Kossuth Kiadó

Álmos Palkó, Fületlen Bögre, Hétfejű Tündér, Szeplő Szepi, Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár – különös mesék különleges alakjai szólalnak meg a lemezekről.

Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgató-választás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.

Fésűs Éva meséi a népmesei hagyományokból kiindulva egy olyan világban játszódnak, ahol eldönthető mi a jó és a rossz, és közben finoman egy biztos értékrendet is közvetítenek.

A kis herceg egyszerre szól a gyerekekhez és a felnőttekhez, egyszerre tündérmese, filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés. Milliók sűrűn idézett olvasmánya, nem egy mondata mára már szállóigévé vált, még az is tud róla valamit, aki történetesen sohasem olvasta. 

Az élőlények művészi ábrázolása a művészet és a tudomány találkozása: a képzőművész anatómiai ismerete ötvöződik művészi látásmódjával. A művészeti anatómia alkalmazott tudomány, a művészetet szolgálja. A könyv elsősorban a művészi ábrázolás számára szükséges anatómiai ismereteket közvetíti.

Jávorszky Béla Szilárd alaposan és igen részletesen mutatja be a jazz hazai történetének mozgalmas és zökkenőktől sem mentes fejlődési folyamatát. Beszámol a műfaj fontos helyszíneiről: klubokról, koncertekről, fesztiválokról, továbbá hanglemezekről, könyvekről és egyéb kiadványokról, a jazzoktatás hazai kialakulásáról és elterjedéséről, a magyar jazzkutatás helyzetéről, mindenekelőtt pedig jelentősebb együtteseinkről és muzsikusainkról, többeknek nyilatkozatait és rövid életrajzát is közölve. 

Kicsit becsapós a könyv címe, mivel nem csupán kizárólag a magyar rockzene és a magyar rock zenekarok fejlődéstörténetét mutatja be ebben a kétrészes kötetben a szerzőpáros, hanem a teljes magyar könnyűzene és a magyar zeneipar eseményei elevenednek meg a lapokon, az ötvenes évektől egészen napjainkig, a táncdalfesztiváloktól a Megasztárig.

Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János eredetileg 2005-ben és 2006-ban megjelent kétkötetes kultúrtörténeti műve a hazai pop- és rockzene huszadik századi fejlődéstörténetének mindmáig egyetlen átfogó könyves feldolgozása. A kötet 2019-ben mind szövegében, mind képanyagában felfrissítve, a populáris zenei kutatás azóta elért eredményeinek beépítésével kibővítve jelent meg.

Csepeli György könyve a mindennapi antiszemitizmusról szól, amelyet meg kellett írnia, mivel a hallgatás is szólás lett volna. El kellett mondania, milyennek tartja ezt a világot, mit helyesel, s mit vet el benne. Az antiszemitizmusban felbonthatatlanul együtt gomolyog vallás, művelődés, politika, gazdaság, társadalmi struktúra, ész és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen.

„Hogy mi a bánat van itten most, arra közvetlen választ nem kapunk. Sokféle bánat van, egy részük ráadásul öröm is. »Így megy ez.« Kivételesen mintha az írások címe el is mondaná, hogy miről lesz itt szó, az olvasó csodálatos életéről, a szabadság nehéz mámoráról, a 21. század titokzatos nyelvéről. Mindenről, mondja roppant szerényen, de főleg lelkesen az első írás címe. Legyünk lelkesek, ez ennek a hangos beszédnek a magva.”

Sylvia Löhken legújabb könyvének középpontjában az úgynevezett intro-, extro- és centrovertált személyiségek jellegzetes tulajdonságai és igényei, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakori viselkedésmódok állnak.

Hideg napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki egy nagy filmes nemzedék egyik „motorjaként” remekművek egész sorának volt bábája.

A könyv a szervezetekkel foglalkozó legfrissebb szociológiai és szociálpszichológiai irodalomra támaszkodva, kiegyensúlyozott képet kíván adni a szervezetekről, megadva a szervezetnek is és az embernek is a magáét. Célja elsősorban a gyakorlati életbe kikerülő szakemberek, vezetők, humánpolitikusok, szervezetfejlesztők felkészülésének segítése.

A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes.

Varró „Dani” a szülők mindennapi örömeit énekli meg a tőle megszokott tréfás, finom eleganciával. Galambos Péter (Galamb) előadásában.

Akár alkalmanként ülünk kerékpárra, akár versenyszerűen tekerünk, fontos tudnunk, miként hozhatjuk ki a legtöbbet pedálos kalandozásainkból a csúcsteljesítmény és a jó egészség elérése érdekében. A könyvből bármilyen korú és edzettségű kerékpáros gyakorlati ismereteket szerezhet a kerékpársport biomechanikájáról, a helyes mozgásformákról és műszaki beállításokról, a nyújtó és a regenerálódást segítő módszerekről – és még sok egyéb hasznos tanácsot kaphat, amelyekkel teljesebbé teheti a kerékpározás örömét.

Pilinszky János verses meséi a magyar mesevilág páratlan darabjai. A költő verselése zene, a mesék olyan szálkahasadások, melyeket a költő lelkivilága hangszerelt. Pilinszky János minden meséjében visszacseng sajátos ívű filozófiája. Meseírása ezért nem is annyira a gyermeki kíváncsiság csillapítására irányul.

Ezek a varázslatos történetek olyan alapvető emberi tulajdonságokról szólnak, mint a barátság, önzetlenség, jószívűség. Fésűs Éva könnyedén, humorosan, a magyar nyelv szépségét és sokszínűségét felhasználva mesél, gondolkodtat és nevel mindannyiunkat.

Az őz, megjelenése idején – 1959-ben – úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta 42 nyelven olvasható. A regény egyetlen hatalmas belső monológ. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, annak démoni alakját, melyet Für Anikó hiteles átéléssel közvetít.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc „bégetése”, azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. 

Immár harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelenik meg Nigel Warburton cambridge-i professzor filozófiai bevezetője, amely egyfajta készség- és önbizalom-fejlesztő könyv. Összefoglaló alapmű, amely jól használható gimnáziumokban mint bevezető vagy áttekintő segédlet, középiskolákban mint probléma- és érvanyag, valamint főiskolákon és egyetemeken mint filozófiaszakos hallgatók olvasmánya.