Irodalomtörténet
Az Arany kritikai kiadás keretein belül négy részre tervezett alsorozat készül Arany János széljegyzeteiből. A kötetek törzsanyagát a nagyszalontai Emlékmúzeumban fennmaradt Arany-könyvtár margináliái képezik, de bekerülnek a magyarországi közgyűjteményekben (MTAK, OSzK) fennmaradt néhány kötet jegyzetei is.
E kötetben Féja Géza írói portréi, irodalmi műveket, színdarabokat bemutató írásai és kritikai vitacikkei kaptak helyet. A száznál több írás a 20. század első felének magyar irodalmához kötődik; a századforduló tájától 1944-ig tart a felölelt idő.
A JATE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék rendezésében 1996. október 29-30-án került sor a Leopardi Visto Dagli Ungheresi (Leopardi magyar szemmel) című konferenciára. A kötet a konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, olasz és magyar nyelven.
Lebilincselően izgalmas, élvezetes és katartikus olvasmány ez a levelezés, amelyet hatalmas ismeretanyagot közvetítő jegyzetek egészítenek ki. Szép számmal olvashatunk újdonságokat is, amelyek közül nem egy szenzációszámba megy.
Az ember tragédiájának enciklopédiája – ez ennek a szótárnak a műfaja, s bár kissé nagyképűnek tűnik, arra utalunk ezzel, hogy az itt közölt 372 címszóba sűrített ismeretanyag jóval több, mint egy átlagos Tragédia-kiadás jegyzetapparátusa. A kisebb-nagyobb terjedelmű szócikkek nemcsak Madách rendkívüli műveltségéről adnak tanúságot, de részleteikben is meghökkentőek.
Bár Az ember tragédiája kétségtelenül a főmű, s helye vitathatatlan a magyar irodalmi kánonban – a Madách-életmű egészének ott kell lennie legfontosabb irodalmi ismereteink között, magyar irodalmi műveltségünk, Az ember tragédiája igazi beépülése kultúránkba csakis az egész Madách-életmű megismerése által lehet teljes és eredményes.
Az athéni Aischinés első törvényszéki beszéde Kr. e. 346/5-ben egy állítólagos egykori férfi prostituált, Timarchos ellen íródott, aki hiába számított tapasztalt és jó kapcsolatokkal rendelkező politikusnak, züllött múltja miatt Aischinés mégis alkalmassági vizsgálatot indított ellene. Bár szilárd bizonyítékkal nem tudta alátámasztani vádjait, színes történetek és ravaszul megválasztott érvek révén mégis polgárjogának elvesztésére ítéltette Timarchost.
Rendhagyó és formabontó magyar irodalomtörténet – lexikon formában. Összesen 655 szócikkben 332 magyar író műfajilag változatos szépirodalmi könyvét 52 szócikk-író ismerteti. A hagyományos írói pályaképek helyett a kézikönyvben egyedi könyvek rövid, orientáló és informatív ismertetéseivel találkozik az olvasó.
Ez a könyv azoknak a fiataloknak szól, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit.
A kötet esettanulmányok segítségével igyekszik bemutatni a gyerekirodalom közvetítettségének összetett kontextusait. A gyerekirodalmi műfajok (állatmese, gyereklíra stb.), a film, a képregény, az iskola mint médium, a 19-20. századi és a kortárs gyerekirodalmi sajtóintézmények és -műhelyek, a politikai ideológiákat közvetítő gyerekirodalom példáin keresztül a kötet szerzői sokféleképpen igyekeznek a gyerekirodalom és medialitás kapcsolatára irányítani a figyelmet.
Életre szóló párja mesél e kötet lapjain Varga Domokos páratlan írói munkásságáról, a történelemmel egybefonódó személyes életük megannyi részletéről, és eddig közre nem adott vallomások, börtönben született versek, levelek segítségével mutatja be az 1956-os eseményeket és az azt követő megtorlás időszakát. S ami a legfontosabb: két ember halálig tartó szerelmes szövetségét.
A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben.
Most, amikor sokakat követve belekezdünk Hérakleitosz töredékeinek folyamatos interpretációjába, mely tulajdonképpen szemtelenség nagyjából két és fél évezred értetlenségével dacolón, abban a reményben tesszük, hogy van esélyünk a célunk elérésére.
Azon túl, hogy legelőször is nyelvi képződmény, az irodalmi műalkotásnak nincs időtlen lényege. Ugyanakkor minden nagy korszakban lényegi ismérvek alapján tekintünk műalkotásnak egy szöveget. Az értelmezés gyakran mégis úgy lát munkához, mintha már mindig is tudná, mi és miként tesz műalkotássá egy szöveget, sőt, mintha eleve elintézett kérdés volna, hogy mi számít műalkotásnak egyáltalán. Kivált pedig nagy műalkotásnak.
Általában úgy hisszük, ismerjük Mikszáthot. De talán mégsem – eléggé. A kötet írásait végiglapozva megállapíthatjuk, hogy a 19. század végétől alkotó Mikszáth, folyamatosan, egészen napjainkig meghökkentően modern író maradt. Ha átolvassuk ezt a kötetet, bizonyossá válik, hogy már kortársai is meglátták kiragyogó tehetségét, írásművészetének sok-sok új vonását...
A válogatáskötet az irodalomtörténész szerző legjobb műértelmezéseit, szoros szövegelemzéseit, illetve neves kollégái monográfiáiról szóló legfontosabb szakkritikáit tartalmazza. Kármán József, Berzsenyi, Vörösmarty, Kazinczy a klasszikus magyar irodalom korszakát idézik, ám Szerb Antal, Borbély Szilárd és Péterfy Gergely elvezetik az olvasót a modernség korán át egészen a kortársak világáig.
A színháztörténet modernitást lezáró műve, amely a színházat még Isten-kérdésnek fogja fel, minden bizonnyal Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája, amely A játszma vége tökéletessé csiszolt metafizikai sakkjátékszínházban teljesedik be. A drámairodalom Beckett után szakít ugyan a több évezredes metafizikai genealógiával, de nem a színház; több olyan alkotót ismerünk ugyanis – Jeles András, Silviu Purcãrete, Romeo Castellucci –, akik a theatrum theologicum bűvkörében alkotnak: számukra a színházi előadás a létezés kozmikus kérdéseinek a közösségi rítusa.
Móricz Zsigmond születésének 60. évfordulóját követően jelent meg e könyv első kiadása, 1939 kora őszén. Az író még élt, alkotott, terveket szőtt ekkor...
A köztudatban úgy van jelen Litkei Erzsébet, akit Móricz Zsigmond a műveiben Csibének, majd Árvácskának nevezett, mint az író modellje és nevelt lánya. De az utóbbi időkben felbukkanó naplók, levelek és visszaemlékezések azt igazolják, hogy szerepe Móricz életében jóval jelentőségteljesebb volt ennél.
E kézikönyv elsősorban az érettségi előtt álló diákokon szeretne segíteni, de haszonnal forgathatják az egyetemi hallgatók is, és mindazok az irodalombarátok, akiket a műveken túl az azokat létrehívó társadalmi és szellemi közeg is érdekel.
Gergye László ismeretlenebb oldaláról mutatja meg nekünk Kazinczyt, eddig kevéssé méltatott neoklasszicista lírai költészetét elemzi, lehetőséget teremt arra, hogy Kazinczyt a rokokó líra válfajaként ismert gráciaköltészet művelőjeként értsük.