Lelkiismeret és iskola
Paraméterek
| Szerző | Horváth H. Attila |
| Cím | Lelkiismeret és iskola |
| Kiadó | Pannon Egyetemi Kiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 154 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9696 40 2 |
Eredeti ár:
1.600 Ft
|
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent napjainkban a lelkiismeret; hol, miben mutatkozik meg a jelenléte. Milyen hatással van az iskolai erkölcsi szocializáció a diákok erkölcsi fejlődésére, és különös tekintettel a lelkiismeretükre? |
|
|
|
Leírás
Ez a könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent napjainkban a lelkiismeret; hol, miben mutatkozik meg a jelenléte. Ebből a felvetésből további kérdések is adódnak: milyen szerepe van a lelkiismeretnek az erkölcsi ítéleteinkben, szélesebb értelem a döntéseinkben, cselekvéseinkben. Mennyire érhető tetten e belső jelzőrendszernek a működése mai világunk létezés típusaiban? Milyen hatással van az iskolai erkölcsi szocializáció a diákok erkölcsi fejlődésére, és különös tekintettel a lelkiismeretükre? Hogyan ragadható meg a lelkiismeret, lehet-e fejleszteni?
Először a lelkiismeret különböző értelmezéseit tekintem át és megadom, hogy ezek alapján a könyv milyen lelkiismeret-fogalmat használ. A következő fejezetben azt vizsgálom – Bauman (2002b) tipológiája alapján –, hogy milyen típusjegyekkel írható le napjaink embere, és ezeknél a típusoknál, hogyan van jelen, vagy miért hiányzik a lelkiismeret. Hozok egy film-példát is annak bizonyítására, hogy globalizált világunkban mennyire jellemzőek ezek a bemutatott típusok, és az alkotáson keresztül elemzem, hogyan, mennyire mutatható ki a lelkiismeret működése a vizsgált típusok cselekvéseiben.
Ezek után rátérek az iskola világának a problémánk szerinti vizsgálatára. Összefoglalom az erkölcsi szocializáció működését abból a szempontból, hogy ki rendelkezik a nevelés jogával. Rövid áttekintést adok arról, hogy a gyermeki jogokat figyelembe vevő iskoláztatás számára Európa-szerte milyen tantervi-tartalmi problémák vetődnek fel az erkölcsi szocializáció és az állampolgári nevelés tekintetében. Számba veszem azt is, hogy milyen jelzések jönnek a hazai iskolák belső világából. Bemutatom az erkölcsi kompetenciához kapcsolódó fontosabb kísérleteket, kutatásokat, és külön foglalkozom a dilemma-viták szerepével az erkölcsi nevelésben.
Terjedelmes fejezetet szánok egy korábbi empirikus kutatásom másodelemzésének: Tanulói megjegyzések részletes analízisével tárom fel, hogy milyen kép, milyen felfogás él a serdülőkben a lelkiismeretről. Külön kitérek a barátság kérdésére, mert a hivatkozott kutatás is megerősítette, hogy a tizenévesek számára az egyik meghatározó érték a barátság, és a leginkább elutasított cselekvés a barát elárulása. Egy lehetséges modell – kutatócsoportunk modelljének adaptált változata – segítségével is értelmezem a tanulói kommentárokat. Így jutok el ahhoz a következtetéshez, hogy a lelkiismeret mint kognitív és érzelmi konstrukció figyelembevétele, fejlesztése jóval nagyobb szerepet kell hogy kapjon napjaink tanítási-tanulási folyamatában.
A szerző
Lektor: Mátrai Zsuzsa
Tartalom
1. BEVEZETÉS
2. A LELKIISMERET ÉRTELMEZÉSEI
2.1 A fogalom rövid története
2.1.1 Az antik lelkiismeret
2.1.2 A keresztény lelkiismeret
2.1.3 A modern lelkiismeret
2.1.4 A pszichoanalitikus értelmezés
2.1.5 A neofreudizmus felfogása
2.1.6 A lelkiismeret fogalmának értelmezése, használata a hazai kézikönyvekben
2.2 A könyv lelkiismeret-fogalma
2.3 Összegzés
3. A LELKIISMERET NAPJAINKBAN
3.1 Napjaink emberének típusjegyei
3.2 Típusok és lelkiismeret
3.3 Egy példa: a négy típus lnárritu Bábel c. filmjében
3.3.1 A turista: Susan és Richard
3.3.2 A játékos: Akhmet és Juszuf
3.3.3 A csavargó: Arnelia és Santiago
3.3.4 A bámészkodó: Chieko és Haruki
3.4 Összegzés
4. A LELKIISMERET AZ ISKOLÁBAN
4.1 Erkölcsi szocializáció az iskolában
4.1.1 Tantervi-tartalmi problémák
4.1.2 Az iskola belső világának jelzései
4.2 Erkölcsi vizsgálatok serdülők körében
4.2.1 Az erkölcsi kompetenciával kapcsolatos kísérletek és kutatások
4.2.2 A hazai megközelítések a tanulók erkölcsi szocializációjában
4.2.3 Dilemma-viták szerepe az erkölcsi nevelésben
4.3 Összegzés
5. A LELKIISMERET A TANULÓI MEGJEGYZÉSEKBEN
5.1 Az adatvétel bemutatása
5.1.1 A minta kialakítása
5.1.2 Az adatfelvétel módja
5.1.3 Az alkalmazott eszköz
5.1.4 A kiválasztás szempontjai
5.1.5 A vizsgálat módszere
5.2. Lelkiismeret, becsület, csalás
5.2.1 Az érintett szituációk elemzése
5.2.2 A lelkiismeret értelmezése a megjegyzésekben
5.3 Egy meghatározó érték: A barátság
5.3.1 A barátságra vonatkozó állítások halmaza
5.3.2 Barátságtípusok
5.3.3. A barát elárulása
5.3.4 Szituációk és barátság
5.4. Egy lehetséges modell
5.5 Összegzés
IRODALOM
MELLÉKLETEK
1. A kérdőív
2. A kérdőív itemjeihez fűzött megjegyzések korábbi elemzése
3. Az egyes szituációkhoz fűzött megjegyzések típusok szerint
4. A modell első változata
5. A második szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja
6. A harmadik szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja
7. A negyedik szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja
8. A hatodik szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja (nem, osztály, település szerinti bontásban)
9. A kilencedik szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja (nem, osztály, település, osztályközösség szerinti bontásban)
10. A tizenhatodik szituációra adott válaszok összehasonlító (1998 és 2004) grafikonja
11. A barátságra vonatkozó tanulói megjegyzések az 1-4. szituációhoz kapcsolódóan
12. A lelkiismeret kifejezést tartalmazó tanulói megjegyzések