Lélektani típusok
Paraméterek
| Sorozat | C. G. Jung összegyűjtött munkái |
| Szerző | Jung, Carl Gustav |
| Cím | Lélektani típusok |
| Alcím | 2. kiadás |
| Kiadó | Scolar Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 552 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 244 783 4 |
|
A szerző egyik legismertebb munkája a Lélektani típusok, amely eddig csak kivonatosan jelent meg magyar nyelven. Jung ebben az alapművében a lélek bizonyos tipikus struktúráit és működési módjait mutatja be, hogy segítse önmagunk és embertársaink megértését. |
|
|
|
Leírás
A szerző egyik legismertebb munkája a Lélektani típusok, amely eddig csak kivonatosan jelent meg magyar nyelven. Jung ebben az alapművében a lélek bizonyos tipikus struktúráit és működési módjait mutatja be, hogy segítse önmagunk és embertársaink megértését. Az általa itt bevezetett fogalmak azóta nemcsak a pszichológiában, hanem részben a köznyelvben is elterjedtek. E fogalmakat a mű utolsó fejezetében részletesen definiálja.
Jung az Előszóban így írt az elképzeléseiről:
„Ez a könyv a gyakorlati pszichológia területén végzett közel húszéves munka gyümölcse. Fokozatosan született meg a gondolataimban, részben a pszichiátria és az idegorvosi gyakorlat számtalan benyomásából és tapasztalatából, részben a társadalom valamennyi rétegéből kikerülő emberekkel való foglalkozásból, valamint barátokkal és ellenségekkel folytatott személyes vitáimból, végül saját pszichológiai jellegzetességem kritikájából. Úgy határoztam, hogy nem terhelem az olvasókat esettanulmányokkal, inkább arra törekedtem, hogy a tapasztalatból leszűrt gondolataimat a már meglévő történelmi és terminológiai ismeretekbe ágyazzam. Vállalkozásom megvalósítására, nem annyira a történelmi méltányosság sarkallt, sokkal inkább az a szándék, hogy orvosi tapasztalataimat egy szűkebb szakterületről általánosabb összefüggésbe emeljem, egy olyan összefüggésbe, amely a művelt laikusok számára lehetővé teszi, hogy egy speciális terület tapasztalatait hasznosítsák. Az ilyesfajta tudásegyesítésre, amelyet egyesek túl könnyen és tévesen más területbe való beavatkozásként értelmezhetnek, sohasem mertem volna vállalkozni, ha nem lennék meggyőződve arról, hogy az ebben a könyvben bemutatott pszichológiai nézetek általános jelentőséggel rendelkeznek és széles körben alkalmazhatók, ezért jobb általános összefüggésben tárgyalni őket, mint meghagyni egy szaktudományos feltevés körében. Szándékomnak megfelelően tehát az adott problémát feldolgozók eszméivel foglalkozom, lemondva arról, hogy mindent megemlítsek, amit a tárgykörünkről írtak. Eltekintve attól, hogy az erőmet messze meghaladja egy – az idevágó anyagokból és véleményekből megközelítőleg teljes – jegyzék összeállítása, egy ilyen gyűjtemény nem is vezetne a probléma alapos ismertetéséhez és kidolgozásához. Ezért sok mindent, amit az évek folyamán összegyűjtöttem, sajnálkozás nélkül kihagytam, és igyekeztem a legfontosabb dolgokra szorítkozni. Ennek a döntésnek egy számomra értékes segítséget nyújtó dokumentum is áldozatul esett, mégpedig bázeli dr. med. H. Schmid barátommal a lélektani típusok kérdéséről folytatott széles körű levelezésem is. Sokat köszönhetek ennek a véleménycserének, amelynek számos eleme – igaz, megváltozott és többszörösen átdolgozott formában – bekerült ebbe a könyvbe. A levelezés alapjában véve az előkészítő munka részét képezi, közlése nem megvilágítaná a témát, hanem inkább zavart keltene. Kötelességem azonban e helyen kifejezni a hálámat barátomnak a fáradozásáért.”
Scolar Kiadó, 2017.
