Kutyaszótár

Az ember és a kutya együttélése ősidők óta tart. Valószínűleg a legelső háziállatunk. Az évezredek során több száz, egymástól igen különböző tulajdonságú kutyafaj alakult ki, melyek mindegyikének nevet adott az ember.

Sokan tudják, hogy onnan ered a bernáthegyi kutyafajta neve, hogy a Svájcot és Olaszországot összekötő Nagy Szent Bernát-hágón a szerzetesek a 17. század végétől a különlegesen kiképzett kutyák segítségével kutatták fel és mentették meg a hóviharban eltévedt, illetve lavina alá került embereket. Azonban tudja-e Ön, hogy a buldog szó eredetileg szóösszetétel, az össze­tétel dog utótagjának ’kutya’ a jelentése, a ’bika’ értelmű angol bull előtag pedig arra utal, hogy ez az eb régebben olyan állatviadalok szereplője volt, amelyeken kutyákat uszítottak megbéklyózott bikákra? Ki hinné, hogy a terrier fajtanév a francia chien terrier ’földi kutya’ jelentésű szókapcsolat második elemére vezethető vissza, a terrier szó előzménye pedig a ’föld’ jelentésű latin terra szó? Gondolta volna, hogy a kopó név szófajváltás eredménye, mivel a kap ige kop változatának -ó melléknévi igeneves képzővel ellátott alakja főnevesült, az eredeti jelentése pedig ’elkapó, megfogó, megragadó’ lehetett?

A Kutyaszótár 410 szócikkben dolgozza fel teljeskörűen a kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó számos művelődéstörténeti, kultúrtörténeti ismeretet. A szócikkek elején forrásmegjelöléssel megtalálható, hogy az adott kutyafajta neve mikor és hol bukkant fel először a magyar írásbeliségben. A szócikk magyarázó része tüzetesen foglalkozik a kutyafajta nevének eredetével, ismerteti a név etimológiáját, a névadás indítékát, illetve az idegen nyelvi megfelelőket. A kutyafajták nevével kapcsolatos nyelvészeti vonatkozású tudnivalók után a kutyafajta ismertetése következik. Ha fontos, a szótár közöl néhány kutyatartási, kutyaápolási tudnivalót is. A Kutyaszótár 85 rajzot tartalmaz a jellegzetes kutyafajtákról.

Tinta Könyvkiadó, 2018.

Szerkesztette: Rácz János

Lektor: Kicsi Sándor András