Magyarország ásványai

Paraméterek

Sorozat	GeoLitera
Szerző	Szakáll Sándor – Fehér Béla – Tóth László
Cím	Magyarország ásványai
Kiadó	SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
Kiadás éve	2016
Terjedelem	526 oldal
Formátum	B/5, keménytáblás
ISBN	978 963 306 455 9

Eredeti ár:

6.000 Ft

A kötet egy (professzionális) mineralógus, egy elhivatott (geológusmérnök) muzeológus és egy remek (gépészmérnök) fotós: Szakáll Sándor, Fehér Béla és Tóth László munkája. Könyvük impresszív, a magyar mineralógia nemzetközi szintű opusza, mintegy 370 ásványfotóval illusztrálva.
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

Könyvünkben az információk bemutatása a könnyebb eligazodás végett földrajzi tájak szerint, fejezetek formájában történik. Az egyszerűség kedvéért minden fejezet végén megtalálható a terület ásványaira vonatkozó, a kötet összeállítása során felhasznált irodalom jegyzéke. A korlátozott terjedelem miatt ritkán hivatkoztunk összefoglaló művekre, inkább előnyben részesítettük az eredeti tanulmányokat. Kéziratokra csak akkor hivatkoztunk, ha az információk nem jelentek meg nyomtatott formában. A konferencia-kiadványokban meg jelent kivonatokra és ismeretterjesztő írásokra is csak akkor történt utalás, ha a benne közölt adatok nem jelentek meg tudományos közleményekben.

Az egyes fejezeteken belül kőzetrendszertani szempontok, illetve földtani korok szerint haladtunk magmás, metamorfés üledékes sorrendben, illetve az idősebb földtani korokról a fiatalabb korok felé. A magmás, metamorf és üledékes rendszereken belül a genetikai elven alapuló tárgyalás a vezérfonal. Az információkat az anyakőzet rövid jellemzésével kezdjük, formációneveket viszont nem használunk, mert a formációk – ellentétben a kőzettípusokkal – nem feltétlenül mutatnak lényegesen különböző ásványtani jellegzetességeket. A korlátozott terjedelem és a jelentősen megszaporodott adatok miatt nem tehetünk említést minden lelőhelyről, különösen gyakori ásványok esetén; éppen ezért összevontan mutatjuk be a hasonló genetikájú, emiatt hasonló társulású lelőhelyeket. A nagyszámú lelőhely miatt csak a fajokban leggazdagabb és legkiemelkedőbb előfordulásokat ismertetjük egy-egy alfejezetben; kiemelésüknél előnyt jelentett a lelőhely magas szintű feldolgozottsága.

Számos olyan adatot közlünk a könyvben, amelyek még nem kerültek publikálásra. Ezen információk mögött jól dokumentált példányok találhatók a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárában, ahol az alapítástól kezdve (1980) célul tűzték ki a hazai ásványok teljességre törekvő begyűjtését és megőrzését. Napjainkra – széles összefogás eredményeként – a közel 700, hazánkban eddig kimutatott ásványfaj mintegy 90%-a jelen van a múzeum gyűjteményében. Az irodalomból ismert bizonytalan adatok kiszűrésén – régi adatok ellenőrzése, régi példányok újravizsgálata révén – a múzeum munkatársai az éves munkatervek alapján szintén már 30 éve dolgoznak. A minden vizsgálat nélküli, teljesen bizonytalannak tartott, illetve a már szerzőik szerint is kérdő jeles adatokat a kötetből kihagytuk, a valamennyire bizonytalanokat (melyek mögött ugyan van valamilyen vizsgálat, de az véleményünk szerint nem elegendő az ásvány korrekt meghatározásához) kérdőjellel jelöltük. A szövegben sokszor említett újabb mikroszondás elemzések vagy újabb vizsgálatok többségében a pontos fajbesorolás érdekében történtek (ezek az adatok más helyen még nem kerültek publikálásra).

A kötet mintegy 370 ásványfotóval van illusztrálva.

