Krízislélektan

1. Bevezetés

2. Általános rész

2.1. A krízis fogalom eredete, mentálhigiénés jelentősége

2.2. Pszichológiai, szociológiai, pszichiátriai előzmények

2.3. A krízishelyzet definíciója és jellemzői

2.4. Akcidentális krízis és fejlődési krízis

2.5. A krízist kiváltó események

2.6. Krízisállapotra különösen fogékony személyek

2.7. A szocializációs folyamat hibáiból eredő krízisek

2.8. A krízisállapot szakaszai

2.9. A krízisállapot lefolyása, időtartama, kimenetele

2.10. Megküzdési stratégiák

2.11. Katasztrófahelyzetek sajátosságai

2.12. A krízisintervenció

3. Az életszakaszváltások mint krízisek

3.1. Az életszakaszváltások sajátosságai

3.2. A gyermekkor fejlődési krízisei

3.2.1. A csecsemőkor

3.2.2. A kisdedkor

3.2.3. Az óvodáskor krízisei

3.2.4. Az iskolába kerülés krízise

3.3. A serdülőkor – leggyakoribb kamaszkori válságok

3.3.1. Biológiai változások

3.3.2. Pszichológiai változások

3.3.3. Szociológiai változások

3.3.4. A serdülőkori fejlődés fő tendenciái, serdülőkori feladatok

3.3.5. Problematikus megnyilvánulások serdülőkorban

3.3.6. Serdülőkorban leggyakrabban előforduló válságok és tünetek

3.3.6.1. Az identitáskrízis

3.3.6.2. A teljesítménykrízis

3.3.6.3. Az autoritáskrízis

3.3.6.4. Szociális gátlás

3.3.6.5. A pubertáskori drogfogyasztás

3.3.6.6. Serdülőkori depresszió, önsértések, öngyilkosság

3.4. A fiatal felnőttkor krízisei

3.4.1. Leválás a származási családról

3.4.2. A munkába állás – foglalkozási szerepbe való beilleszkedés

3.4.3. A párválasztás mint krízis

3.4.4. Az elköteleződési válság

3.5. A családalapítás krízise

3.6. Az első gyermek születése

3.7. A szülőszerep krízisei

3.7.1. A születés körüli időszak

3.7.2. Szülő-gyermek kapcsolati zavarok

3.7.3. Az elszakadás és magárahagyottság krízise

3.8. Az életközép krízise

3.9. A női szerepváltásból eredő krízisek

3.9.1. Társadalmilag megalapozott női szerepváltások

3.9.2. Biológiailag megalapozott női szerepváltások

3.10. A férfi szerepváltásból eredő krízisek

3.11. Az időskor krízise

4. Véletlenszerű krízisek

4.1. A munkanélküliség krízise

4.1.1. A munkanélküliség következményei

4.1.2. Krízistanácsadás munkanélküliség esetén

4.2. Az egzisztenciális krízis

4.3. Teljesítmény- és karrierkrízisek

4.3.1. A munkahelyi stressz

4.3.2. A munkaalkoholizmus

4.3.3. A munkahelyi pszichoterror

4.3.4. A kiégettség mint teljesítménykrízis

4.3.5. Tanácsadás teljesítmény- és karrierkrízisnél

4.4. A válási krízis

4.4.1. A házasság stabilitása

4.4.2. A válás szakaszai

4.4.2.1. A fontolgatástól a döntésig

4.4.2.2. A különköltözés – leválás

4.4.2.3. Alkalmazkodás a váláshoz

4.4.3. A válás hatása a gyerekekre

4.4.4. Tanácsadás válási krízis esetén

4.5. Erőszakos cselekmény átélésének krízise

4.6. Súlyos betegség krízise

4.6.1. A betegséggel való szembesülés

4.6.2. A betegséggel való küzdelem

4.6.3. Visszahúzódás és belenyugvás

4.6.4. Haldoklás – halál

4.6.5. Támogató attitűd súlyos betegség esetén

4.7. A szeretett személy elveszítésének krízise

4.7.1. Gyász és gyászreakció

4.7.2. Kóros gyászreakció

4.7.3. Krízistanácsadás gyász esetén

5. Az öngyilkosság krízise

5.1. Az öngyilkosság szociológiai jellegzetességei

5.2. Az öngyilkossági krízis jellemzői

5.2.1. Öngyilkosság, kísérlet, kiterjesztett öngyilkosság

5.2.2. Az öngyilkossági veszély jelei

5.2.3. A szuicid krízis lefolyása

5.3. A befejezett öngyilkosság és a kísérlet következményei

5.4. A krízistanácsadás szuicid krízis esetén

5.5. A megelőzés lehetőségei és stratégiái

6. A társadalmi traumák mint krízisek

6.1. A társadalmi trauma sajátosságai

6.2. A háború mint társadalmi trauma

6.3. A holokauszt traumája

6.3.1. Az első generáció sérülései

6.3.2. Generációkon átörökített traumatizáltság

6.3.3. Az elkövetők utódainak traumája

6.4. A politikai diktatúra traumája

6.5. A terrortámadás traumája

6.6. A diszkrimináció mint trauma

6.7. A társadalmi trauma utóélete

6.8. Feloldási és kezelési stratégiák, társadalmi prevenció

Irodalom