„…magam titkos szobája”
Paraméterek
Szerző | Solymosi Tari Emőke |
Cím | „…magam titkos szobája” |
Alcím | Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai |
Kiadó | Hagyományok Háza |
Kiadás éve | 2007 |
Terjedelem | 151 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 7363 23 8 |
Eredeti ár:
2.500 Ft
A kék kalap című Lajtha-vígopera születésének története, sorsa, a létrejöttében érdekelt írók nemzetközi kapcsolatai, befejezésének és színpadra vitelének viszontagságai izgalmasan tanulságos képet festenek szövegszerzők, fordítók, zeneszerzők, előadóművészek kapcsolatairól, együttműködéséről, a mű befejezésének és színpadra léptetésének izgalmairól.
|
|
|
Leírás
A kék kalap című Lajtha-vígopera születésének története, sorsa, a létrejöttében érdekelt írók nemzetközi kapcsolatai, befejezésének és színpadra vitelének viszontagságai izgalmasan tanulságos képet festenek szövegszerzők, fordítók, zeneszerzők, előadóművészek kapcsolatairól, együttműködéséről, a mű befejezésének és színpadra léptetésének izgalmairól.
Solymosi Tari Emőke tanulmánya egyenes és logikus, világos szerkezetben építi fel, fejti ki a mű létrejöttének összetevőit, szakaszait. Előadásában világossá válnak a spanyol szövegíró, Madariaga, a magyar fordító, Dalos László, a magyar zeneszerzők, Lajtha László és Farkas Ferenc munkájának eredményei. Széles körű történeti áttekintésben tárja fel a végül is vígoperának nevezett és született mű több évszázados leszármazásának, műfaji rokonságának, karaktereinek terebélyes családi körét. Jól működő zenei érzékenység és filológiai-kutatói felkészültség segíti a benső összefüggések színpadi működésének bemutatásában. Különös figyelmet érdemel Lajtha László emberi tartalmú és vonzatú esztétikájának érintése. Olyan becses vonás, amely a színpadi világ értelmét és örömét jelenti.
Dr. Ujfalussy József lektor
Hagyományok Háza, 2007.
Írta: Solymosi Tari Emőke
Kapcsolódó kiadvány:
Tartalom
Bevezetés
Lajtha László, a nemzeti és nemzetközi mester
Az életút összefoglalása és arckép vázlat
A kék kalap keletkezéstörténete
A tervezés időszaka
A munka megkezdése
Madariaga, a munkatárs
A kék kalap: a belső menekülés lehetősége
„…magam titkos szobája”
A kék kalap pszichológiai szerepe a gyűjtőutakon
Álom és valóság
A hangszerelés időszaka és újabb operatervek
Az opera sorsa a zeneszerző halála után
A hangszerelés befejezése
Bemutatótervek és a fordíttatás viszontagságai
A bemutatók
A rádiós ősbemutató
A színpadi ősbemutató
A magyarországi színpadi bemutató
„Az eltűnt szépség nyomában”
Lajtha László esztétikája, A kék kalap zenetörténeti kapcsolódásai
Neoklasszicizmus vagy „új-humanizmus”?
Népzene és európaiság
XVII-XVIII. századi inspiráció
A történet
Bábszerűség
Lajtha és a bábművészet
A szereplőcsoportok és a figurák beléptetésének rendje
A kék kalap cselekménye és zenéje
Az opera zenéjéről általában
Az I. felvonás
A II. felvonás
A vaudeville
Idézetek
Johann Sebastian Bach
Mendelssohn
Debussy
Beethoven
A zenei kéziratok
A zongorás fogalmazvány
A partitúra-kézirat
Lajtha László vígoperájának legfontosabb adatai
Befejezés
Felhasznált irodalom
Az idézett levelek jegyzéke