Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából
A boszorkányok alakja évezredek óta kísérti az emberiség képzeletvilágát. Titkos, mágikus rontásuk árt az emberek, állatok, földek termékenységének, balszerencsét, betegséget, halált okoz, természeti katasztrófát idéz elő. A kereszténység történetében ők Isten és az emberiség legfőbb ellenségének, az ördögnek a szolgálói.
A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat.
A szerző egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727–1782) élettörténetén és az általa írott leveleken keresztül közelít a 18. század vallási életének különböző vonatkozásaihoz, kiváltképp a démoni megszállottság és az ördögűzés témaköréhez.
Az egykori Csíkszék keleti peremén, Székelyföld és Moldva határán fekvő terület évszázadok óta magyarok és románok, római és görögkatolikusok (illetve a 20. század második felétől ortodoxok) együttélésének színtere. Olyan hely, ahol a hosszú távú asszimilációs folyamatok eredményeként a vallási, nyelvi, kulturális elemek sokrétű keveredése, egymásba fonódása következett be.
Egy 18. századi magyarországi Mária-kegyhely, a Dunántúl déli részén fekvő Gyűd vonzáskörzetében mutatja be a szerző az orvoslás egymás mellett élő rendszereit. A betegséghez és a gyógyuláshoz kapcsolódó tapasztalatokat a gyógyítás szereplőinek nézőpontjából, a betegségtörténetek alapján írja le. Módszertani újításként a boszorkányperek tanúvallomásait és a máriagyűdi kegyhely nemrég feltárt kéziratos csodagyűjteményeit állítja párhuzamba.
Két korszak, két fogalom: boszorkánypánik és babonatéboly. A mágia megítélésének két, jelentésében merőben eltérő és a hatalom nézőpontjából értelmezhető leíró terminusa. Boszorkányhiedelmektől indukált félelem, vádaskodásba torkolló rettegés, az üldözés társadalmi kényszerei, majd annak elfojtása Mária Terézia idején; és szorongáscsökkentő adminisztrációs lépések a babonairtás jegyében II. József uralma alatt. Sok kérdés, több ezer nyitott bűnügyi akta, amire a kötet reflektál és válaszolni szándékozik.
A kötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékén 2013-ban alakult valláskutató munkacsoport sorozatának tagja. Szakembereknek és laikusoknak egyaránt ajánljuk; mindazoknak, akik a vallásosság különböző korokban és helyszíneken megnyilvánuló formái iránt érdeklődnek.
Sok népszokás gyökerei nyúlnak vissza a kereszténység előtti korba, mégis a történelem eseményeinek következtében Európa kevés helyén maradtak fenn olyan források, melyek lehetővé tennék, hogy a kezdetektől akár a jelenig végigkövethessük egy-egy népi szokás alakulását.