Irodalomtörténet
Nem csak irodalomra reflektáló esszéket, hanem színikritikát, táncesszét is talál az olvasó ebben a kötetben. Beszélgető irodalomtörténeti sorozatot mutat be a szerző, biblioterápiás hitvallást, többféle hangon szóló és oldalról közelítő szövegeket, vagyis variációkat a beleérzés és együttérzés, a kölcsönösség és a párbeszéd, a részvétel és részvét, a kultúrában való együttlét érzéki eseményének, élményének visszaadására.
Az élet értelme a tündérmesékben Bárdos József negyedik kötete a tündérmesékről. Valamennyire jellemző, hogy egyszerre szól a szakemberekhez és az érdeklődőkhöz, azaz minden érintetthez, a pedagógusokhoz és a szülőkhöz is. Ebben a munkájában azt veszi számba, hogy miképpen segíthetik a tündérmesék a mai, megváltozott, nagyvárosi térben és időben tébláboló, a virtualitásba és a plázavilágba menekülő fiatalokat, hogy rátaláljanak saját útjukra, hogy életük eseményeinek ne csak véletlenszerű szereplői, hanem tudatos alakítói, megélői legyenek.
A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még inkább a rendszerváltás után) vált nyilvánossá e problémakör. E könyv egyik tétje éppen az, hogy ezt a széles körben kialakult nézetet eloszlassa, illetve pontosítsa, és bemutassa, hogy a háború utáni másfél évtizedben milyen módon ábrázolták a vészkorszakot a magyar irodalomban.
A vajdasági Szenttamáson született író 1993-ban költözött Magyarországra és 2002-ben halt meg a szegedi klinikán. Sikeres pályafutása során ismert és elismert alkotó lett.
Pirandello ma ismét jelenség. Mondhatni: divat. Nem szűnő érdeklődéssel kutatják. Értékelik és újraértékelik, és ezek intenzitása, gyakorisága és a szembenálló nézetek feszültsége láttán felmerül a kérdés: mi ennek az oka? Milyen történelmi távlatot nyert az utókor, amiből ennyire sürgető Pirandello újrafelfedezése?
A tankönyv orientációs segítséget kínál a jelenkori irodalomtudományi diszkussziókban gyakran használt, de még a szakmai közönség számára sem mindig egyértelmű alapfogalmak között, mint pl. hermeneutika, strukturalizmus, dekonstrukció, diskurzusanalizis, új historizmus, intertextualitás, rendszerelmélet, gender stb.
Az emlékiratíró Kaizler Anna 1910-ben ment feleségül Ady Endre öccséhez, Ady Lajoshoz. Ekkor már ismerte Ady Endrét is, a Párizsból hazatérő költővel 1909 pünkösdjén találkozott, abban az időben, amikor igen felkapott volt a Nemzeti Színház épületében lévő Szikszay vendéglő…
A legendás neveket – például Táncsicsét, Vasváriét – nem elég március idusán emlegetni, miközben életművük intő szavára alig figyelünk, és a XIX. század velük rokon, hazai plebejus, radikális gondolkodóinak, forradalmárjainak, íróinak életművét nemegyszer a méltatlan feledésnek engedjük át.
1981-ben jelent meg Az ókeresztény egyház és irodalma című kötet első kiadása, 1988-ban a második. Az azóta eltelt közel két évtized számos változást, új felfedezéseket, vitatott kérdések eldöntését hozta magával, amik szükségessé tették az átdolgozást.
1981-ben jelent meg Az ókeresztény egyház és irodalma című kötet első kiadása, 1988-ban a második. Azóta eltelt másfél évtized számos változást, új felfedezéseket, vitatott kérdések eldöntését hozta magával, amik szükségessé tették az átdolgozást.
A kötet Csukás István életrajzi regénnyé terebélyesedett vallomása. Megszólaltatja a költőt, aki a Koromcsillag és A felidézett toronyszoba című kötetekben teremtett az egyedi életutakban gazdag magyar irodalomban is különlegesnek számító hangot...
Rendhagyó önéletrajzi regényében Gabriel García Márquez felnövésének és íróvá válásának történetét meséli el. A könyv különlegessége, hogy feltérképezi a világhírű író műveinek hátországát, bepillantást enged a művek önmagában is regényes keletkezéstörténetébe.
A kötet Babits Mihálynak a Fogarasi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban töltött három éves tanári pályáját mutatja be.
Pilinszky János 1977-ben megjelent Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye egy fiktív párbeszéd, alapja azonban egy valóságos találkozás. A költő Párizsban látta Robert Wilson társulatának A süket pillantása című emblematikus színházi előadását, amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky később személyesen is megismerkedett és barátságot kötött a színésznővel, akivel többször találkozott Párizsban.
Valódi irodalmi csemege Réz Pál és Parti Nagy Lajos könyve, a Bokáig pezsgőben. Az 2015-ben 85 éves Réz Pál 1952-től volt a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztője. A kötet nem egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról: írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.
Borbándi Gyula a magyar emigráns irodalom egyik legjelentősebb alakja. Alkotói munkássága mellett történészi és szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő, a Látóhatár (később Új Látóhatár), valamint a Szabad Európa meghatározó szervezője, publicistája. A magyar emigráció életrajza 1945–1985 című írása hiánypótló fontosságú. Petrik Béla monográfiája egy közel százéves életút méltó összegzése.
Giosue Carducci volt az olasz irodalom utolsó minden szempontból klasszikus költője, egyszersmind első Nobel-díjasa. Az első magyar Carducci-monográfia végigkíséri a költő pályaívét az ifjúkori szárnypróbáktól az érett remekműveken át az utolsó versekig.
A két sorozatra tervezett Carmina Horatiana című munkánk első darabjaiban azt tűztük ki célul, hogy feltérképezzük a horatiusi óda 17-18. századi interpretációjának és recepciójának történetét, így keresve választ arra a kérdésre, mi is a horatianizmus. Az első kötet első részében a horatiusi ódaköltészetben fellelhető politikum és poétikum viszonyait vizsgáltuk a költőnek főként a 16-18. századi kiadások szinte elmaradhatatlan életrajzi összefoglalói, valamint a politikum (és a privatum) világához tartozó verseknek (Augustushoz és Maecenashoz, valamint Vergiliushoz) sokszínű értelmezése alapján.
A két sorozatra tervezett Carmina Horatiana című munkánk első darabjaiban azt tűztük ki célul, hogy feltérképezzük a horatiusi óda 17-18. századi interpretációjának és recepciójának történetét, így keresve választ arra a kérdésre, mi is a horatianizmus. Jelen kötetünk a horatiusi elmélkedő privatum felé kíván fordulni, s olyan nagy témák feltérképezésére igyekszik vállalkozni, mint a horatiusi carmenekben ismétlődő elmúlásgondolat (mors) s az ezzel összefüggő időszemlélet (tempus), amely a privatum recepciójának legkedveltebb s a legtöbbször visszatérő elemei.