Leírás
A szerző a magyarországi németek 1950–1970 közötti helyzetét alapvetően három szempont alapján vizsgálja: a politikai hatalom céljai, törekvései és azok megvalósításának módja, a közösség, illetve tagjainak reflexiói, valamint az így meghatározható folyamat hatásai szerint.
Egyfelől azt elemzi, hogy a kitelepítések lezárulása után a politikai hatalom hogyan viszonyult a Magyarország területén maradt mintegy 220 ezer német nemzetiségű személyhez. Milyen stratégiát fogalmazott meg velük kapcsolatban, s ez mennyiben különbözött a többi kisebbséggel szembeni eljárási módtól. Ehhez kapcsolódóan vizsgálja a nemzetiségpolitika elméleti kereteit, fogalomhasználatát, tartalmi elemeit, az elfedett tényleges célokat, amire leginkább a deklarált elvek és a gyakorlat között tátongó szakadék világít rá. Emellett nagy figyelmet szentelt a konkrét lépések, események, az ebben szerepet játszó aktorok motivációinak és céljainak, a döntések megvalósításának, a kisebbségek mozgásterének. Vizsgálja másfelől a német kisebbségnek, illetve tagjainak a politikai hatalom intézkedéseihez való viszonyulását, különösen az állam és polgára közötti viszonyra, a közös, illetve személyes reakciókra, a közösség belső törésvonalaira fordít figyelmet.
A szerző a fent ismertetett elemzési szempontjait nem csak a németségre szűkíti. Valamennyi olyan kérdés tárgyalásakor – nemzetiségpolitika hatása, anyanyelvű oktatás, kisebbségi önszerveződés –, ahol erre lehetősége nyílt, alkalmazta az összehasonlító módszertant, bemutatta a tárgyalt folyamat előzményeit is, illetve a nemzetiségekkel, a németekkel történteket egy tágabb horizonton, a köztörténeti összefüggések rendszerében értelmezte. A mű érzékletesen mutatja be azt a folyamatot, hogy a német kisebbség tagjainak a kollektív bűnösség stigmájából fakadóan mennyi politikai, gazdasági hátrányt, megkülönböztetést kellett elviselnie. Mindennek ellenére, rendkívüli erővel, kitartással és hittel, hogyan teremtette meg mégis új egzisztenciáját, otthonát, közösségi jövőképét.
Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum Kiadó, 2020.
Írta: Tóth Ágnes
További ajánlatunk:
A magyarországi németek története 1-2.
Paraméterek
| Szerző | Tóth Ágnes |
| Cím | Németek Magyarországon |
| Alcím | 1950–1970 |
| Kiadó | Argumentum Kiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 580 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 446 819 6 |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Közelítések és kérdések. Vizsgálati szempontok, módszerek, források
Fogalmak – értelmezések
Kutatási előzmények és eredmények
Nemzetiségpolitika Magyarországon (1945–1970)
Régi-új nemzetiségpolitika a szovjetizálás időszakában (1945–1948/49)
A sztálini nemzetiségpolitika adaptációja (1950–1955)
Korrekció és visszarendeződés. Látszat és valóság (1956–1965)
A nemzetiségpolitika újragondolása (1965–1970)
Represszió a németekkel szemben (1948–1955)
Családegyesítés és/vagy visszahonosítási lehetőség (1948–1953)
Emberek – sorsok – hivatalok – eljárási módok
Hazatérés – de hová?
Hadifogságból elengedett német nemzetiségűek internálása (1950–1953)
Táborból táborba: Tiszalök, Kazincbarcika (1950–1952)
A táborok fölszámolása
Diplomáciai erőfeszítések a német nemzetiségű internált hadifoglyok szabadon bocsátásáért (1951–1955)
A német nemzetiség szocioökonómiai jellemzői
Létszám és arány
Gazdasági, társadalmi helyzet
A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége (1950–1970)
Nemzetiségi Osztály: feladatellátás kompetenciák nélkül?
Szakfelügyelet: szakmai segítség vagy politikai kontroll?
Nemzetiségi oktatás
Folytonosság vagy tabula rasa? A nemzetiségi oktatás újjászervezése a háború után (1945–1950)
A német nemzetiségi nyelvoktatás megszervezése (1950–1952)
Holtpont: hiányzó döntések, tisztázatlan célok (1950–1953)
Nemzetiségi oktatás az „új szakaszban” (1953–1955)
A német anyanyelvű oktatás megszervezése
Törekvések és realitások (1956–1957)
A párt- és a szakapparátus küzdelme (1958–1960)
Az anyanyelvű oktatás megszüntetésének következményei (1961–1968)
A nemzetiségi oktatás mérlege (1950–1970)
A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége
A Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségének megalapítása (1954–1955)
Szervezeti felépítés – feladat – kompetencia
A szövetségek helykeresése (1955–1959)
Az MSZMP szolgálatában (1960–1967)
A szervezet működésének óvatos demokratizálása (1968–1970)
Közösségi igények és politikai elvárások. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
Kulturális tevékenység
Állampolgári jogegyenlőség
Egyéni ügyek
Nemzetközi kapcsolatok
A német–magyar államközi kapcsolatok és a Német Szövetség
A német kisebbségi sajtó (1954–1970)
Freies Leben (1954–1956)
Neue Zeitung (1957–1970)
Összegzés
Függelék
A Német Szövetség szervezeti felépítése, 1955–1973
A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Országos Választmánya Bizottságainak tagjai, 1969
A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége III. Kongresszusán megválasztott Országos Választmány tagjai, 1969
Felhasznált források és szakirodalom
Levéltári források
Sajtóforrások
Internetes hivatkozások
Szakirodalom
Rövidítések jegyzéke
Személynévmutató
Helységnévmutató
Kapcsolódó kiadványok
Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944–1953
