Laborállat-tenyésztés

A laborállat-gondozó technikus feladata egy vagy több állatfaj gondozása, esetleg izolált állatok (karantén, fertőzött állatok, SPF-állatok) ellátása, tartási feltételeinek megteremtése, takarmányozása. Az állatok szaporításának felügyelete, tenyésztési programok végrehajtása. Okmánykezelés, feljegyzések vezetése, adminisztrációs teendők elvégzése.

Az állatház, az ól, a kennel, a volier, a ketrec, a kalitka, a terrárium, az akvárium, az akvaterrárium nem más, mint laboratóriumi- és hobbiállataink „lakosztálya”. Ez egy burok, amellyel jól, vagy rosszul elszigeteljük állatainkat a környezettől, burok, melyen belül viszonylagos jóllétet teremtünk számukra. Ebben a térben kell olyan környezeti feltételeket biztosítani, ami állataink igényeit kielégíti.

Dr. Kállai László az ATE Állategészségtani Tanszéke gyakornoka (1946–49), az Állattenyésztési Kutató Intézet (ÁKI) segédkutatója (1950–52), tudományos munkatársa (1952–57). Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tud. munkatársa és a Kísérleti Állatház vezetője (1958–64), egyúttal az MTA Műszerügyi Szolgálata Kutatófilm Laboratóriumának vezetője (1960–65). Az Egészségügyi Minisztérium gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézete (LATI) igazgatója (1964–70), az Országos Fajtakísérleti Intézet tud. főmunkatársa (1970–72). A Kaposvári Mezőgazdasági Felsőfokú Technikum oktatója, az átszervezés után a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állatélettani Tanszéke főisk. tanára (1972-től). Állatélettannal, takarmányozás-élettannal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott Tangl Harald kísérleteibe: a B12-vitamin és különböző antibiotikumok takarmányozási felhasználási lehetőségeit vizsgálta. A B12-vitamin tartalmú állatitakarmány-adalék társfeltalálója (Kralovánszky U. Pállal és Pál M.-mel, mint titkos találmány; az 1955. évi Kossuth-díjra felterjesztve). Kidolgozta – többek között – a szarvasmarhatrágya takarmányfehérje-javításának technológiáját, kísérletezett a csicsókatermesztés takarmányozásával. Munkásságának második szakaszában Magyarországon elsők között vizsgálta a laboratóriumi állattartás technológiáját, annak környezeti tényezőit. Nevéhez fűződik a gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet megszervezése (1964-ben), ahol bevezette a laboratóriumi állatok rendszeres röntgenvizsgálatát, amelyekhez kiváló állatfényképeket készített. Munkássága korszakos jelentőségű a magyarországi állattenyésztési biotechnológiai kutatásokban.

VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (Herman Ottó Intézet), 2007.

Á-258

Írta: Dr. Kállai László

Szakmai lektor: Nádudvari Imre, Sváb Mihályné

Kapcsolódó kiadvány:

Hruza Kálmán: Kísérlettan