Netnyelvészet
Paraméterek
| Szerző | Veszelszki Ágnes |
| Cím | Netnyelvészet |
| Alcím | Bevezetés az internet nyelvhasználatába |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 385 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztott |
| ISBN | 978 963 414 307 9 |
Eredeti ár:
3.990 Ft
3.591 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják. |
|
|
|
Leírás
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják. Veszelszki Ágnes ismeri őket. Jobban, mint amennyire az ilyen nagyívű monográfiák szerzői általában szokták: hiszen közéjük tartozik. Ezért is szólhat ennyire hitelesen a digitális kor nyelvhasználatáról. Ez az érdekfeszítő szakmunka sokaknak lesz iránytűje abban, hogy lehet és érdemes kutatni a net nyelvét és a digitális kommunikációt; hogyan lehet egymást értenünk és megértenünk. És még többünknek lesz inspiráló alapmű arról, hogyan változik a nyelv és vele, benne, általa, mindannyian – 2025-ön innen és túl.
Aczél Petra intézetigazgató egyetemi tanár, retorika- és médiakutató
Veszelszki Ágnes ebben a könyvében mai mobiltelefonos-számítógépes, hálózott világunk lenyűgöző gazdagságú és radikális nyelvészeti elméletét építi fel. Az írott és a beszélt nyelv összeolvad, a nyelv rohamosan változik, rövidül, de éppenséggel nem csonkul, és egyre inkább vizuális elemekkel is bővül. Veszelszki behatóan tárgyalja és szemlélteti a szónyelvbe behatoló képiséget. Elemzi a hálózatokban létrejövő új közösségi gondolkodásmódot. A téma úttörő és mindmáig vezető hazai szakértőjének ez a könyve kötelező olvasmány mindazok számára, akik új jelenünket valóban meg szeretnék érteni.
Nyíri Kristóf akadémikus, filozófiatörténész
L'Harmattan Kiadó, 2017.
Írta: Veszelszki Ágnes
Kapcsolódó kiadvány:
Tartalom
Előszó és köszönetnyilvánítás
1. Bevezető: az infokommunikáció és a digilektus
1.1. Célkitűzés
1.2. A kötet felépítése
1.3. A digitális kommunikáció
1.3.1. Szövegalkotás és szövegértés
1.3.2. Az ismeretségi hálózat
1.4. A netnyelvészet mint részdiszciplína
1.4.1. A netnyelvészet tárgya. Terminológiai áttekintés
1.4.2. A netnyelvészet története. Kronológiai áttekintés
1.4.3. Technológiai determinizmus
1.5. Szóbeliség és írásbeliség határán
1.6. Vizsgálati módszerek
1.7. Az elemzéshez használt korpuszok
2. A digilektus mint nyelvváltozat
2.1. A digilektus fogalmának bevezetése
2.1.1. A lektusok (nyelvváltozatok) rendszere
2.1.2. A digilektus nyelvtudományi státusza
2.1.3. Még egyszer a digilektus nyelvtudományi státuszáról
2.2. A digilektus műfajai, szövegtípusai
2.2.1. E-mail
2.2.2. Fórum
2.2.3. Blog, vlog és tweet
2.2.4. Közösségi média: poszt és komment
2.2.5. Cset és instant messaging (IM)
2.2.6. Az sms és az mms
2.2.7. A hashtag
3. A digilektus jellemzői
3.1. A digilektus pragmatikai-szövegtani jellemzői
3.1.1. A beszélői konstellációk a digilektusban
3.1.2. Nézőpont
3.1.3. Tematikus progresszió
3.1.4. A fatikus funkció kiemelt szerepe
3.1.5. Tegeződés – magázódás
3.1.6. Metatémák
3.2. A digilektus lexikai jellemzői
3.2.1. Idegen (elsősorban angol) nyelvi hatás
3.2.2. Új szavak, új jelentések
3.2.3. Új jelentések, új kollokációk
3.2.4. Informatikai szókincs
