„Ebben a kötetben 40 évi fordítói munkásságom gyümölcseit kapja kézhez a Kedves Olvasó, és ha csak megközelítőleg annyi örömet és élvezetet talál e versek olvasásában, mint fordítójuk e kötet megálmodásában, nos, ez csak újabb rábólintás lesz az én régtől vallott igazamra: egyetlen nép szellemiségét, lelkiségét, művészetét sem szabad azonosítani az őt megnyomorító és elaljasító politikai rendszerrel. Az ilyen esetekben egyenlőségjelnek nincs helye, és nem is lesz soha.”
Galgóczy Árpád
„…A vers hangulata is magával ragadott, olyan szép ritmusa, olyan tiszta rímei voltak, hogy az volt a benyomásom: érzem, értem az egészet. Hát ha még tudtam volna, hogy ez a versélmény lesz az elindítója majdani műfordítói pályámnak!... Ha tudtam volna, hogy, ha áttételesen is, életem egyik legnagyobb ajándékát kaptam – a rabtartóimtól…
Válja sokáig nézett mosolyogva, láthatóan élvezte a vers rám gyakorolt hatását. Aztán hirtelen elkomolyodott, és ezt mondta csendesen:
– Hamarosan tökéletesen megtanulsz oroszul, hazamégy, és egyszercsak olvassuk: Lermontov költeményét magyarra fordította Galgóczy Árpád. Nem rossz, mi?...”
(Részlet Galgóczy Árpád A túlélés művészete című Gulág-regényéből)