Állattenyésztés
Az állattenyésztés alapvető mezőgazdasági tevékenység, amely a háziállatok több oldalú hasznosítását biztosítja. („Az állatok tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.”) A céltudatos állatszaporítás, fajtanemesítés mellett az állattenyésztés fogalmához tartozik a háziállatok gondozásával, védelmével, takarmányozásával járó állattartás tevékenységeinek összessége. Az állattenyésztés legfontosabb célja a hús-, tej- és tojástermelés, valamint a textil- és bőripar számára fontos nyersanyagok biztosítása.
Az állattenyésztőnek mindig társa az állat – nem pusztán csak „termelési eszköze”! Társunk olyan élőlény, amely csak jó közérzetben, jó bánásmód mellett tudja képességeit kibontakoztatni: szaporodni, fejlődni, tejet, tojás, húst, gyapjút stb. termelni. Az állattartás nemcsak etetésből áll, hanem gondozásból is, ami nemcsak fedelet, ólat, almozást jelent, hanem szinte személyes kapcsolatot – hiszen háziállataink velünk együtt élnek, olykor gondolkoznak is.
Rupert Sheldrake, a morfogenetikus mezők elméletének megalkotója több ezer, az állatoknak a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan képességeit leíró beszámolót gyűjtött össze, és számos kísérletet is végzett ezen a területen. Ezek közül adja közre a legérdekesebbeket ebben a kötetben, egyben magyarázatot is próbál találni rájuk.
Ez a gyakorlati nyúltenyésztési könyv a nyúltartással, nyúltenyésztéssel foglalkozók gyakorlatban felmerülő gondjaira, problémáira ad válaszokat.
Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota − egyelőre úgy tűnik − megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik. Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.
A juhtenyésztés a nomád állattartástól az iparszerű tartástechnológiai elemek megjelenéséig fejlődött. A termelési környezet sokszor változott az igényekhez, termelési szintekhez igazodva, de még ma is a juh tud – legelési sajátosságaival – a legtöbbet tenni a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért.
A könyv tapasztalatokon és kutatásokon alapuló ismereteket közöl a kecske helyes tartásáról és gondozásáról, és nem utolsó sorban a megfelelő fajta kiválasztásáról. Szakszerű tanácsokat kapunk a kecskehús feldolgozásáról, és az egyre kedveltebb, élettanilag nagyon értékes kecskesajt készítését is elsajátíthatjuk.
A hatékony állattenyésztés kiemelte az állatokat természetes körülményeik közül, ezért megfelelő életfeltételeik kialakítása az ember feladata. Ehhez elengedhetetlen az állatok biológiai igényeinek, illetve a szakterület kutatói, fejlesztői által már kidolgozott technológiai elemeknek, rendszereknek az ismerete.
A laborállat-gondozó szakképzés tankönyve. Az állatkísérletek jelentősége a tudományban igen nagy. Különösen vonatkozik ez az orvostudományi kutatásokra. Az emberiség saját érdekében több célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettő fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges.
Az ember és a kutya együttélése ősidők óta tart. Valószínűleg a legelső háziállatunk. Az évezredek során több száz, egymástól igen különböző tulajdonságú kutyafaj alakult ki, melyek mindegyikének nevet adott az ember. A Kutyaszótár 410 szócikkben dolgozza fel teljeskörűen a kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó számos művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismeretet.
A laborállat-gondozó technikus feladata egy vagy több állatfaj gondozása, esetleg izolált állatok (karantén, fertőzött állatok, SPF-állatok) ellátása, tartási feltételeinek megteremtése, takarmányozása. Az állatok szaporításának felügyelete, tenyésztési programok végrehajtása. Okmánykezelés, feljegyzések vezetése, adminisztrációs teendők elvégzése.
A hiányt pótló munka egyrészt rendszerezett alapismereteket nyújt a madarak szaporodási folyamatairól, másrészt alapokat szolgáltat a baromfitenyésztők, a baromfi szak-állatorvosok és a vadászati szakemberek gyakorlati munkájához. A könyv szerzője Dr. Péczely Péter egyetemi tanár, az MTA doktora, madárbiológus.
Több mint ezer év bizonyítja a méz és a többi kaptártermék csodálatos hatását. Most megtudhatjuk, hogy mi a propolisz, a méhpempő, a méhviasz és a virágpor, és azt is, hogy melyik hogyan gyógyít, szépít, fiatalít.
A szerző 65 éven át folytatott méhészkedése tanulságait foglalja össze könyvében. A hosszú évek alatt megismerte a különböző kaptártípusok előnyeit és hátrányait, közben sok tapasztalatot gyűjtött a méhcsaládokkal való bánásmódról.
A könyv a napjainkban lezajló genetikai és biotechnológiai forradalom új felfedezéseiből született eljárások, módszerek alkalmazási lehetőségeit mutatja be, illetve vetíti előre az állatnemesítés területén. Ajánljuk egyetemi hallgatóknak, a PhD-képzésben résztvevőknek és az újdonságokra fogékony állattenyésztési szakembereknek.
Minden állattartónak részletesen ismernie kell a rábízott állatok betegségeit, viselkedését, gyógykezelésük és betegségmegelőzésük módszereit. Könyvünk azt a célt szolgálja, hogy ezeket az információkat röviden, tömören megfogalmazva adja át az olvasónak.
A szerző a sertéstenyésztésben szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait foglalja össze – 707 kérdésben és a rájuk adott válaszokban. Olyan összefüggésben veszi sorra a témákat, ahogyan azokkal a mindennapi életben is találkozhatunk.
A szerzők közérthető módon, az elméleti alapokra támaszkodva foglalják össze a szarvasmarha nemesítésének, takarmányozásának, tartásának, fölnevelésének és hizlalásának legfontosabb tudnivalóit, az új módszereket és a technológiai megoldásokat. Az egyetemi hallgatóknak szánt könyvben a gyakorlatban tevékenykedő szarvasmarha-tenyésztő szakemberek is hasznosítható ismereteket találnak.
A víziszárnyasok tartása egyre népszerűbbé válik az elmúlt időszakban, mivel új távlatok nyílnak meg a tenyésztők számára az állatvédelmi törvények módosításával. Egyre könnyebbé válik tenyésztésük, szállításuk, és egyre több fajta jelenik meg a piacon.