Erdőgazdálkodás
Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét fák sűrű csoportja határozza meg. Az itt végzett tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven erdőgazdálkodásnak, erdészetnek nevezzük. A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy igazodik a természeti törvényekhez, hogy egyszersmind megvalósítja az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági vagy más elsődleges célokat.
A fa, mint örök nyersanyagunk feldolgozása az ókori időkben is kitüntetett szerepet kapott. Számos használati és kultikus tárgy, fegyverek, járművek stb. elengedhetetlen alapanyaga volt évezredekig. Az új anyagok és gyártástechnológiák megjelenésével és elterjedésével a faanyag néhány alkalmazási területen háttérbe szorult ugyan, de kiváló műszaki tulajdonságai és „melegsége” okán ma is társunk, és várhatóan a jövő századokban is az emberiség kedvelt nyersanyaga marad.
A könyv az asztalosság kezdeteitől a II. világháborúig tárgyalja a fafeldolgozás történetének egyes fejezeteit Magyarországon. Az olvasó ezzel a művel két egymáshoz kapcsolódó és kötődő ipar történetéből kap ismereteket, a fafeldolgozásról és a bútorszakmáról.
A tapasztalatok tárháza, az újabb tudományos felismerések gyakorlati hasznosításának dokumentuma ez a könyv, amely szervesen kapcsolja össze a hazai erdőgazdálkodást a faiparral, a hazai erdők teljesítőképességét a faipari kapacitással és ennek tulajdonviszonyaival.
A fa ma is a legkedveltebb anyagok egyike, közvetlen környezetünk meghatározója. A kiváló szerző az emberiség kezdetétől követi nyomon azt a folyamatot, minek következtében mára már nélkülözhetetlen alapanyaggá vált a fa. Oknyomozó történelem: 40 000 év, melyben szorosan összefonódik az emberiség és a fa története.
Napjainkban sokat emlegetjük azt a régi elvet, hogy „az vagy, amit megeszel”. Ebben a formában Feuerbach német filozófus írta le, bár már Hippokratész is hangsúlyozta: „Gyógyszered legyen ételed, s ételed legyen gyógyszered”. Egyre többet tudunk a vadontermő, de főként a termesztett gombák kémiai-biológiai értékeiről, a fogyasztásukkal összefüggő előnyök (esetleg hátrányok) kérdéseiről.
A közönséges dió (Juglans regia L.) hazai – kiváló termőhelyi tulajdonságokkal rendelkező – természetes tölgyeseink egyik jelentős elegyfafaja. Azon néhány értéknövelő fafajunk közé tartozik, amelyek megfelelő elegyarányú jelenléte jelentősen emelheti egy-egy állomány ökonómiai értékét.
Kiadványunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly módon, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevő fajokat ismertetjük. Hogy milyen kártevőket? Lehetőség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdészeti, raktári és háztartási kártevőt.
A vörös tölgy (Quercus rubra L.) a nemesnyárak és az akác után a legjelentősebb egzóta fafajunk. A vörös tölgy erdőterületünk produktivitásának emelésére alkalmas fafaj, amelyet nagy vitalitása, széles ökológiai toleranciája és a különböző károsításokkal szembeni kiváló ellenálló képessége alapoz meg.
A köztermesztésre (nagyüzemi elszaporításra) javasolható akácfajtákról első alkalommal 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézet jelentetett meg szakmai kiadványt „Az akác fajtaválaszték bővítése” címmel. Az azóta eltelt közel 25 év során több monografikus jellegű szakkönyv is ismertette több-kevesebb részletességgel az akácfajták leírását, mindezek önálló kiadványban való megjelentetésére azonban mind ez ideig nem került sor.
Magyarország erdőterületének megközelítőleg 24%-át (456 ezer hektárt) az akác foglalja el. Az állomány 1/3-a mag, 2/3-a sarj eredetű. A könyv mindkét változat előnyét és indokoltságát veszi górcső alá, a biológiai alapok, a felújítási kritériumok és a technológia bemutatásával. A kiadvány az akác sarjerdő-gazdálkodás ismérveit rendszerszerű keretbe foglalva mutatja be.