C. G. Jung összegyűjtött munkái 6.
Írta: Carl Gustav Jung
Fordította: Réti Emese
Lektor: Judit Luif-Magos
Kapcsolódó kiadványok:
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. A TÍPUSOK PROBLEMATIKÁJA AZ ÓKORI ÉS A KÖZÉPKORI SZELLEMTÖRTÉNETBEN
1. Pszichológia az ókorban – Tertullianus és Origenész
2. A korai egyház teológiai vitái
3. Az átlényegülés problémája
4. Nominalizmus és realizmus
a) Az univerzáliák kérdésé az ókorban
b) Az univerzáliák problémája a skolasztikában
c) Abélard összeegyeztetésre tett kísérlete
5. A Luther és Zwingli közötti úrvacsoravita
II. SCHILLER GONDOLATAI A TÍPUSPROBLÉMÁRÓL
1. Levelek az ember esztétikai neveléséről
a) A magasabb és az alacsonyabb rendű funkcióról
b) Az alapösztönökről
2. Értekezés a naiv és szentimentális költészetről
a) Naiv beállítottság
b) A szentimentális beállítottság
c) Az idealista és a realista
III. AZ APOLLONI ES A DIONÜSZOSZI EMBER
IV. A TÍPUSPROBLÉMA AZ EMBERISMERETBEN
1. Általában a Jordan-féle típusokról
2. A Jordan-féle típusok speciális ábrázolása és kritikája
a) Az introvertált nő
b) Az extrovertált nő
c) Az extrovertált férfi
d) Az introvertált férfi
V. TÍPUSPROBLÉMÁK A KÖLTÉSZETBEN
CARL SPITTELER: PROMETHEUS UND EPIMETHEUS
1. Bevezető Spitteler: Prometheus und Epimetheus
2. Spitteler és Goethe Prométheuszának összehasonlítása
3. Az egyesítő szimbólum jelentősége
a) Az ellentétprobléma Brahman-felfogása
b) Az egyesítő szimbólumok Brahman-felfogásáról
c) Az egyesítő szimbólum mint dinamikus törvényszerűség
d) Az egyesítő szimbólum a kínai filozófiában
4. A szimbólum relativitása
a) Nőtisztelet és lelki szolgálat
b) Az istenfelfogás relativitása Eckhart mesternél
5. Az egyesítő szimbólum természete Spittelernél
VI. A TÍPUSPROBLÉMA A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN
VII. A TIPIKUS BEÁLLÍTOTTSÁG PROBLÉMÁJA AZ ESZTÉTIKÁBAN
VIII. A TÍPUSPROBLÉMA A MODERN FILOZÓFIÁBAN
1. A James-típusok
2. A James-típusok jellegzetes ellentétpárjai
a) Racionalizmus kontra empirizmus
b) Intellektualizmus kontra szenzualizmus (sensationalism)
c) Idealizmus kontra materializmus
d) Optimizmus kontra pesszimizmus
e) Vallásosság kontra vallástalanság
f) Indeterminizmus kontra determinizmus
g) Monizmus kontra pluralizmus
h) Dogmatizmus kontra szkepticizmus
3. James felfogásának kritikája
IX. A TÍPUSPROBLÉMA A BIOGRÁFIÁKBAN
X. A TÍPUSOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA
1. Bevezetés
2. Az extrovertált típus
a) A tudat általános beállítottsága
b) A tudattalan beállítottsága
c) A lélektani alapfunkciók sajátosságai az extrovertált beállítottságban
A gondolkodás
Az extrovertált gondolkodótípus
Az érzés
Az extrovertált érzőtípus
A racionális típusok összefoglalása
Az érzékelés
Az extrovertált érzékelőtípus
Az intuíció
Az extrovertált intuitívtípus
Az irracionális típusok összefoglalása
3. Az introvertált típus
a) A tudat általános beállítottsága
b) A tudattalan beállítottsága
c) A lélektani alapfunkciók sajátosságai az introvertált beállítottságban
A gondolkodás
Az introvertált gondolkodótípus
Az érzés
Az introvertált érzőtípus
A racionális típusok összefoglalása
Az érzékelés
Az introvertált érzékelőtípus
Az intuíció
Az introvertált intuitív típus
Az irracionális típusok összefoglalása
4. Fő funkció és segédfunkció
XI. DEFINÍCIÓK
Absztrakció. Affektus. Affektivitás. Anima, animus. Appercepció. Archaizmus. Archetípus. Asszimiláció. Tudat. Kép. Gondolkodás. Differenciálódás. Disszimiláció. Beleérzés. Beállítottság. Érzelem. Érzékelés. Enantiodromia. Extroverzió. Érzés. Funkció. Elgondolás. Érzés. Én. Idea. Azonosulás. Identitás. Imagináció. Individualitás. Individuáció. Egyén. Értelem. Introjekció. Introverzió. Intuíció. Irracionális. Kollektív. Kompenzáció. Konkretizmus. Konstruktív. Libidó. Hatalomkomplexus. Persona. Fantázia. Projekció. Psziché. Racionális. Reduktív. Lélek. Lélekkép. Szubjektumfokozat. Szimbólum. Szintetikus. Transzcendens funkció. Ösztön. Típus. Tudattalan. Akarat.
UTÓSZÓ
FÜGGELÉK
1. A lélektani típusok kérdéséről
2. Lélektani típusok
3. Lélektani tipológia
4. Lélektani tipológia
Bibliográfia
Névmutató
Tárgymutató