Magyar nyelvtan
Paraméterek
| Sorozat | A magyar nyelv kézikönyvei |
| Szerző | Hegedűs Rita |
| Cím | Magyar nyelvtan |
| Alcím | Formák, funkciók, összefüggések |
| Kiadó | Tinta Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 560 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 409 158 5 |
|
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét. |
|
|
|
Leírás
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A Magyar nyelvtan – Formák, funkciók, összefüggések célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
A szerző, Hegedűs Rita több évtizedes gyakorlattal rendelkezik az idegennyelv-oktatás területén: a napjainkban működő, a magyart idegen nyelvként tanító tanárok nagy része az ő keze alatt szerezte meg az élő magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE-n eltöltött majd harminc év oktatói munkáját kiegészíti a PTE-n, a KRE-n és a berlini Humboldt Egyetemen végzett sikeres munkássága. Könyvében a merev szabályok felsorolása helyett a nyelvi elemeknek a közlés megformálásában betöltött szerepét helyezi középpontba.
Az I. rész (Formák) sorra veszi a magyar nyelv formai jellegzetességeit. Ez a fejezet áll a legközelebb a hagyományos grammatikákhoz. A gazdag magyar toldalékolási rendszer részletes tárgyalása mellett itt kapott helyet a szintaxis is: a mondat formai megközelítése – hasonlóan a szóéhoz – a funkció előtérbe helyezésével történik. A II. részben (Funkciók) kettős feladatot vállal magára a szerző. Egyrészt sorra veszi azokat a logikai-nyelvtani kategóriákat, amelyek alapján a nyelvhasználat során a beszélő és a hallgató rendezi mondanivalóját, másrészt átfogó kategóriákba sorolva ismerteti a kommunikációs funkciókat. A III. rész (Összefüggések) mélyrehatóan elemzi a Formák és Funkciók kapcsolatát. Kulcsot kap a kezébe a tanár, amellyel megnyithatja a tipológiailag különböző nyelvek közötti átjárót, valamint a hagyományos nyelvleírások által egymástól elzárt kategóriákat és nyelvi szinteket. Ebben a részben elevenné válnak a szigorú elmélet által megmerevített kognitív, történeti, valamint strukturális megközelítések. Az Olvasót segítik a könyvben található világos szerkezetű ábrák, táblázatok. A kötet végén lévő tárgymutató a gyors visszakeresést biztosítja.
Az új Magyar nyelvtan a 2004-ben azonos címmel megjelent nyelvtan közel kétszeresére bővített, átdolgozott változata. Újra elérhetővé válik a magyar mint idegen nyelv szakos tanári képzés és továbbképzések tananyagaként; biztos alapot nyújt az idegennyelv-tanároknak, fordítóknak; gyakorlatorientálttá teheti a szürke nyelvtanórákat. Segítségével a magyar nyelvtant oktató tanárok tudatosan készíthetik fel diákjaikat a kommunikáció vezérelte társadalom kihívásaira.
Tinta Könyvkiadó, 2019.
A magyar nyelv kézikönyvei 31.
Írta: Hegedűs Rita
Tartalom
Előszó
Bevezető gondolatok a nyelvi változásról
Köszönetnyilvánítás
I. rész: Formák
I.1. Bevezetés
I.2. A nyelv elemei. Szavak, szófajok, beszédrészek
I.3. Szókincsbővítés
I.4. A változások melegágya: a nyelv hangzó oldala
I.5. Egy kis morfofonológia
I.6. A névszók alaktana
I.7. Az ige alaktana
I.8. Mit takarnak a formák? Dióhéjban a szerkezetről
I.9. Az igenevek
I.10. A határozói funkciójú elemek
I.11. A névmások
I.12. A viszonyjelölő szófajok: a viszonyszók
I.13. A mondat alaktana
I.14. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző
I.15. Az összetett mondatok
II. rész: Funkciók
II.1. Bevezetés
II.2. „Tiszán innen, Dunán túl…” – A helyviszonyok kifejezése
II.3. „Mához egy hétre már nem leszek itt…” – Az idő problémájáról
II.4. „Te az enyém, én a tied” – Birtoklás, valamihez való tartozás
II.5. Volt egyszer egy… – Az egzisztencia kifejezése a magyarban
II.6. „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát” – A viszonyítás, összehasonlítás kifejezése
II.7. „Kicsit szomorkás a hangulatom máma…” – A fok-mérték viszonylagossága
II.8. „Vizet prédikál és bort iszik” – Az ellentét kifejezése
II.9. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad – Az ok-okozati viszony
II.10. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – A cél, szándék kifejezése
II.11. „Méltóságtok mit parancsol?” – A megszólítás
II.12. „Bújj, bújj, zöld ág” – A felszólítás
II.13. „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna” – Óhajtás, feltételhez kötöttség
II.14. „Így kell ezt csinálni!” – Kell, lehet, szabad, tilos és társaik
II.15. „Igaz, ami igaz…” – A pragmatikai tudatosság
II.16. Kérdezz, felelek mindenre! – Néhány gondolat az információs struktúráról
II.17. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” – A függő beszéd
II.18. „Lenni vagy nem lenni” – Állítás és tagadás
II.19. „Zöldre van a rácsos kapu festve” – A személytelenség (passzivitás) kifejezése
II.20. „Erre gyere, ne menj arra!” – A deiktikus funkció
II.21. Szó szót követ… – A kapcsolattartó elemek
III. rész: Összefüggések
III.1. Bevezetés
III.2. A valóság körvonalai és határai
III.3. A mondat sarkalatos pontja: az ige
III.4. A vonzatok (rectio)
III.5. Tematikus szerepek a magyarban
III.6. Az adott helyzetek tipológiája
III.7. Esetkijelölés: a grammatikai esetek és a tematikus funkciók összefüggései
III.8. A szituáció aspektusa
III.9. Az akcióminőség
III.10. Nagy úr a muszáj – a modalitás labirintusa
III.11. Két megnyilatkozás, két igei centrum egy mondat keretében
III.12. Két megnyilatkozás egy mondat keretében – az igenevek
III.13. Convenientia: egyeztetés a magyarban
III.14. „Helyettem, kis virág” – a névmásítás
III.15. „Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem…” – a szórend
Zárógondolatok egy korántsem lezárt vállalkozáshoz
Irodalom
Tárgymutató
