Látás, tekintet, pillantás

Paraméterek

Sorozat	Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok
Szerző	Kovács Éva – Orbán Jolán – Kasznár Veronika Katalin
Cím	Látás, tekintet, pillantás
Alcím	A megfigyelő lehetőségei
Kiadó	Gondolat Kiadó
Kiadás éve	2009
Terjedelem	434 oldal
Formátum	B/5, ragasztókötött
ISBN	978 963 693 153 7

Eredeti ár:

3.890 Ft

3.501 Ft

Online kedvezmény: 10%

A megfigyelő problémája jó ideje foglalkoztatja a filozófiát, az irodalom- és művészetelméletet és a pszichológiát. Ezzel szemben a kortárs szociológia, antropológia és társadalomtörténet a megfigyelő lehetőségeivel mind ez idáig elsősorban a vizuális reprezentációk kapcsán szembesült.
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

A látás története nem pusztán reprezentáció-történet, hanem a test és a hatalom formái közötti kapcsolatok metszéspontján létrejövő „megfigyelői” státusz története. A megfigyelő problémája jó ideje foglalkoztatja a filozófiát, az irodalom- és művészetelméletet és a pszichológiát. Ezzel szemben a kortárs szociológia, antropológia és társadalomtörténet a megfigyelő lehetőségeivel mind ez idáig elsősorban a vizuális reprezentációk kapcsán szembesült, a kép(iség) és a szöveg, megfigyelői pillantás és megpillantottság viszonya csupán nemrégiben jelent meg e diszciplínák horizontján. A kötet írásai a pécsi Modernitás - Kultúratudományi Doktori Program azonos című műhelybeszélgetésére készültek doktoranduszok és tutoraik tollából, és rendhagyó kísérletnek tekinthetők a magyar vizuális tudomány interdiszciplináris beágyazására.

Sorozatszerkesztő: Szijártó Zsolt

Tartalom

Kovács Éva: Előszó

I. A társadalomkutató optikai tudattalanja

Gagyi József: Terep, éberség, csodálkozás

Papp Ábris: Részt vevő tárgyiasítás, avagy a személyközi vizuális kommunikáció közelről történő vizsgálatának tapasztalatai

Becze Szabolcs: Kutató tekintet, kulturális tekintet, megértő tekintet

Gagyi Ágnes: „I'm so grassroots I could quote myself” – Honnan ismerünk fel ma egy mozgalmat, ha látunk egyet?

Minorics Tünde: Pillantás a maszk mögé

Éber Márk Áron: A megfigyelő és megfigyelése. Luhmann megfigyelő fogalmától a „magyar társadalom” kulturális tagolódásának vizsgálatáig

II. Szkópikus rezsimek, késő modern panoptikumok

Kövér György: A történész tekintete

Erős Ferenc: A kelet-európai zsidóság arca

Bokor Zsuzsa: Átvilágítás. Egy orvosi kérdőív társadalomtörténete

Baráth Katalin: Magyarországot látni. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig című állandó kiállításáról

Baumann Tímea: „Meséld el, hogyan volt, mikor majdnem agyonütöttek a szerbek!” A délszláv háború diskurzusai és lokális elbeszélései a kopácsi magyaroknál

Bogdán Mária: Latens rasszizmus a médiában. A média reprezentáció lehetőségei

III. „Azt látod, amit látsz”

Wessely Anna: A könyv szeme

Csanádi-Bognár Szilvia: A doboz meg a zsák. Néhány kísérlet a perspektíva és a test kapcsolatának meghatározására

Farkas Noémi Tünde: „Et moriemur”. Az halálnak képe, halotti beszédben lerajzolva. A megfigyelt és megfigyelő helyzete a halotti beszéd és a temetési szertartás reprezentációján keresztül

Fekete Ilona: Gombostűhegyen. Egy momentum az emberi szervek 18. századi ábrázolásában

IV. „Soha nem onnan nézel rám, ahol megpillantalak”

Biczó Gábor: Antropológiai tekintet, avagy a megkettőzött dokumentum

Fenyvesi Kristóf: „Önarckép álarcokban”. Az önprezentáció és az öninterpretáció szerepe Friedrich Nietzsche gondolkodásművészetében

Pócsik Andrea: Megfigyelés mozgásban

Molnár Péter: Lacan a festészetről. Festéktüsszentő Hapci Benő művészete

P. Müller Péter: A tekintet teatralitása és a test változó képe

Hornyik Sándor: Poszthumanista tekintet? Gyenis Tibor „látványvilága”

Kasznár Veronika Katalin: A zavart tekintet. Nádas Péter: Szerelem

V. Vissza az elmélethez!

Boros János: A látás talánya

Horváth Péter: A feltörhetetlen mag és a transzgresszív tekintet