Az akác Észak-Amerikából került át Európába. Ellenálló faj, ám az utóbbi években számos betegség támadta meg ezeket a növényeket is. Jelenleg 90 biotikus kártétel ismert. A könyv részletesen ismerteti az akácot érintő kárformákat, a károkat okozó szervezeteket, a helytelen gazdálkodói tevékenységet és az időjárási anomáliákat is.
A fahiánnyal küszködő országokban, így hazánkban is, a faanyagszükséglet mind nagyobb hányadának a hazai forrásokból való kielégítési lehetőségét kínálja a gyorsan növő fafajok termesztés-technológiájának folyamatos fejlesztése.
A könyv nemcsak az erdőt szakértelemmel óvó, gondozó erdészeknek, erdőtulajdonosoknak, hanem a természetet járó turistáknak is hasznos segítőtársa lehet. Fotóanyaga és tömör fogalmazása a gyors terepmeghatározásra is kiválóan alkalmas.
A kézikönyv a témával foglalkozó gazdag szakirodalmi hátérrel és gyakorlati tapasztalatok, valamint az újabb kutatás-fejlesztési eredmények felhasználásával ismerteti az ültetvényszerű fatermesztésben alkalmazott technológiai munkaműveleteket, továbbá az ültetvényszerűen termeszthető állományalkotó fafajokat, s azok állományainak termesztési technológiáját (termesztési modelljét).
Az Erdészeti gépek című kötetünk a 2003-as kiadás javított, átdolgozott, az elmúlt közel másfél évtized fejlődését is figyelembe vevő, egyes fejezeteknél új ismereteket is közlő, kibővült szerzőkollektívával összeállított változata. A könyv tematikájában szakít a típuscentrikussággal – mivel a géptípusok nagy száma miatt ez már nem volt követhető –, helyette a szerkezeti felépítéseken, működési elveken alapuló tárgyalást követi.
Az erdő – mint magasabb szinten szerveződött földi növénytársulás – bonyolult kapcsolatok sokaságán keresztül működik, és ennek a rendszernek szerves részei a rovarok is. Egyetlen tölgyfa pl. mintegy 250 különböző állatfajnak képes biztosítani az életfeltételeket! Az Erdészeti rovartan alapvető törekvése, hogy bemutassa az erdőben élő bogarakat, lepkéket, darazsakat stb.
Az erdőnek termelési, környezetvédelmi és rekreációs funkciója és értéke van. A funkciók pénzbeni értékének megállapítása az erdőérték-számítás feladata. A termelési funkció keretében a termőföld, az élőfakészlet és a kettő együttesének, az erdő értékének kiszámítása a feladat. A könyv ismerteti a termelési funkció értékelésén kívül a környezetvédelmi, a rekreációs funkció ma még alig ismert, korszerű módszereit, bemutatja a különböző értékelési eljárásokat is.
A könyv egyes fejezeteinek szerzői jeles szakemberek, akik arra vállalkoztak, hogy az erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteik lényegét összefoglalják és közkinccsé tegyék. Olyan művet hoztak létre, amelyből az erdőtulajdonos azt is megtudhatja, hogy a birtokában levő életközösséggel való munkálkodás során a természetvédelemmel, a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos előírásokat is figyelembe kell venni.
Ha erdőben járunk, először a szépségét, a jó levegőt, a fák árnyékát, az erdőben élő állatokat vesszük észre, és nem gondolunk arra, hogy ezt az állapotot sok szakember speciális munkájának megszervezésével, a gépek és az emberi erő összehangolt tevékenységével lehet elérni.
A könyvben bemutatott 555 gombafaj (ebből 371 színes felvételen is) felöleli mindazokat a Magyarországon megtalálható, feltűnő, elsősorban közepes és nagy termetű fajokat, amelyekkel az erdőt, mezőt járva gyakran találkozhatunk. Valamennyi étkezési szempontból fontos gomba és mérgező párja is szerepel a könyvben, továbbá megtalálható a hivatásos szakellenőri tanfolyamokon oktatott összes gombafaj is.
Mitől függ a megmunkált fa élettartama? Ezt a kérdést járja körbe, illetve válaszolja meg dr. Németh László könyve, mely egyaránt szól a faépítészeknek, faanyagvédelmi kivitelezésekkel foglalkozó szakembereknek és a témát autodidakta módon elsajátítani vágyóknak.