Nyelvészet
A Jókai-enciklopédia betűrendes elrendezésben megmagyarázza, értelmezéssel látja el Jókai regényeinek ma már nehezen érthető szavait, kifejezéseit; megadja a regényekben szereplő idegen nyelvű szavak, kifejezések, mondatok magyar fordítását, feltüntetve, hogy az adott szöveg milyen nyelvű ismereteket közöl Jókai regényalakjairól, a műveiben szereplő személyekről; röviden bemutatja a regényekben felbukkanó történelmi eseményekhez kapcsolódó szavakat, fogalmakat.
A kötetben szereplő tanulmányok a nyelvészet sok területéről sokféle szemléletben készültek. Vannak ebben a kötetben neurolingvisztikai, nyelvtörténeti, szociolingvisztikai írások, a 20. század több különböző nyelvtani elméletének szellemében fogant gondolatok.
A kötet főtémája a nyelv mibenléte és működtetése. Ezek fölött áll a kommunikáló ember. A kommunikálás élettere és éltetője pedig az anyanyelvi közösség. Anyanyelvünk a nyelvközösség tagjainak anyanyelvi készségében él.
A könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál.
Az utókor emlékezetében Baróti Szabó Dávid (1739–1819) elsősorban mint költő, műfordító és a nyelvújítás előfutára él. Azonban ő írta az első egynyelvű, magyar rokon értelmű szavak értelmező szótárát is. 1792-ben jelent meg a „kínálati szótárként” is felfogható Kisded szó-tár második kiadása Kassán.
A Latin synonymika a latin nyelv rokon értelmű szavainak szótára. Először a magyarországi latinoktatás fénykorában, 1892-ben jelent meg. Összeállítója Burián János (1852–1926) nagy hírű klasszika-filológus, tudós, korának legnépszerűbb iskolai latin–magyar és magyar–latin szótárának az összeállítója.
A Madárnévkalauz a tudományos madárneveket magyarázza, a Kárpát-medence összes madárfaját tárgyalja, további félszáz egzotikus madarat is ismertet. A rendszertani változtatásoktól független, a madárélet színes világába kalauzol, a fajmeghatározásban is segítségül szolgál. Bepillantást nyújt a madártan történetébe, figyelmeztet a madárvédelem fontosságára. Egységes névcikkei könnyen áttekinthetők.
A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak.
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit.
A Magyar grammatikai gyakorlókönyv az egyetemi leíró magyar nyelvtan kurzusainak közel ezer feladatsorát tartalmazza – a teljességre törekedve. A változatos, színvonalas gyakorlatok magabiztos nyelvi elemzésre készítik fel az egyetemi hallgatókat és a gyakorló magyartanárokat. A Megoldások fejezet segítségével a könyv használói önállóan is kipróbálhatják tudásukat, ellenőrizhetik nyelvi elemzőképességüket, teljesítményüket.
Honti László legújabb kötete is a magyar nyelvtörténet rejtelmes világába vezeti be az olvasót. Korábban jelent meg egy 17 cikket tartalmazó válogatása, Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel. Legújabb kötetében 18 írást olvashatunk a magyar nyelv történetének problémás jelenségeiről.
Napjainkban a magyar nyelvbe egyre több idegen eredetű és hangzású szó vegyül, szóhasználatunk pedig egyre szegényesebb, ezért fontos, hogy legyen olyan magyar szótár, amelyből gazdagíthatják szókincsüket a diákok. Könyvünk olyan szavakat tartalmaz, melyek néhány évtizede, vagy esetleg régebben a magyar nyelv beszélői számára mindennaposak és jól ismertek voltak, mára azonban a tanulóifjúság alapszókincsének a peremére szorultak. A Magyar szókincsbővítő diákszótár jellegénél, méreténél fogva és a feldolgozott szóanyag mélységét illetően elsősorban a 10-14 éves diákok számára készült. E korosztály szókincsbővítését, anyanyelvi kompetenciájának a fejlesztését szolgálja.
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon többnyire a marketing, illetve a gazdaságtudomány eszközeivel és nézőpontjából vizsgálja a márkák tulajdonságait. A márkák (pontosabban a márkanevek) ugyanakkor nyelvi jelek is: szókészletünk és mentális lexikonunk részei.
Márkanevekkel lépten-nyomon találkozunk: az utcán sétálva, okostelefonunkon böngészve vagy éppen egy vendéglőben ülve. Habár a találkozások a márkák neveivel mindennaposak, sokunkban kérdések is megfogalmazódnak velük kapcsolatban – például a Balaton-felvidék egyik legendás éttermében ülve, egy ismert pincészet hideg vörösborát kortyolgatva.
A kötet 300 jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás – összefoglaló szóval szólásmondás – jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
Gyakran nem az okozza a bajt, amit mondunk, hanem az, ahogy mondjuk. Ez a könyv arra keresi a választ, hogy a beszélgetőpartnerek kölcsönös odafigyelése és jóindulata esetén is miért siklik félre sokszor egy beszélgetésünk, és ennek következtében, hogy mehet tönkre a kapcsolatunk a párunkkal, barátunkkal vagy munkatársunkkal. A nyelvészet világába most először bepillantó nyelvszakos egyetemistáknak különösen hasznos olvasmány.