L'Harmattan Kiadó
A kötet Bartók Béla 1936-os kis-ázsiai népzenei gyűjtőútjának eredményeit mutatja be. Magyar nyelven a mű most jelenik meg először, és elsőként tartalmazza a török versszövegek magyar fordítását, valamint a gyűjtés hanganyaga is először jelenik meg az interneten, a monográfiával egy időben. Hosszú szünet után ez volt Bartók első és egyben utolsó terepmunkája. A török népzene később is annyira foglalkoztatta, hogy Amerikába való emigrálása előtt komolyan gondolkozott a törökországi letelepedésen.
Napjaink aktuális témája a közoktatás tartalmi-módszertani megújítása. A folyamatos fejlesztésekben kitüntetett szerepe van mind a gyakorló tanároknak, mind az iskolai és iskolán kívüli műhelyeknek. Az eredményes munkában kulcsfontosságú a szakmai párbeszéd, a tapasztalatcsere...
A szerző a kötet empirikus fejezeteiben a magyar regionális fejlődés meghatározó tényezőinek (az agglomerációnak, az emberi tőkének és a kreativitásnak, az egyetemeknek és a nemzetközi vállalatoknak) a szerepét újszerű megközelítésekben ismerteti meg az olvasóval.
A tanulmánykötetben bemutatott terápiák között szerepelnek specifikus problémák kezelésére irányuló módszerek (pl. a borderline személyiségzavarra irányuló dialektikus viselkedésterápia, a stresszhelyzetek hatékony kezelését célzó MBCT, a traumafeldolgozásra irányuló brainspotting módszere) és más, a célcsoport tekintetében változatosabb képet mutató eljárások (pl. sématerápia, MBSR, együttérzés fókuszú terápiák, elfogadás- és elköteleződésterápia), illetve kitérünk egy párterápiában hatékonyan használható módszerre, az integratív viselkedéses párterápiára is.
Ebben a tanulmányban a budapesti injekciós droghasználókról szólunk elsősorban – azért csak róluk, mert megfelelő információk róluk állnak rendelkezésre. Külön kiemelten tárgyaljuk a nyílt drogszcéna kialakulását, amely Budapest egyik kerületében jól láthatóan jelen van, a kapcsolódó illegális „belövőszobákkal” együtt...
Jankó János a 19-20. század fordulójának kiemelkedő jelentőségű néprajzkutatója, akinek munkássága meghatározó a magyar néprajztudomány bizonyos területein.
Iancu Laura könyvében a moldvai Magyarfalu katolikus lakosságának vallási életét mutatja be. A helyi vallási rendszer alapvető elemeinek (lélekhit, halottkultusz, természetfeletti lények, szakrális terek és tárgyak, szentelmények stb.) vizsgálata mellett a hazai néprajzkutatásban kevéssé vizsgált jelenségek elemzésére is sor kerül.
Németh Dávid munkája összefoglaló mű, ami azzal az igénnyel íródott, hogy teljes körűen az olvasó elé tárja azokat a legfontosabb didaktikai és szakmódszertani ismereteket, amelyek a református hit- és erkölcstan tantárgy – felső tagozatos és középiskolai szinten történő – szakszerű és a mai kornak megfelelő tanításához elengedhetetlenek.
A kötetbe válogatott kilenc komédia ebben a fordításban itt jelenik meg először nyomtatásban. Ilyen értelemben a gyűjtemény hiánypótló, és hozzájárulhat a szerző magyarországi recepciójának további gazdagításához. A darabok fő témája mindenütt a szerelem, a meglepetésként, váratlanul feltámadó vonzalmak és a velük járó bonyodalmak, amelyeket Marivaux az olasz népi kultúra és a francia színház legjobb tradícióit folytatva mutat be.
A MAT fontosnak tartotta a 2016 decemberében megtartott tanácskozás anyagát e kötetben megjelentetni, hiszen vannak egyéni kezdeményezések, jó gyakorlatok, nemzetközi kutatások, melyek hasznosak lehetnek a tenni akaróknak. Fontos, hogy minél több szakember rendelkezzen pontosabb információkkal és legyen képes hatékony intervenció megtervezésére, végrehajtására.
A tanulmánykötet Gyimesben, a romániai Hargita és Bákó megyék három településén (ezek közül is elsősorban Gyimesközéplokon) öt éve folyó vizsgálatok első összefoglaló eredményeit tartalmazza.
Miért van az, hogy számtalan mesemotívum, mesei fordulat van jelen a régiség olyan leírt szövegeiben, amelyeket egyáltalán nem tekinthetünk meséknek? Honnan erednek és hogyan csoportosíthatóak a mesemotívumok? Mi volt a mesék közösségi, társadalmi szerepe? El tudta-e különíteni a XIX. század előtti (szóbeli) elbeszélői gyakorlat a meséket a hiedelem-elbeszélésektől vagy más formáktól?
A könyv a szerző egyetemi felsővezetőként és a hazai felsőoktatási ágazat irányítására rálátó országos testületek és szakértői csoportok tagjaként szerzett gyakorlati tapasztalatain, valamint többéves kutatásán alapul. Ahogy a kutatás, a mű is hiánypótló a magyar tudományban és az oktatásban egyaránt.
Két éve hunyt el Kocsis Zoltán (1952–2016), a Liszt Ferenc-díjas, kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, aki a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja volt.
A diszkrimináltak eme második világháború utáni panorámája nem a szorosabb értelemben vett „börtönvilág Magyarországon”. A börtönbüntetésre ítélteken kívül ugyanis – bírósági bizonyítás nélkül – tízezrek raboskodtak éveken át internáló vagy kényszermunkatáborokban...