Felsőoktatási tankönyvek
A feladatok anyaga lefedi a klasszikus mértékelméletet a halmazrendszerektől és additív halmazfüggvényektől kezdve a Lebesgue-mértéken és az integrálon keresztül a mértékek differenciálásáig. Minden feladathoz tartozik megoldási ötlet és megoldás is.
Lakatos Imre (1922–1974) 1956 decemberének első napjaiban változatos és nem kevéssé ellentmondásos évtizedek után választotta az emigrációt az újra szovjet megszállás alá került Magyarországról. A Nagy-Britanniában töltött közel húsz év alatt a matematika filozófiája és az általános tudományfilozófia egyik legelismertebb művelőjévé vált. Kötetünk főleg a matematikával kapcsolatos, eddig magyarul meg nem jelent írásait tartalmazza.
A tankönyv az ábrázoló geometriával ismerkedőknek nyújt segítséget a szerkesztési műveletek elsajátításában. A kiadvány az alapszerkesztésektől indulva fokozatosan vezeti végig az olvasót a síkidomok, majd azt követően a térbeli testek ábrázolásához kapcsolódó szerkesztési feladatokon.
A cím jelentése kettős. Egyrészt utal arra, hogyan kapcsolódik össze három egymástól igen távolról induló témakör. Egy esztétikai, egy számelméleti és egy geometriai feladat: az aranymetszés, a Fibonacci-sorozat és a szabályos ötszög számítása. Másik jelentése egy valóságos derékszögű háromszög...
Az erdélyi származású Tóth Imrével a budapesti születésű Várdy Péter beszélget ebben a dialógus-kötetben életéről, világképéről, annak konzekvenciáiról, a huszadik századi Kelet-Közép-Európa társadalmi, történeti valóságáról, ennek lehetséges távlatairól.
Bolyai János világhírű geometriai felfedezésének lélektani vizsgálata azon kívül, hogy a gondolkodás-lélektan bonyolult ügyét szolgálja, talán a magyar tudományos élet természetes feladata is.
A kötet az 1775-ben született jeles erdélyi magyar tudósnak, Bolyai Farkasnak állít emléket, elsősorban azzal, hogy életművének sokoldalúságát kívánja az olvasók elé tárni. Több olyan írást is közreadtunk, amelyhez nagyon nehéz hozzáférni, így ez nagyban segíti az irodalomtörténészek, matematikatörténészek, könyvtártudósok, az Erdély történetével foglalkozó kutatók, a középiskolai és a felsőoktatásban dolgozó matematikatanárok, valamint a főiskolások és egyetemi hallgatók munkáját.
A lineáris algebra az elmúlt időben olyan új és stratégiai fontosságú alkalmazott területeken kapott fontos szerepet, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumfizika, a kódelmélet vagy a digitális jelfeldolgozás. Wettl Ferenc műve mérnöki, közgazdasági és természettudományi alap- és mesterszintű kurzusok számára tankönyvként és kiegészítő anyagként is szolgálhat.
A tankönyv a matematikai tudásanyagból azt a szeletet ragadja ki, amelyet – a szerző véleménye szerint – legjobban a leendő (és működő) tanítónak kell ismernie. Ez a szelet a számfogalom és annak fejlődése.
Ez a könyv egy háromrészes feladatgyűjtemény első kötete, amely a moszkvai állami Lomonoszov egyetem mellett működő középiskolás matematikai szakkör 20 éves munkája során összegyűlt. Jobbára az egyetem középiskolás matematikai szakkörének foglalkozásain dolgozták fel a kötetben szereplő feladatokat és tételeket, vagy pedig versenyfeladatként szerepeltek a moszkvai diákok számára rendezett matematikai olimpiákon.
A valószínűség-számítás alapjainak elsajátításához szükségünk lesz a kombinatorika, az eseményalgebra tárgyalására, a függvénytani ismeretekre, jó számolókészségre, valamint a problémamegoldáshoz a feladatok modellezésére, a saját józan eszünkre.
A valószínűség-számítás fogalmainak, összefüggéseinek ismerete, problémáinak megoldása komoly szellemi élményt is jelent, növeli az ember önbecsülését.
A kötet minden valószínűségszámítást egyetemen vagy főiskolán tanuló diák számára hasznos, hiszen nemcsak lefedi az alap-valószínűségszámítás tananyag legfontosabb területeit az alapoktól a határeloszlás-tételeken át a sztochasztikus folyamatok elemeiig, hanem a kötelező anyagon túlmenően is számos példát tartalmaz.
Az ember számára nehéz és nem igazán testre szabott feladat, hogy saját bizonytalanságát és annak mértékét felismerje, hogy képes legyen valószínűségekben megfogalmazott ítéleteket hozni. Az emberi kultúrtörténet és a pszichológiai kutatások egyaránt erről a nehézségről vallanak.