Környezet- és természetvédelem
A nemrégiben magyar nyelven is megjelent Mélyalkalmazkodás című kötet folytatása és kiteljesedése Jem Bendell professzor újabb könyve, amely segít átlátni a minket körülvevő folyamatokat, megérteni a bonyolult összefüggéseket. Az Összetörve egy átfogó, meggyőző, ugyanakkor árnyalt érvelés arról, hogy a társadalmi összeomlás nem a jövőben ránk váró, hanem egy már javában zajló folyamat.
Az emberek, a városi lakótelepek lakói, akár első, akár többed generációsok is, vonzódnak a helyi szép kiskertekhez, a lélekemelő és egészséges kerti munka értelméhez. A kert ugyanis a megszelídített természet, egy kis örök tavasz, a megújuló élet örök jelképe. A kert a gazdasági-társadalmi környezet lenyomata, legyen az paraszti virágoskert, káposztáskert, tököskert, gyümölcsöskert, vagy akár a kedves olvasó kertje.
Közel 70 éves múltra visszatekintően a hazai akáctermesztés fejlesztésének új irányát jelölte ki a fafaj szelekciós nemesítésének beindítása, az újonnan szelektált fajták mind szélesebb körű termesztésbe vonásának egyidejű igényével...
Könyvünk azokat a hazánkban élő gerinctelen és gerinces fajokat ismerteti, amelyek törvényes védelem alatt állnak vagy állományuk fennmaradása érdekében védelmet érdemelnek. Áttekintést ad a természetvédelem számára lényeges rendszertani csoportokról.
A mű méltó párja a Természetvédelmi állattan című könyvnek. A két mű együttesen szolgálja a magyar természetvédelem ügyét, a gyakorló természetvédő szakemberek továbbképzését, a közép- és felsőfokú természetvédelmi oktatást, a magyar természetvédelem népszerűsítését. (106 színes képpel.)
Komplex módon segíti az elméleti tudásanyag elmélyítését. Használatával terepi gyakorlatok keretében alkalmazhatók a különböző típusú élőhelyek vizsgálati módszerei. A munkafüzet szorosan kapcsolódik a vizsgálati módszereket is bemutató, a természet- és környezetvédelmi terepi gyakorlatainak elméleti tananyagát komplex módon átfogó könyvhöz.
A könyv korunk mezőgazdaságának ökológiai, közegészségügyi és közgazdasági kérdéseit tárgyalja rendszerelméleti megközelítésben. A téma mindannyiunkat közvetlenül érint, hiszen a mesterséges agrár-ökoszisztéma, az állattenyésztés, az agrotechnika és a növénytermesztés beavatkozása a természetes folyamatokba komoly veszélyt hordozó, bolygószintű éghajlati, biológiai és biogeokémiai változásokat idézett elő.
A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.
Mivel szinte tehetetlenül kell megélnünk, hogyan pusztul ki vizeinkből az értékes halállomány és hogyan sorvadnak el annak hivatott karbantartói, a természetes vízi halászok, hogyan szennyeződnek feltartóztathatatlanul értékes természetes vizeink, és azt is, hogyan állnak mindehhez az illetékes hatóságaink.
Napjaink növénytermelési tevékenységének alapvető, elengedhetetlen eleme a kártevőkkel szembeni sikeres védekezés. Természetesen e védekezési beavatkozásokat már környezettudatosan, az integrált növényvédelem (IPM) szellemében szükséges kivitelezni, amelybe beletartozik az ember és környezetének, különösen a beporzó rovarok védelme is.