Színház- és filmművészet
A kultúrtörténet eme kiemelkedő, egyedi látásmóddal és páratlanul izgalmas egyéni stílussal rendelkező művészegyénisége, aki ténylegesen nemzetközi hírnevet szerzett a magyar színháznak is, megérdemli, hogy tevékenysége, sikerei ismertebbé váljanak, hogy neve, művészete fennmaradjon az utókor számára is. Darvay Nagy Adrienne könyve elsőként tárja fel részletesen Taub János teljes életművét.
Ki volt Sztankay István? Ezen akkor nem gondolkodtam. Éltünk, hülyéskedtünk, sírtunk, játszottunk, szerettünk, szerettek. A barátom volt. Most úgy éreztem, rögzítenem kell párhuzamos életünkből az én élményeimet, talán segít, hogy a kérdésre válaszolni lehessen...
Huszárik Zoltán Elégia című rövidfilmje és első játékfilmje, a Szindbád a magyar filmművészeti kánon megingathatatlan darabjai. A kötetben Gelencsér Gábor tanulmánya, Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi idézik föl a mindössze ötven évet élt rendező kiemelkedő életművét. (DVD-melléklettel)
Novák Ferenc (közismert nevén: Tata) a magyar táncművészet kimagasló, legendás alakja, évtizedeken keresztül – napjainkban is – meghatározó személyisége. A kötettel Tata 85. születésnapján szeretnénk tisztelegni hatalmas életműve előtt, ennek egy kevésbé ismert területét állítva a reflektorfénybe: Tata elméleti (verbális) megnyilatkozásait.
Bérczes László Törőcsik Marit szólaltatta meg életinterjú-kötetében. Számtalan izgalmas történettel találkozunk, ezek részben személyes, családi epizódok, részben közelmúltunk és jelenünk hírességeiről szólnak, legyenek azok közéleti szereplők, politikusok, orvosok és tudósok, de természetesen mindenekelőtt művészek, rendezők és színésztársak.
András Ferenc az 1968 után indult filmrendező nemzedék egyik oszlopos képviselője. Kiemelkedő az 1976 és 1986 közötti évtizedben készült, itthon és külföldön egyaránt osztatlan kritikai és közönségsikert arató játékfilmjeinek (Veri az ördög a feleségét, Dögkeselyű, A nagy generáció) tartalmi és formai újszerűsége.
Ez a kiadvány Zsámbéki Gábor pályájának három előadását elemzi (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Übü király, Az imposztor). Közülük a legutóbbi bemutatóra is közel harminc évvel ezelőtt került sor, ezért ez az írás nem pusztán esztétikai szempontok alapján szól az előadásokról, szükséges velejárójuk a történelmi rekonstrukció is. Három évtized távlatából nemcsak az előadás alkotóelemeinek leírása, hanem a befogadó közeg reakciója is az elemzés tárgyául szolgál.