3.2.5. Töltelékszavak
3.2.6. Csoportnyelvi vagy egyéni elemek. Szleng és tabutörés a digilektusban
3.3. A digilektus grammatikai jellemzői
3.3.1. Karakterszám-csökkentés (szavak és szerkezetek rövidítése)
3.3.2. Neologizmusok a digilektusban és a szóalkotásmódok
3.3.3. Az elszemélytelenedés megjelenési formái
3.3.4. Szintaktikai jellemzők. Beszéltnyelviség írásban
3.3.5. Esettanulmány: a témaismétlő szerkezet mint beszélt nyelvi jellemző
3.3.6. Esettanulmány: az asszem grammatikalizációja
3.4. A digilektus formai-írástechnikai jellemzői
3.4.1. Fonetikus írás
3.4.2. Kis- és nagybetű
3.4.3. Interpunkció. Karakterhalmozás
3.5. Az újfajta írásbeliség és a képi kommunikáció. Vizualitás a digilektusban
3.5.1. Az emotikonok. Szemiotikai kitekintés
3.5.2. Kép-szöveg kapcsolatok: írásjelekkel alkotott rajzok
3.5.3. Reakciógifek
3.5.4. Mémek
3.6. A digilektus egyes szövegeinek folklorizálódása
4. A digilektus (és hatásai) két kérdőíves vizsgálat tükrében
4.1. Kérdőív általános iskolásoknak (2008)
4.1.1. A mobiltelefon és a számítógép a 10–14 évesek szemszögéből
4.1.2. A számítógépen írás és a „hagyományos” kézírás eltérései
4.1.3. Az általános iskolások írása egy kérdőív tükrében
4.2. Kérdőív (2010)
4.2.1. Szociológiai adatok és internet- és mobiltelefon-használati szokások
4.2.2. A kommunikáció tényezői és a választott kommunikációs forma összefüggései
4.2.3. Netspecifikus kifejezések, rövidítések, szóalakok
4.2.4. Emotikonhasználat
4.2.5. A digilektus hatása a különböző írott és szóbeli formákra – a kérdőív tanúsága szerint
5. A digilektus hatása a nem digitális médiumokra – korpuszvizsgálatok alapján
5.1. A digilektus hatása a spontán beszédre, a társalgásra
5.1.1. Netspecifikus akronimák spontán beszédben
5.1.2. Emotikonok spontán beszédben
5.1.3. Netspecifikus szókincs
5.2. A digilektus hatása a kézzel írott szövegekre
5.2.1. A digilektus hatása a kézzel írott jegyzetekre
5.2.2. A digilektus hatása a kézzel írott levelekre (dialóguslevelek)
5.3. A digilektus hatása a nyomtatott szövegekre – különösen a reklámokra
5.3.1. A reklám és a reklám nyelvezete
5.3.2. A digilektus jellemzőinek hatása a reklámokra
6. Összegzés és következtetések. Továbbmutató kutatási lehetőségek
6.1. Összegzés és következtetések
6.2. A bemutatott digilektus-koncepció hatása. Továbbmutató kutatási lehetőségek
Szakirodalom
Fogalomjegyzék
Mellékletek
1. Melléklet. Rövidítések: angol nyelvű rövidítések és feloldásuk
2. Melléklet. Rövidítések: Karakterszám-csökkentő technikák saját gyűjtemény a 2010-es kérdőíves vizsgálat adatai alapján
3. Melléklet. Emotikonok a kérdőívben (2010)
4. Melléklet. Általános iskolások kérdőívei (példák)
5. Melléklet. Iskolai, egyetemi és érettségi dolgozatok (14–20 éves adatközlőktől; példák)
6. Melléklet. Középiskolás és egyetemista diákok órai jegyzetei (14–20 éves adatközlők; példák)
7. Melléklet. Órai levelek (14–20 éves adatközlőktől; példák)
8. Melléklet. Digilektus a szóbeliségben. Spontánbeszéd-korpusz
9. Melléklet. A 2010-es kérdőív asszociációs kérdéseire adott válaszok szófelhőben (wordle.net)
10. Melléklet. A 2010-es kérdőív válaszainak összegzése
Ábra- és képjegyzék
Névmutató