Magyarország környezetföldrajza
Paraméterek
| Sorozat | Földrajzi tanulmányok |
| Szerző | Mezősi Gábor |
| Cím | Magyarország környezetföldrajza |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 148 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 482 912 6 |
Eredeti ár:
3.150 Ft
2.992 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Az ember és környezet efféle viszonyának vizsgálata mindig kitüntetett szerepet kapott a geográfiában, mondhatjuk az a tényleges „magtudományhoz” tartozik... |
|
|
|
Leírás
A környezetföldrajz fogalma még nem gyökeresedett meg a hazai szakirodalomban. Az európai és amerikai szakma is nagyon megosztott abban, hogy ez mennyire valós fogalom, noha kétségtelenül vannak ilyen tanszékek és ilyen nevű kurzusok. A vita alapját az adja, hogy többek szerint e két fogalom nem fér össze, mert a földrajz vizsgálati tárgya maga a környezet. Emiatt redundancia, ha a környezetföldrajz terminust használjuk. E gond kétségtelenül és valósan fennáll, mégis az a mondanivaló, amit ebben az összeállításban be kívánunk mutatni, az az ember és környezet viszonyt, illetve annak néhány szegmensét minősíti a geográfus nézőpontjából. A társadalom és földrajzi környezetének viszonya legalább 100 évre (Sauer-ig) visszanyúló kérdés a földrajzban, amit azóta nagyon sok irányból kíséreltek meg vizsgálni. Az „ember és bioszféra” viszonyának elemzése az 1970-es évektől, a környezetvédelem szervezett megjelenésével jelentősen felerősödött. Itt a kulcskérdés az volt, hogy az embernek a környezetre gyakorolt hatására (ez jellemzően a természeti környezetet jelentette) miként módosulnak a hatófolyamatok (és formák). Ezekhez az elemzésekhez fokozatosan módszertani eszközrendszerek jöttek létre (pl. a környezeti hatásértékelés technikája, a hemeróbia értékelése, az összefüggés-elemzésre alkalmas rendszerelemzés, modellépítés). Az ember és környezet efféle viszonyának vizsgálata mindig kitüntetett szerepet kapott a geográfiában, mondhatjuk az a tényleges „magtudományhoz” tartozik. A címként megadott környezetföldrajz is ezt a logikai vonalat kívánja követni. A figyelmet nem annyira a környezeti állapot térbeli sajátosságainak kissé leíró jellegű rögzítésére összpontosítja (hol, miért, milyen mértékű szennyezés van), vagy nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy miként változtatta meg az emberiség a Föld (vagy egy részletének) felszínét (mint pl. Goudie, a The Human Impact on the Natural Environment c. kötetében), hanem a társadalmi használattal kapcsolatos leehetőségek számba vételére, továbbá a használattal kapcsolatos kockázatok, veszélyek és konfliktusok megvilágítását próbálja egy logikai sor szerint elemezni. E logikai sor mentén történő tárgyalás azt jelenti, hogy először rögzítjük a környezeti terhelést, majd bemutatjuk a környezet állapotát (általában humánökológiai, egészségügyi határértékeket használva), elemezzük a környezeti veszélyeket, a használattal kapcsolatos környezeti konfliktusokat és végül a társadalmi választ, többnyire a környezeti célokat tartalmazó rendeletekben, cselekvési programokban rögzítetten.
Lektor: Csorba Péter
Tartalom
1. Bevezetés
2. (Természeti) környezeti veszélyek Magyarországon
2.1 Földrengésveszély
2.2 Lejtős tömegmozgások
2.3 Talajokkal kapcsolatos természeti veszélyek
2.4 A hidroszférával kapcsolatos természeti veszélyek
2.5 A veszélyek kezelése és a vészhelyzetek menedzsmentje
3. Magyarország környezeti állapota
3.1 Tendenciák
3.2 A levegőkörnyezet jelenlegi állapota
3.3 A vízi környezet állapota
3.4 A vízi környezetet ért antropogén hatások, konfliktusok
3.5 Magyarország talajainak környezeti kérdései
3.6 A magyarországi növényzet állapota és védelme
3.7 A hazai környezet zaj- és hulladékterhelése
3.7.1 A hazai környezet zajterhelése
3.7.2 A hazai hulladékgazdálkodás néhány sajátossága
4. A hazai természeti erőforrások és adottságok
5. A természeti környezet változása az elmúlt ezer évben
6. Környezeti konfliktusok – környezetbiztonság
Irodalom