Leírás
Közművelődés, romák, roma közösségi házak a kötet kulcsfogalmai, amelyek kibontása során a szerző számos fontos és aktuális kérdést tesz fel. A 21. század magyar kultúrájának milyen globális és európai kihívásokra kell válaszolnia és mik a kulturális átalakulás hazai sajátosságai? Mi a jelentősége a tőkeelméleteknek a kultúraközvetítés területén? A társadalmi és kulturális tőke jelenléte mennyire jellemző a közművelődés intézményrendszerében és a roma közösségi házak esetében? Milyen változások történtek a rendszerváltást követően a közösségi művelődés területén? Mik a jellemzői a kisebbségi oktatásnak, ezen belül is milyen a roma közösségek oktatása és közművelődési tevékenysége? Milyen vonatkozásai vannak a társadalmi és oktatási egyenlőtlenségeknek, a szegregációnak, a multikulturális nevelésnek és oktatásnak? Ebben a koordináta-rendszerben mi a roma közösségi házak szerepe? Ők maguk is szegregáló intézmények lennének? Hol vannak, miből tartják fenn magukat és mit csinálnak? Milyen típusait ismerhetjük? A közművelődési intézményrendszer tagjai? Mennyire hasznosak és értékesek a társadalmi integráció és felzárkózás szempontjából?
A szerző multidiszciplináris megközelítéssel igyekszik a fenti kérdésekre választ adni, és a jelentkező problémákra javaslatokat megfogalmazni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek egymást kiegészítő alkalmazásával.
L’Harmattan Kiadó, 2019.
Írta: Ponyi László
Lektor: Kraiciné Szokoly Mária, Kállai Ernő, Sári Mihály, Szabó József
Paraméterek
| Sorozat | Metszéspontok |
| Szerző | Ponyi László |
| Cím | Közművelődés és romák |
| Alcím | Roma közösségi házak vizsgálata a közművelődés és a kisebbségtudomány dimenzióiban |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 260 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 414 562 2 |
Tartalom
Ajánlás Ponyi László: „Közművelődés és romák” című könyvéhez
1. BEVEZETÉS
2. A KULTÚRA ELMÉLETI ALAPJAI, VÁLTOZÁSAI, KIHÍVÁSAI
2.1. A kultúra fogalmi megközelítései, a művelődés és közművelődés elméleti alapja
2.2. A kultúra néhány globális és európai kihívása
2.3. A kulturális átalakulás magyar sajátosságairól
2.4. A magyar lakosság kultúrafogyasztási, szabadidő felhasználási szokásai, az életmód és a magatartás típusai a rendszerváltástól napjainkig
2.5. Tőkeelméletek, a társadalmi és kulturális tőke szerepe és megjelenése közművelődési tevékenységben
3. A KÖZMŰVELŐDÉS JOGSZABÁLYI ALAPJAI ÉS VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB TRENDJEI A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN
3.1. A kulturális, közművelődési tevékenységjogszabályi alapjai
3.2. A közművelődési tevékenység változásai
3.3. Szervezeti változások
3.4. A finanszírozás változásai
4. A ROMA KÖZÖSSÉGEK TÖRTÉNETI ASPEKTUSAI, OKTATÁSA ÉS KÖZMŰVELŐDÉSE
4.1. A roma közösségek magyarországi története napjainkig
4.2. A romák oktatási helyzetképe a rendszerváltást követően
4.3. A roma közösségi házak kialakulása, előzményei – nemzetközi és hazai tapasztalatok
4.4. A roma közösségek közművelődési tevékenységének jogszabályi alapjai, főbb jellemzői
5. TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK – SZEGREGÁCIÓ – MULTIKULTURALIZMUS – A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ KÉRDÉSEI AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS DIMENZIÓJBAN
5.1. A társadalmi egyenlőtlenségek megjelenése az oktatás területén
5.2. A szegregáció fogalma, megjelenési formái, az iskolai szegregáció megjelenési formái, társadalmi hatásai
5.3. Multikulturalizmus – multikulturális társadalom
5.4. Multikulturális oktatás és nevelés a leszakadó, hátrányos helyzetben lévők oktatási esélyegyenlőségének biztosítására, az iskolai eredményességet befolyásoló tényezők
6. A KISEBBSÉGI OKTATÁS-NEVELÉS TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI DIMENZIÓI, JOGSZABÁLYI ALAPJAI
6.1. A roma közösségek társadalmi integrációját segítő kormányzati programok.
6.2. A kisebbségek, kiemelten a cigányság oktatása történeti megközelítésben
6.3. A nemzetiségi-kisebbségi oktatás jogszabályi alapjai – a nemzetiségi-kisebbségi oktatás formái a 21. század Magyarországán
7. ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZAK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA
7.1. Közösségtanulmányok kisebbségi közösségek kutatásának módszertani kérdései
7.2. A kutatás elméleti és empirikus alapjai és hipotézisei
7.3. A kutatás közvetlen előzményei
7.4. A kutatás adatbázisainak bemutatása
7.5. Az alkalmazott kutatási módszerek
7.6. Kérdőív fókuszpontjai
7.7. Interjúk fókuszpontjai
7.7.1. A roma közösségi házak vezetőivel, képviselőivel felvett interjúk fókuszpontjai
7.7.2. A látogatókkal felvett interjúk fókuszpontjai
7.8. A roma közösségi színterek fogalma és típusai a vizsgálat tapasztalatai alapján.
8. ÖSSZEFOGLALÁS – FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK – JAVASLATOK
Felhasznált irodalom
Jogszabályok, dokumentumok