Leírás
„A 'magyar pedálos cimbalom', mint hangszercsaládjának legfejlettebb változata az 1860-as és 1880-as évek között alakult jellegzetesen magyarrá, Schunda Vencel József hangszergyártó révén, aki a híres fúvós hangszert, a tárogatót is tökéletesítette.
A Schunda-előtti időkben a magyar cimbalom is kicsi volt, mint ma is létező régi rokonai: a perzsa vagy görög santur, az angol hammer dulcimer vagy a német-svájci hackbrett. Mai modern hangját és formáját azonba a XX. században érte le, hála az idősebb és az ifjabb Bohák Lajosnak, akik tovább fejlesztették Schunda hangszerét. Mára a Bohák-cimbalom fogalom az egész világon, főleg a kárpát medencében, ahol szinte minden országban játszanak is rajta.
A cimbalom történetének legszebb és legfontosabb szakasza a magyar nemzeti romantika, a verbunkos zene virágkorának idejére esik, amikor a cimbalom, azaz a "magyar zongora" szinte minden polgári család otthonában megtalálható volt és az akkor közkedvelt melódiákat játszották rajta.
A cimbalom megszületését és megszerettetését olyan nagyszerű művészek, tanárok segítették, mint: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Blaha Lujza, Allaga Géza, Kun László, Fodor Janka, és olyan híres cigányzenészek, mint: Pintér Pál, Pintér György, Bertik Sándor, Makai Pál, Rácz Aladár és Balogh Elemér.
Magyarországon 1890-től tanítanak klasszikus zenét cimbalmon, de máig élő hagyomány a falusi népzene és a városi cigányzene megszólaltatása is.”
A Schunda-előtti időkben a magyar cimbalom is kicsi volt, mint ma is létező régi rokonai: a perzsa vagy görög santur, az angol hammer dulcimer vagy a német-svájci hackbrett. Mai modern hangját és formáját azonba a XX. században érte le, hála az idősebb és az ifjabb Bohák Lajosnak, akik tovább fejlesztették Schunda hangszerét. Mára a Bohák-cimbalom fogalom az egész világon, főleg a kárpát medencében, ahol szinte minden országban játszanak is rajta.
A cimbalom történetének legszebb és legfontosabb szakasza a magyar nemzeti romantika, a verbunkos zene virágkorának idejére esik, amikor a cimbalom, azaz a "magyar zongora" szinte minden polgári család otthonában megtalálható volt és az akkor közkedvelt melódiákat játszották rajta.
A cimbalom megszületését és megszerettetését olyan nagyszerű művészek, tanárok segítették, mint: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Blaha Lujza, Allaga Géza, Kun László, Fodor Janka, és olyan híres cigányzenészek, mint: Pintér Pál, Pintér György, Bertik Sándor, Makai Pál, Rácz Aladár és Balogh Elemér.
Magyarországon 1890-től tanítanak klasszikus zenét cimbalmon, de máig élő hagyomány a falusi népzene és a városi cigányzene megszólaltatása is.”
Balogh Kálmán cimbalomművész
Közreműködik:
Czutor Róbert – cimbalom
Radics Ferenc – prím
ifj. Czutor Zsolt – prím
Kökény Csaba – hegedű
Suki Antal – klarinét
Rácz József – klarinét
Matyi Gábor – cselló
Horváth Sándor – brácsa
Radics Tamás – bőgő
Játékidő: 53 perc
Paraméterek
| Szerző | Czutor Róbert |
| Cím | Magyar cimbalom (CD) |
| Kiadó | Hagyományok Háza |
| Kiadás éve | 2002 |
| Formátum | Audio CD |
| ISBN | HH-0010 |
Tartalom
1. Ismeretlen szerző: Cirkusz polka
2. Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia
3. Variációk egy román mulató énekre
4. Miskolci Balogh János: Emlékezés Balogh Elemérre
5. Liszt Ferenc: XIV. Magyar Rapszódia
6. Variációk egy román dallamra
7. Ismeretlen szerző: Asztali muzsika a-mollban
8. Radics Gábor: Koncert friss
9. F. Chopin: Valse