Leírás
A médiaszabályozástól azt várjuk, hogy az állampolgárok érdekeit szolgálja, és a közérdek köré csoportosítható értékek hassák át. Működését, hatását és eredményességét kizárólag úgy lehet megítélni, mennyiben tesz eleget e céloknak. A média a demokrácia működésének lényegi eleme, ezért működését nem lehet a szabályozatlan piacra bízni, mert az a legkisebb nevezőt kereső, egysíkú médiaprogramokhoz vezetne. Ugyanakkor a globalizáció, a liberális gazdaságpolitika eredményeképp olyan nemzetközi médiabirodalmak jöttek létre, amelyek alapvetően veszélyeztetik a médiapluralizmust, a sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatás alapját. A szerzők tehát a demokrácia, a polgári egyenlőség érdekében és a társadalmi kirekesztés ellenében azt vizsgálják, milyen esélyei vannak még a nyilvánosság, az állampolgárok (és nem a fogyasztók) érdekeit szem előtt tartó médiaszabályozás kialakításának. A könyvet a médiatudomány, a szociológia és a politikatudomány, valamint a közéleti kérdések iránt érdeklődőknek ajánljuk. Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet és a Gondolat Kiadó közös kiadványa.
Írta: Mike Feintuck – Mike Varney
Fordította: Almási Gábor
Paraméterek
| Sorozat | Társadalomelmélet – Kommunikációtudomány |
| Szerző | Feintuck, Mike – Varney, Mike |
| Cím | Médiaszabályozás, közérdek, törvény |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2010 |
| Terjedelem | 254 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 693 250 3 |
Tartalom
1. A FORRADALOM MEGREGULÁZÁSA
1.1 Bevezetés és áttekintés
1.2 Kommunikáció és hatalom
1.3 Globalizáció és technológiai változás
1.4 A forradalom és a jog
2. PIAC, KÖZSZOLGÁLAT ÉS SZABÁLYOZÁS
2.1 A piac és a közszolgálat
2.2 A BBC alapító okiratának felülvizsgálata
2.3 Szabályozás: miért, hogyan és mi célból?
3. A KÖZÉRDEK NYOMÁBAN
3.1 Konkurens értékek
3.2 A versenyjog és a közérdek a médiaszabályozásban
3.3 A választási lehetőségek csábító bája
3.4 A célok közötti feszültségek feloldása: a helyzet jelenlegi állása
3.5 Az állampolgárság mint közérdek?
3.6 A 2003-as kommunikációs törvény és a „közérdek”
3.7 Az állampolgárság, a közérdek és a média
4. A SZABÁLYOZÓI KERETEK A 2003-AS KOMMUNIKÁCIÓS TÖRVÉNY ELŐTT ÉS UTÁN
4.1 Bevezetés
4.2 A médiatulajdon szabályozásának történelmi keretei
4.3 Napilapok felvásárlása és összeolvadások
4.4 A kereskedelmi televíziók műsor-szolgáltatási engedélye és a média crosstulajdonlás-szabályozása
4.5 A digitális földi televízió szabályozása
4.6 A 2003-as kommunikációs törvény és az ofcom első évei
4.7 Carlton és Granada: útban az egységesült ITV felé
4.8 Mi sem változott?
5. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG MÉDIAASZABÁLYOZÁSÁNAK INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁGA
5.1 Bevezetés
5.2 Az elszámoltathatóság formái
5.3 Formális hatalom és informális befolyás
5.4 A műsorszórás „normái” és problémái
5.5 A sajtó panaszbizottsága (press complaints commission: pcc)
5.6 Reklámetikai hatóság (advertising standards authority, asa)
6. A SZABÁLYOZÁS RÉTEGEI
6.1 Bevezetés
6.2 A szabályozásról általában
6.3 Az Európai Unió lépései
6.4 A média szabályozása az államok szintjén
7. KONKLÚZIÓ: A DEMOKRATIKUS ÉRTÉKEK VÉDELMÉBEN
7.1 Szemben a dagállyal
7.2 Felkapaszkodni a hullámokra
BIBLIOGRÁFIA