Fotóművészet
Erich Lessing neve – mára – összekapcsolódott az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal. A forradalom napjaiban rengeteg fotó készült, és járta be a világsajtót, köztük több mint tucatnyi külföldi fotóriporter tudósított az 56-os eseményekről, de talán egyiküknek sem sikerült annyira a vasfüggöny mögötti országok helyzetét, társadalmi mozgásait, változásait megértő-megérző, az eseményeket belülről láttató képeket készítene, mint neki.
Ebben a könyvben az 1970-1990-es években készült felvételeimből állítottam össze válogatást, a kronológia bármiféle rendjétől függetlenül. Sokan már nincsenek köztünk. E késői „találkozás” arcuk, gondolataik felidézésével, az idő múlásával, a pillanatok megállításával vendégeik lettünk ma is egykori otthonaikban.
Kása Béla az eltűnőben lévő paraszti kultúra és életmód legfontosabb vizuális megörökítője. Míg Korniss Péter inkább a táncház egészét ragadta meg, ezért a fotóin láthatók a zenészek is, addig Kása Béla kifejezetten őket fotózta. Így mindenekelőtt neki köszönhető, hogy ezeknek a nagyszerű muzsikusoknak nemcsak a játékát, hanem az arcát is ismerjük.
Bordács Andrea kortárs művészettel foglalkozó szakember, akinek többek között az egyik kutatási területe a nőművészet. A tanulmánykötet azon tanulmányaiból válogat, melyek ezt a női nézőpontot vizsgálják. A kötet bevezetőjében definiálja, kiket is nevezünk nőművészeknek, mennyiben mások, mint a női művészek, majd áttekintést kapunk a női alkotók, de különösen a nőművészek különböző nemzedékeiről, melyiknek melyek voltak a céljai.
Hogyan is lehetne beszélni Sára Sándorról, aki ízig-vérig vizuális művész volt? Képekkel, képekben! Életét és művészetét az igazság keresésének és feltárásának igénye, valamint a mindenkori alávetettek iránti szolidaritás vezérelte. Az életmű legfontosabb pontjait összefogó reprezentatív album méltó emléket kíván állítani a sokoldalú – rendező, operatőr, fotós, tévéigazgató – művésznek.
Könyvünk bemutatja azokat az egyszerű fényképezési technikákat és számítógépes módszereket, amelyekkel alapos elméleti ismeretek és költséges technikai eszközök nélkül is képesek lehetünk háromdimenziós képek elkészítésére.
A Végtelen motívum a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából készített fotóalbum. Váradi Levente fényképei egy olyan világba kalauzolnak el, amely rejtve marad a kívülálló szemek elől, a próbák izmokat nem kímélő pillanataitól a színpad lelket felemelő csillogásáig.
Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban.