvet használ, melyek közül számos a kihalás szélére sodródott. Részben ezeknek is emléket kíván állítani ez a könyv. Olyan archaikus műfajokhoz folyamodtunk, melyek a korai magyar–török kapcsolatokra is rávilágítanak. Azok a tematikus és szerkezeti párhuzamok, melyekre felfigyelhetünk az itt közlésre kerülő mesékben, mind a kutatók, mind a laikus olvasók körében érdeklődésre tartanak számot.

Csáki Éva Magyar-török szótára a Török-magyar szótár párja, szókészletük is többnyire azonos. Elsődlegesen a törökül tanuló magyar anyanyelvű diákoknak készült, de haszonnal forgathatják utazók, kereskedők is. A török igék vonzatát a Török-magyar szótár minden esetben megadja, itt csak azokat jelöli, amelyek használata eltér a magyartól.

A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben. Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.

Az első alkalommal 1995-ben megjelent török-magyar szótár hiánypótló munka volt. A szerző turkológusként több mint hat évig tanított az Ankarai Egyetem hungarológia szakán. Törökországi tartózkodása során kezdte cédulákon rendezni azt a szótárat, amely többszörös kontrollon esett át, számítógépre került, és Budapesten a Balassi Kiadó adta ki. A további kiadásokban szereplő szókészlet jelentősen bővült. Az új témaköröket az élet diktálta, a világban zajló változásokat követi a terminológia.