ELŐSZÓ

A középkortól napjainkig számos kötet foglalkozik a Magyarország területén előforduló ásványokkal, azonban kevés olyan van közöttük, amely a teljesség igényével próbálja bemutatni azokat. Az első, 1882-ben megjelent, tudományos igénnyel készült monográfia „Magyarország ásványai” címmel Tóth Mike nevéhez fűződik. A szerző betűrend szerint sorolta fel a történelmi Magyarország területén akkor ismert ásványokat, „különös tekintettel termőhelyeik megállapítására”. Közel egy évszázaddal később, 1966-ban, Koch Sándornak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának tollából egy újabb monográfia jelent meg, szintén „Magyarország ásványai” címmel. Koch Sándor tudományos pályafutása során tudatosan készült arra, hogy hazánk ásványait egy kötetben ismertesse. Eredetileg a történelmi Magyarország ásványvilágát szerette volna bemutatni, de a történelem közbeszólt, így munkája – sajnos – csak a mai területrészt ölelte fel. Könyvének felépítése genetikai alapú, a lelőhelyeket magmás, üledékes és metamorf ásványegyüttesek szerint tárgyalja: a magmatitoknál időrendben (idősebbtől a fiatalabb képződményekig), az üledékes kőzeteknél pedig a törmelékes, vegyi és szerves üledékes kőzetek sorrendjében halad. A kötet bőségesen dokumentált kémiai elemzési adatokkal, fotókkal és kristályrajzokkal. Összességében, a mai nevezéktant alapul véve, mintegy 180 ásványfaj előfordulását mutatja be. 1985-ben műve bővített kiadásban újra megjelent, amelynek összeállításában – koránál fogva – személyesen már nem vett részt, megjelenését már nem élte meg. A munka nagy részét kollégája, Mezősi József professzor végezte. Ez a második, átdolgozott (bővített) kiadás az 1966–1983 közötti időszakban megismert új ásványtani adatokkal gazdagodott. A kötet felépítése követi az első kiadásét, az ásványokat magmás, üledékes és metamorf folyamatok sorrendjében tárgyalja. Még több illusztrációt tartalmaz, a tudomány új eredményeit szem előtt tartva megjelennek benne a pásztázó elektronmikroszkópos és elektron-mikroszondás felvételek is. A kötet, a mai nevezéktan figyelembevételével, mintegy 270 ásványfajt mutat be. Az utóbbi három évtizedben több mű is foglalkozott Magyarország ásványaival, közülük egyet, a Szakáll Sándor, Gatter István és Szendrei Géza által jegyzett „A magyarországi ásványfajok” című munkát mindenképpen ki kell emelni. Ebben a kötetben egy rövid fejezet a hazai ásványegyüttesek genetikai típusait is ismerteti, hasonló felosztásban, mint Koch Sándor fentebb említett művei. Egy másik fejezet pedig eddig egyedülálló módon a hazai talajásványokat mutatja be. Mindezek mellett a kötet részletesen tárgyalja a 2005-ig Magyarországon kimutatott 525 ásványfajt.

2016 – 134 éve jelent meg Tóth Mike, 50 éve pedig Koch Sándor hasonló című ásványtani monográfiája; 2016 – egy (professzionális) mineralógus, egy elhivatott (geológusmérnök) muzeológus és egy remek (gépészmérnök) fotós: Szakáll Sándor, Fehér Béla és Tóth László szerzőhármas ismét Magyarország ásványairól értekezik. Munkájuk impresszív, a magyar mineralógia nemzetközi szintű opusza.

Kedves minerofil Ovasó! Jelen kötet 682 ásványfajt mutat be Magyarországról. A GeoLitera gondozásában megjelenő könyv tisztelgés a nagy elődök és követőik előtt, hiszen munkáik máig nélkülözhetetlen forrásai a magyarországi ásványok iránt érdeklődőknek. A mai országterületen, a tudomány számára először leírt ásványfajok száma mindösszesen hét. A Nagybörzsöny nevét viselő pilsenit ásványon kívül mind a hat új ásványfaj – Nagybörzsönyből a jonassonit (2006), a Gerecse hegységből a kochsándorit (2007), Balaton-felvidékről a kabazit-Mg (2010), a Mátrából a klajit (2011), a Mecsekből az ammóniomagneziovoltait (2012) és szintén a Mátrából a parádsasvárit (2015) – felfedezése az elmúlt tíz év eredménye, leírásukban meghatározó szerepet vállaltak e kötet szerzői. Ezek az eredmények nemcsak a mai magyar mineralógia nemzetközi értékét mutatják, hanem a szerzők tudományos munkájának színvonalát is jelzik.

SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2016.

GeoLitera–sorozat

Írta: Szakáll Sándor – Fehér Béla – Tóth László

Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér