Mindenségbe zárva
Paraméterek
| Szerző | Rostás-Farkas György |
| Cím | Mindenségbe zárva |
| Alcím | Versek |
| Kiadó | Cigány Tudományos és Művészeti Társaság |
| Kiadás éve | 2000 |
| Terjedelem | 122 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 03 9665 3 |
Eredeti ár:
2.000 Ft
1.900 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A cigány közösség hagyományai, mitikus emlékei és jelen szociális, emberi gondjai rendre feltetszenek Rostás-Farkas György verseiben és írásaiban. |
|
|
|
Leírás
Rostás-Farkas György – és ezt kötetének írásai félreérthetetlenné teszik – egy emberi közösség nyelvén is beszél. Ez a közösség a cigányság, amely a történelem homályos mélységeiből elindulva magyar földön talált magának végleges hazát, és miközben többnyire átvette környezetének nyelvét és igen sok szokását, megőrizte a maga etnikai hagyományait is; saját mitologikus képzeteit, saját történeti és közösségi tudatát. Az otthonra találás küzdelmei még napjainkban is zajlanak, és valójában mind a cigányság, mind a magyarság elemi érdeke, hogy az otthonra találás igyekezete úgy érjen révbe, hogy miközben a cigányság szervesen integrálódik a magyar társadalomba, őrizze meg a saját etnikai és kulturális örökségét, ezzel is színesítve és gazdagítva azt a közös örökséget, amelyre a magyar kultúra támaszkodik.
A cigány közösség hagyományai, mitikus emlékei és jelen szociális, emberi gondjai rendre feltetszenek Rostás-Farkas György verseiben és írásaiban.
A cím jelzi a mondandó lényegét, de kíváncsivá tesz, mit is rejt, s mit mutat meg ebből valójában az olvasónak. A Sorsversek cím talán közérthetőbb lenne, de jobban „lerántaná a leplet” a könyv tartalmáról. Mert sorsversek ezek, a fájdalom, a kitaszítottság, a megaláztatások elutasítása a személyiség és a cigányság nevében is. A költő „sorstalanságról” ír, de ilyen nincs, csak sors van, jó vagy rossz. A versek zöme szíven üti az olvasót, de nem elkeseríti, inkább együttérzést, közös szívdobbanást vált ki. Például a Magány című vers szomorú, de egyszersmind reményt is sugalló.
Illusztrálta: Péli Ildikó